Körülbelül 15 ezer katona és rendőr biztosítja a rendet Prága hatalmas konferencia-központja körül, ahol az Észak-atlanti Szövetség Szervezete (NATO) tartja csúcsértekezletét.
A találkozón az új tagok felvétele mellett szó lesz a szövetségen belüli szerkezeti reformról, a tagállamok védelmi képességeinek jövőbeni fejlesztéséről és egy gyorsreagálású haderő felállításáról. George Bush amerikai elnök ugyanakkor a NATO támogtaását reméli az esetleges irak elleni harchoz, ezért a csúcson tartott beszédében és a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásokon is Irak ügyét feszegeti.
Bush szerda délutáni beszédében is megismételte, hogy Szaddam Huszein a világot fenyegeti, ezért "az egész világ kollektív akarata" a lefegyverzés. Az amerikai elnök déután még egyszer beszédet mond, cseh egyetemisták előtt ismerteti a NATO-bővítéssel és reformmal kapcsolatos amerikai álláspontot.
Délután kerül sor a török és a francia elnökkel való találkozóra is. Franciaország, amely fontos tagja az ENSZ biztonsági tanácsának is, eddig ellenezte, hogy az USA folyamatosan az Irak elleni csapással fenyegetőzik. Törökország ugyanakkor közölte: hogy átengedi légterét az Egyesült Államoknak egy esetleges légicsapáshoz.
A prágai csúcson várhatóan meghívnak a szövetségbe hét további kelet-európai országot, köztük most először a volt Szovjetunió három volt köztársaságát - Észtországot, Lettországot és Litvániát. Oroszország nem szívesen, de beletörődött ebbe a bővítésbe. A bővítés miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazott el Prágába, így a NATO-orosz tanácsülését csak külügyminiszterek szintjén tartják. Nem csúcsszinten tartják a NATO és Ukrajna bizottságának ülését sem, mert az Iraknak eladott Kolcsuha radarok miatt Leonyid Kucsma elnök nem kívánatos személy a NATO számára. A találkozón az új tagok felvétele mellett szó lesz a szövetségen belüli szerkezeti reformról, a tagállamok védelmi képességeinek jövőbeni fejlesztéséről és egy gyorsreagálású haderő felállításáról.