Az utolsó forgatási nap után nem sokkal készült az összegző interjú, rekedten, köhögve fogadta az Origo Sport hívását a népszerű műsorvezető.
Csak nem belebetegedett a forgatásba?
De, őszintén szólva egy kicsit igen. Az utolsó napon strandröplabdáztunk, senki nem mondta, hogy kilenc fok lesz a sátorban, ahová pólóban és rövidnadrágban mentem, úgyhogy most kicsit rosszul vagyok. Nem vészes, de a köhögés elég nehezen szakadozik fel.
Ez volt a legemlékezetesebb felvétel?
Nem, számomra a legdurvább az volt, amire azt gondoltam, hogy a legkönnyebb és a legjobb lesz. Imádom a sebességet, odavagyok a versenyautókért és a motorsportért, de amikor Keszthelyi Vivien mellett megtapasztaltam, hogy milyen is a rövid féktáv, azt nem bírta a gyomrom. A tempóval nem volt gondom, de kétszázról harmincra lassulni tizedmásodpercek alatt, az alaposan próbára tett, úgyhogy egy kör után ki kellett szállnom.
Említette, hogy odavan a motorsportért, más sportágakkal hogy áll?
Nagyon sok kapcsolódásom van, mert anyukám mindig is fontosnak tartotta, hogy mozogjak, sportoljak. Öt-hat évesen elkezdtem teniszezni, mellette úsztam, de kilenc éves koromban abbahagytam, jött helyette a kajak, amit 17 éves koromig versenyszerűen űztem. Ezzel együtt járt egy csomó másik mozgásforma, a futás, a konditermi edzés, és szívesen jégkorongoztam, a sífutást is kipróbáltam. 17 évesen teniszre váltottam, a mai napig teniszezem, országos másodosztályú csapatban vagyok, de ez inkább hobbi. Másfél éve elkezdtem muay thaiozni is.
Akkor - gondolom - nagyon örült, hogy szakmabeliként Stollár Fannyval is forgattak.
Fantasztikus volt egy kicsit belátni a színfalak mögé, bepillantani az edzésébe, ráadásul ebben a részben a műsorvezető társam, Kempf Zozó egészen meglepő eredménnyel zárta a kihívást, de erről nem szeretnék többet elárulni előre.
Végül miért nem lett élsportoló?
Mert választanom kellett az élsport és a tanulás között, és utóbbi mellett döntöttem.
Mit tanult?
Három egyetemre is jártam, de nem azért, mert hülyegyerek vagyok, hanem mert kerestem az utamat. Belekóstoltam a mérnök-informatikába, a gazdasági informatikába is, végül a médiakommunikáció mellett kötöttem ki.
Több mint kétszázezer ember követi az Instagramon, influenszernek tartja magát?
Nem, utálom ezt a szót! Online tartalomgyártó vagyok, de sokkal inkább egyetemista.
Ha nem műsorvezetőként, hanem sportolóként lett volna a LIMIT vendége, akkor milyen sportág szerepelne Henry Kettner neve után?
Kajakos. Az volt a legfontosabb, legmeghatározóbb korszak az életemben, abban a közegben nőttem fel. Az egyik epizód főszereplőjével, Tótka Sándorral például versenyeztünk is egymás ellen, a forgatáskor ő emlékeztetett rá, hogy párosban a váciakkal legyőztük őt egyszer.
Akkor a Tótka Sándorral forgatott epizódban valószínűleg a kajakozás volt a középpontban.
Reménykedtem benne, hogy ez lesz a kihívás, de a műsorvezetőtársammal, Kempf Zozóval szemben nem lett volna fair, mert nagyon nehéz megülni egy kajakot, úgyhogy inkább golfozni mentünk. Hogy milyen végkimenetellel, az majd kiderül.
Hogy érezte magát a LIMIT forgatása alatt?
Hatalmas élmény volt ilyen kiváló sportolókkal találkozni. Mindenki nagyon kedves, együttműködő volt, mindenkiben érződött az alázat a sportága iránt. A válogatott labdarúgó, Schafer András lenyűgözött a szerénységével, Orbán Olivér pedig, akit régóta ismerek, hozta a saját, nyers stílusát. A LIMIT-nek köszönhetően ismertem meg Bánhidi Bencét, aki szintén nagyon jó fej volt. Esztergályos Patrikkal viszont már játszottunk is egy csapatban. A 2022-es kézilabda-Eb-nek én vagyok az egyik nemzetközi reklámarca, egy promóciós meccsen egy csapatba kerültünk Patrikkal, ő négy gólt lőtt, én hármat, így nyertünk, jó volt ezeket az emlékeket feleleveníteni.
Van olyan sportág, amit szívesen kipróbálna, de még nem volt rá lehetősége?
A téli bobot! A síugrást is nagyon szeretem, igaz, csak nézni, mert ha alulról felnézek egy sáncra, rosszul vagyok.
Hogy Henry Kettner hogyan boldogult a különböző sportágakkal, az a november 29-én kezdődő LIMIT adásaiból kiderül.