A kormányról vitáztak a pártok

A Fidesz által kezdeményezett parlamenti vitanapon a kormánypárti vezérszónokok a választási ígéretek időarányos megvalósulását, az ellenzékiek viszont a romló gazdasági mutatókat és az ezzel járó bizonytalanságot állították középpontba. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke közölte: a Fidesz követelései nagyban hasonlítanak szerinte a kommunista pártok által hangoztatott követelésekhez.

"Sodródó kormányzat, bizonytalan jövő?" címmel kezdeményezett parlamenti vitát Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Expozéjában László Csaba pénzügyminiszter közölte: a kormány világos gazdaságpolitikai célokkal indult. Szerinte ezt tükrözi az adótörvény módosítása, a költségvetési törvény és a 100 napos program. Ezek mind a teljesítőképesség növelésére irányultak - tette hozzá a pénzügyminiszter.

A fő célok között nevezte meg László Csaba az adóterhek csökkentését és a költségvetési hiány visszaszorítását. "A 2001-2002-es költségvetési túlköltekezés megalapozatlan volt" - közölte a miniszter. Kifogásolta, hogy míg 1999-2000-ben tetemes többletforrások adódtak, azt az Orbán-kormány nem adócsökkentésre használta, hanem a választások előtti hangulatjavító intézkedésekre. Ez azonban költségvetési hiányhoz vezetett - közölte a miniszter, hozzátéve: a kedvezőtlen hatásokat elleplezte a forint felértékelődése.

"Az eredmény ismert" - mondta László Csaba, példaként említve a GDP ütemének lassulását, a foglalkoztatottság csökkenését, az ország versenyképességének romlását. Hozzátette: mindehhez hozzájárult a kedvezőtlen világgazdasági környezet is.

A kormányváltás utáni kedvező intézkedések között említette a miniszter az adóterhek csökkentését, ami kedvezően hatott a vállalkozásokra. A tervek szerint a államháztartási hiány várhatóan 4,5 százalék alatt marad - közölte a miniszter. Megemlítette a 100 napos program részeként végrehajtott 50 százalékos béremelést a közszférában, amely a kormány várakozásai szerint megoldja a munkaerő-problémákat is ezeken a területeken. Az Európa-terv céljai között említette a miniszter az új munkahelyek teremtését és a gazdaság gyorsuló ütemben való növekedését. "Mindez még nem egy egészséges jelenség" - tette hozzá a miniszter.

Görgey Gábor kultuszminiszter közölte: kiemelkedő hangsúlyt kap a kormányon belül a kulturális terület. A feladatok között említette a korrekciót és konszolidációt - itt említette az Operaház és a Nemzeti Színház körüli vitákat, amelyek szerinte mára rendeződtek, és biztosított az intézmények nyugodt működése. A stratégiai jövőépítést szolgálja a Nemzeti Kulturális Alap létrehozása - tette hozzá Görgey. A miniszter fontosnak nevezte a magyar kultúra külföldön való megjelenítését is. Ehhez kedvező környezetet biztosít Kertész Imre Nobel-díja - közölte, hozzátéve: fordítói programot indít a tárca, hogy a magyar irodalmat minél szélesebb körben megismerjék.

A kedvező fejlemények között említette a miniszter a színházaknak nyújtott támogatás 60 százalékkal való megemelését, és a zenekaroknak járó támogatás megduplázását.

Magyar Bálint oktatási miniszter a közoktatási reform keretében az alapkészségek fejlesztésére fordított idő megnövelését nevezte tárcája egyik fő feladatának. Emellett kiemelt feladat az idegen nyelvek elsajátítása, különös tekintettel az EU-csatlakozásra. Magyar közölte: felmenő rendszerben cél egy nulladik évfolyam bevezetése a középiskolákban, hogy a tanítási idő 40 százalékát idegen nyelv oktatására fordíthatssák.

Csillag István pénzügyminiszter a beruházásösztönzésről beszélt. Ennek egyik fontos eleme az adócsökkentés, hogy csökkentsék a foglalkoztatás közterheit - mondta. Példaként említette a minimálbér adómentessé tételét, amely a kisvállalkozások számára kedvez leginkább.