Pokorni oktatáspolitikusként került a pártba, és 2002-ben az ő arcával indul neki a kampánynak a Fidesz. Pokorni Zoltán nyugodt stílusa, súlyos konfliktusok nélküli politikai előélete megfelelő pártelnökké tette, és ezért váltotta fel a párt élén a sokkal vitatottabb megítélésű Kövér Lászlót.
Pokorni évekig a budapesti Toldy Gimnázium tanára volt. 1988-ban részt vett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének megalakításában, ahol évekig szóvivő volt. A Liga szakszervezeti szövetség szervezésében is részt vett, és a Liga képviselője volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain. Amikor 1993-ban belépett a Fideszbe, lemondott minden szakszervezeti tisztségéről. 1994-ben lett először parlamenti képviselő, ekkor már a párt egyik alelnöke volt. Orbán Viktor kormányában az oktatási tárcát kapta. Minisztersége alatt megszűnt az első diplomát szerzők tandíjfizetési kötelezettsége. Befejeződött a felsőoktatási integráció, hatalmas viták után intézmények tucatjait vonták össze. Utolsó miniszteri lépése a diákhitel bevezetése volt. Az ő javaslatára vezették be az iskolákban a holokauszt és a kommunizmus áldozatainak emléknapjait, és kötelező lett a hittan vagy etika tárgyak oktatása.
Minisztersége alatt többször is komoly hibák történtek a középiskolai felvételi rendszerben, későn jutottak a tanulók az új diákigazolványokhoz, és nem sikerült a nyelvvizsgareformot sem idejében befejezni.
Az 1998-as ciklus elején főszereplője volt a megfigyelésügyi bizottságnak, mert egyedül róla derült ki biztosan, hogy a Horn kormány alatt egy MSZP közeli üzletasszony megbízásából a nemzetbiztonsági hivatal egyik embere megfigyelés alatt tartotta. Pokorni pártelnökként frakcióvezető-helyettes lett, 2001 ősze óta az oktatástól távol álló témákban is sokszor képviseli a párt álláspontját. Pártelnökként ő állapodott meg Dávid Ibolyával, az MDF elnökével a közös választási lista állításáról.
Pokorni a Szabadi-ügy kapcsán azt mondta, hogy a Horn-kormány tagjai erkölcstelenebbek voltak, mint az Orbán kormány tagjai: Az előző kormány idején két miniszter állt tanúként a bíróság előtt, Kuncze Gábor és Suchman Tamás. Oda jutott a Tocsik-ügy, hogy végül is egy jogásznőt citálnak ma a bíróság elé. Megértem, hogy önök nem szívesen emlékeznek erre, de talán abban mutatkozik különbség, hogy ha hibát követett el egy kormánytisztviselő, ennél csak egy nagyobb hiba létezik, ezt eltagadni. Ezt a hibát ez a kormány nem követte el.
Ajánlat: