James Woolsey, aki Bill Clinton elnöksége alatt, 1993 és 1995 között volt az amerikai hírszerzés vezetője, a római La Repubblicának adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a dar-es-salaam-i és nairobi amerikai nagykövetségek elleni 1998-as merényletek után Clinton elrendelte bin Laden valamennyi amerikai bankszámlájának befagyasztását. Azóta Washington próbált nyomást gyakorolni a nemzetközi pénzmosást elősegítő "adóparadicsomokra", amelyek közül a volt CIA-igazgató Ciprust tartja a legrosszabbnak. Az amerikai kormány már 1998-ban felszólította a szigetország kormányát, hogy adjon számot a szaúdi terroristavezér érdekeltségeiről, ez azonban mind a mai napig nem történt meg. Woolsey elmondta: Washington azt javasolta Európai Uniós szövetségeseinek, hogy gyakoroljanak nyomást Ciprusra. Ha vezetői nem adnak gyors tájékoztatást bin Laden üzleteiről, "Ciprus legfeljebb 400 év múlva lehet az EU tagja."
Jannákisz Kasszulidesz ciprusi külügyminiszter az ország közszolgálati televíziójában elutasította Woolsey vádjait, és bejelentette: hivatalos tiltakozást küldenek az amerikai külügyminisztériumnak. "Ha (Woolsey) azt hiszi, hogy bin Laden kincsét Cipruson rejtette el, és ezzel megoldódna a nemzetközi terrorizmus problémája, jöjjön ide és én személyesen fogom elkísérni oda, ahol a kincset sejtik, és átadom neki" - mondta Kasszulidesz. Hozzátette, hogy maga Woolsey is vádolható gondatlansággal, amennyiben tudta, hogy bin Laden ciprusi bankokban tartja pénzét és erről nem értesítette a ciprusi hatóságokat. A ciprusi központi bank igazgatója "alaptalannak és rosszindulatúnak" nevezte Woolsey megjegyzéseit, aki nem jelölte meg pontosan, hogy milyen érdekeltségei lehetnek Cipruson az Egyesült Államok-beli merényletek első számú gyanúsítottjának.