Százmilliós aranykincsért tízmilliós állami jutalom

Minden idők legnagyobb állami pénzjutalmát kapta meg az újfehértói aranypénzek megtalálója. Görgey Gábor kulturális miniszter tízmillió forintot adott annak a férfinek, aki a százmillió forint értékű régészeti leletet kertjéből előásta, majd beszolgáltatta.

Egy újfehértói férfi idén áprilisban, kertje rendbetételekor ásta elő a 260 darab középkori aranyérme egy részét. Ezek után a férfi bevitte a kincset a nyíregyházi múzeumba. A kertjében tovább vizsgálódó régészek lelték meg a többi pénzdarabot. Szakértői becslések szerint az aranypénzek jelenlegi értéke 100 millió forint lehet, a XVII. században 70 szarvasmarhát, vagy közel 70 hordó tokaji bort lehetett volna vásárolni az érméken - a régészek számításai szerint.

A kincs értékének tíz százalékát, azaz tízmillió forintot kapott szerdán Görgey Gábor kulturális minisztertől a megtaláló. A tízmilliós jutalom minden idők legmagasabb állami elismerése, amelyet az országban régészeti lelelt megtalálójának valaha is fizettek.

Az aranykincs igazi ritkaságokat is tartalmaz, a legkorábbi Luxemburgi Zsigmond korából való (1387-1437), a legkésőbbi 1684-re, I. Lipót uralkodására esik (1640-1705). Megtalálható a leletben II. Ulászló aranyveretű guldinere, Bethlen Gábor, III. Ferdinánd és II. Rákóczi György tízszeres aranyforintjai, János Kázmér lengyel király thorni 4 dukátosa. Emellett több ritkaságnak számító lengyel (IV. Ulászló korabeli) és svéd (X. Károly Gusztáv uralkodása alatt vert) érémét is találtak, a régészek szerint azonban a legértékesebb pénz az eddig csak a debreceni Déri Múzeum numizmatikai gyűjteményéből ismert 1622-es körmöcbányai dukát.

Az éremegyüttes történészek szerint egy helybeli, vagy éppen menekülő nemes, polgár felhalmozott vagyona vagy egy kereskedő hirtelenjében elrejtett kincse lehetett. Az első feltételezés mellett szól a leletben lévő tízszeres, négyszeres, dupla súlyú dukátok magas aránya miatt a felhalmozás lehetősége, valamint a lelet tág időhatára is. A másik hipotézist a lelet változatos összetétele, a lengyel, az erdélyi, a német, és a velencei kereskedővárosok pénzeinek előfordulása, valamint az évzáró dátum valószínűsíti.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint be kell jelenteni, ha valaki - akár saját kertjében is - régészeti leletet talál, mert az állami tulajdonnnak minősül. A törvény szerint ugyanakkor pénzjutalom jár annak, aki nemesfémekből készült tárgyakat szolgáltat be, a többieknek azonban meg kell elégedniük egy oklevéllel, bár elméletileg ők is kaphatnak pénzt is.