Jogi kalauz utazóknak

Tervezett nyári utazásunk előtt a csomagokon kívül nem árt figyelni néhány jogszabályra is, amelyekből megtudhatjuk, minek kell szerepelnie az utazási szerződésben, hogyan győződhetünk meg arról, hogy a választott utazási iroda megbízható-e, kössünk-e biztosítást, rendben vannak-e úti okmányaink és mit vihetünk magunkkal külföldre.

Az utazási vállalkozásokat a jogszabályok alapvetően két kategóriába sorolják aszerint, hogy saját utakat értékesítenek, vagy más irodák ajánlatait közvetítik. Az utóbbi években nem egy utazási iroda ment csődbe, s ezt az utasok is saját bőrükön tapasztalhatták.

Az utasok védelmét szolgálja, hogy nyilvántartásba vett és vagyoni biztosítékkal rendelkező utazási irodák végezhetnek utaztatást. Utazásszervező az a cég, amely utazási szerződés alapján saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít belföldre, illetve külföldre, külföldi utazásszervező magyarországi utaztatásait szervezi belföldön. Utazásközvetítő az a vállalkozás, amely a belföldi utazásszervező megbízottjaként, illetve a külföldi utazásszervező bizományosaként köti meg az utazási szerződést. (Az utazásszervező utazásközvetítői, értékesítési, ügynöki vagy viszonteladói szerződést köt az utazásközvetítővel.) Az utazásszervező ellátja az utazásközvetítőt a megfelelő programfüzetekkel, reklámanyaggal. Az utazásoknak a tájékoztatóban leírtak szerinti végrehajtásáért az utazásszervező felel. Az utazásközvetítő abban a formában és tartalommal köteles megkötni az utassal az utazási szerződést, ahogy azt az utazásszervező előírja.

Az utazási szerződés

Az utazási szerződés alapján az utazási vállalkozó köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból, a szállás- és az ezzel összefüggő szolgáltatásokból (így különösen: közlekedés, étkezés, idegenvezetés, szórakozás, kulturális program) álló szolgáltatást teljesíteni, az utas pedig részvételi díjat köteles fizetni. Az utazási szerződés csak írásban jöhet létre.

Az utazási irodák prospektusokban teszik közzé az általuk ajánlott utakat. A tájékoztatónak feltétlenül tartalmaznia kell az alábbiakat:

• az utazási vállalkozó nevét, címét, adatait (nyilvántartási számát, adószámát, telefonszámát),
• az úti célt, az útvonalat, az indulás pontos helyét, a legfontosabb tartózkodási helyeket,
• a szálláshely adatait, jellemzőit, komfortfokozatát, helyét,
• a befizetendő díjjal kapcsolatos tudnivalókat,
• a személyszállítási eszközöket, azok jellemzőit, az utasosztályokat és az utasok által elfoglalható helyet,
• az étkezésre vonatkozó tájékoztatást,
• azokat a programokat, amelyeket az utazási vállalkozó a díj ellenében nyújt,
• a fakultatív programokon való részvétel feltételeit,
• azt a legalacsonyabb létszámot, amely feltétele az utazás elindításának, és a határidőt, ameddig az utazási vállalkozó értesíteni köteles az utast az utazásnak létszámhiány miatti elmaradásáról,
• az igénybe vehető biztosításokat,
• a vízumkötelezettségre és az egészségügyi előírásokra vonatkozó tájékoztatást,
• a célország jellemzőit (éghajlat, életmód, szokások, közlekedés), továbbá a célországnak az utazási szempontból jelentős, de a hazaitól eltérő szabályaira vonatkozó ismertetését.

A tájékoztató alapján készülő utazási szerződésnek a tájékoztatóban közzétett adatokon felül tartalmaznia kell

• az utas nevét, címét,
• az utazás kezdetének és befejezésének helyét, időpontját,
• az utas által megrendelt szolgáltatásokat,
• a részvételi díjban nem szereplő, külön felszámított díjakat (például üdülőhelyi díj, adó),
• a szerződéstől való elállás határidejét,
• a kifogások közlésének módját, határidejét,
• annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a nevét, amelyhez az utas fordulhat, ha az utazási vállalkozó nem szállítja haza az utasokat vagy nem fizeti vissza az előleget, illetve a részvételi díjat,
• az utazási biztosítás adatait.

Díjfizetés, díjemelés

A díjak a szerződéskötést követően csak erre vonatkozó kifejezett megállapodás esetén emelhetőek. A díjemelés indoka kizárólag a közlekedési költségek nemzetközi egyezményen alapuló díjszabási vagy hatósági árának változása, illetve egyes szolgáltatással kapcsolatos adó, illeték, valamint a deviza forintárfolyamának időközi változása lehet. Az utazás megkezdése előtt 20 nappal díjemelésre azonban semmilyen okból nincs már lehetőség.

Legfeljebb a díj 40 százalékát kérhető el előlegként, a teljes összeg pedig legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal igényelhető, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb feltételeket szab.

Elállás a szerződéstől

Az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal állhat el írásban a szerződéstől. Az elállás indoka kizárólag az lehet, hogy a szerződéskötéskor előre nem látható - az emberi életet és egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető - külső esemény veszélyezteti az utazást (pl. háború, földrengés). Erre vonatkozó szerződéses kikötés esetén a vállalkozó akkor is elállhat a szerződéstől, ha a jelentkezők száma nem éri el a legalacsonyabb résztvevőszámot. A vállalkozó elállása esetén az utas az eredetivel azonos értékű, helyettesítő szolgáltatásra vagy a befizetett díjak évi 20%-os kamatával növelt összegére tarthat igényt. Ha a helyettesítő út alacsonyabb értékű, a díjkülönbözetet vissza kell téríteni.

Az utas az utazás megkezdéséig írásban bármikor elállhat a szerződéstől, köteles azonban az utazási vállalkozónak a szerződésből eredő, addig felmerült költségeit megtéríteni. A költségtérítés összege az utas által befizetett díj összegét nem haladhatja meg. Nem terheli költségtérítési kötelezettség az utast,

• ha az utazás előtt legalább 35 nappal áll el a szerződéstől,
• ha az utazási vállalkozó a díjat több mint 10 százalékkal megemeli, vagy egyoldalúan módosítani kívánja az utazási szerződési feltételeket, illetve ha a program utóbb lényegesen megváltozott.

Az utazási vállalkozó szerződésszegése

A szerződésben vállalt szolgáltatásokért főszabályként az utazásszervező felel. Közreműködő igénybevétele esetén, annak magatartásáért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. (Közreműködő lehet az utazásközvetítő, a szálloda, az étterem.) A külföldi utazásszervező utazásainak belföldi értékesítésekor a szerződés teljesítéséért az utazásközvetítő úgy felel, mintha utazásszervező lenne.

Az utazási vállalkozó - hibás teljesítésekor - az utas szavatossági igénnyel léphet fel (díjcsökkentést, helyettesítő szolgáltatásokat kérhet), illetve kártérítést követelhet, feltéve, ha a hiba felfedezése után a kifogását haladéktalanul közölte. (A bejelentést az utaskísérő köteles jegyzőkönyvezni és továbbítani az utazási irodának.) A bejelentés elmulasztása esetén a késedelmes közlésből eredő kárt az utas nem érvényesítheti.

Hazaérkezés után az utas az utazási vállalkozótól kérheti a kifogásban foglaltak kivizsgálását, emellett lehetősége van a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél is panaszt tenni.