14. fejezet: Energia

Magyarország az 1990-es évek elején, még az EU-felvételi kérelem beadása előtt megindította azt a jogharmonizációs folyamatot, amellyel teljesen átalakította és korszerűsítette az energetikai jogszabályok nagy részét. Ezzel párhuzamosan privatizálták az energetikai szektor jelentős részét - azzal a céllal, hogy az új tulajdonosok korszerűsítsék az energiatermelési infrastruktúrát, és verseny bontakozhasson ki az energiapiacon.

A tárgyalásokon megállapították, hogy a magyar energiapolitika alapelvei összhangban állnak az uniós alapelvekkel (az ellátás biztonsága, a versenyképesség javítása, az energiahatékonyság és takarékosság). A magyar kormány jelezte, hogy kész az energiafejezet körébe tartozó EU-joganyag átvételére és alkalmazására, s vállalta, hogy a csatlakozás időpontjára teljes lesz az összhang a magyar és az uniós jogszabályok között.

Az energiaellátás biztonsága

Az energiaellátás biztonságán belül kiemelt fontosságú a kőolaj. E termékcsoport gazdasági súlyát jelzi, hogy Magyarország összes energiafelhasználásában a kőolaj közel harminc százalékot képvisel. Első számú felhasználója a közlekedési szektor. Ha fennakadás következne be a kőolajellátásban, a közlekedési ágazat súlyos helyzetbe kerülne, aminek kedvezőtlen hatása lenne a gazdasági életre, és társadalmi feszültséget is okozna. Az EU-tagállamokban hasonló a gazdaság kőolajfüggősége. A kedvezőtlen hatások kivédése, illetve tompítása céljából léptette életbe az Európai Bizottság a kőolajtermékek készletezéséről szóló irányelvet, amely kilencven napos készlet fenntartását írja elő.

Magyarországon 1993-ban lépett hatályba a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény, amely előírta, hogy 1999-ig fokozatosan kilencven napos szintre kell növelni a stratégiai készleteket. Bár a készletek szintje tekintetében ez megfelelt az irányelv előírásainak, a teljes összhang megvalósítása érdekében az Országgyűlés 2001 végén módosította a készletezési törvényt, amely már részleteiben is teljes mértékben megfelel az EU-jogszabályoknak.

A versenyképesség növelése

Az ipari versenyképesség fontos tényezője az energiaár. Az EU-ipar versenyképességének fokozásához elengedhetetlen az energia egységes belső piacának létrehozása, a nemzeti energiapiacok integrálása. Ebben kulcsszerepet játszik a villamos energia- és gázpiacok megnyitása. A piacnyitás által ösztönzött verseny jótékony hatással van az árszintre és a hatékonyságra, s ez végül a versenyképesség javulásához és növekvő foglalkoztatottsághoz vezet.

A villamos energia és a gáz EU-tagállamok közötti szabad áramlásának biztosítására lépett hatályba 1997-ben és 1998-ban az a két irányelv, amely a piacok megnyitásának menetrendjét tartalmazza. A nagy ipari és kereskedelmi fogyasztók szabadon választhatják meg beszerzései forrásaikat. Magyarország is megkezdte a szükséges lépések megtételét a villamosenergia-piac megnyitása érdekében. A 2001 decemberében elfogadott villamos energia törvény 2003. január elsejétől fokozatosan megnyitja a villamosenergia-piacot, és a legnagyobb nem-háztartási, "feljogosított" fogyasztók kiléphetnek a szabad árampiacra. A liberalizáció mértéke évről-évre fokozatosan nő, és a cégek egyre nagyobb hányadát fedi majd le.

A villamosenergia-piac megnyitását 2004-ben követi a gázpiac liberalizációjának megkezdése. A fokozatosság elve ez esetben is érvényesül, kezdetben tehát csak a legnagyobb fogyasztókra vonatkozik, de később kiterjed a közepes és kisebb, nem háztartási fogyasztókra is. A monopolhelyzet megszüntetésével a piacon verseny alakul ki egyrészt a külföldi termelők, másrészt a hazai termelők és az importőrök között, aminek kedvező hatása lesz az árszintre.

Az EU 2002-ben úgy döntött, hogy a korábban meghirdetett piacnyitási menetrendet felgyorsítja: 2004-ben a jelenlegi tagállamokban a nem háztartási szektor valamennyi szereplője szabadon választhat szállítót, és még ebben az évtizedben megvalósul a háztartások - vagyis az egyéni fogyasztók - szabad villamos energia- és gázszállító választása.

Óhatatlanul felmerül a kérdés az olvasóban, hogy milyen hatással jár uniós csatlakozásunk a hazai energia árakra. A kérdés aktualitását fokozza, hogy az elmúlt hónapok találgatásai után megjelentek azok a hivatalos nyilatkozatok, amelyek a földgáz és villamos energia árának emelésére, valamint annak menetrendjére vonatkoznak. Elsősorban a gáz árának alakulása foglalkoztatja a közvéleményt azzal összefüggésben, hogy hazánkban az EU tagállamok túlnyomó többségéhez képest is magas a gáznak az energia mérlegben betöltött szerepe.

A gázár emelkedésének elsődleges oka abban keresendő, hogy az elmúlt években a világpiaci árszint növekedését szociálpolitikai megfontolásokból a kormányzat nem érvényesítette a fogyasztói árakban - a legnagyobb ipari fogyasztók kivételével. A sorozatban elhalasztott, ill. az indokoltnál alacsonyabb árkorrekció nyomán egyre kevesebb pénzügyi forrás jutott a gáz infrastruktúra állagának megőrzésére, a szükséges fejlesztésekről már nem is beszélve és természetesen jelentős veszteség keletkezett az importőrnél. A tarthatatlan helyzet kezelése elkerülhetetlenné tette a földgáz fogyasztói árának emelését, annak közelítését a nemzetközi árszinthez.

Energiahatékonyság és takarékosság

Az EU energiapolitikájának fontos célkitűzése az energiafelhasználás racionalizálása, a hatékonyág és a takarékosság növelése. Hangsúlyt kapott a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása is (nap-, víz- és szélenergia, biomassza, geotermikus energia).

Ezt a tendenciát a magyar gazdaság is követi. 1999-ben elkészült a 2010-ig tartó időszakot felölelő, energiatakarékossági és energiahatékonyság növelési stratégia, amelynek célja, hogy Magyarország energiahatékonysági mutatói közelítsenek az EU-tagállamok értékeihez. Az akcióterv 2000-es indulásakor a kormány egymilliárd forintot szánt az energiahatékonysági és takarékossági projektek támogatására, de később jelentős mértékben felemelte a finanszírozási keretet.

Megújuló energiaforrások

Az Európai Unió energiapolitikájában kiemelt szerepet kap a megújuló energia felhasználásának növelése. Az EU tizenöt tagállamában a megújuló energiaforrások a teljes energiafogyasztás több mint hat százalékát adják, a villamosenergia-termelésben részarányuk meghaladja a tizennégy százalékot. A 2001-ben elfogadott irányelv célként tűzi ki e mutatók 12 és 22%-ra emelését 2010-re.

Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya az energiamérlegben 3,6%, a villamos energia előállításában mindössze 0,6%. E számok is jelzik, hogy hazánk megújuló energiapotenciálja korlátozott. Jelenleg főként a vízierőművekből nyert energia járul hozzá a megújuló források részarányához, de növekszik a biomassza (faapríték) szerepe, és megkezdődött a szélturbinák telepítése is. Az FVM irányításával elkezdődött a biodízel-program végrehajtása.

Magyarország részvétele a közösségi energetikai keretprogramokban

Magyarország bekapcsolódhatott az 1998-2002-ben megvalósult közösségi programokba és magyar vállalatok, intézmények részt vettek az energiatakarékossági un. SAVE programban, valamint a megújuló energia források elterjesztését támogató ALTENER programban.

A tervek szerint az Európai Parlament 2003. első félévében fogadja el a 2003-2006 évekre szóló új energetikai keretprogramot, amely nyitva áll a magyar cégek és intézmények részére

Nukleáris biztonság

Az elmúlt években az EU energiapolitikája némi tartózkodással kezelte a nukleáris energiát, sőt az Európai Bizottság által kidolgozott, 2000 végén közzétett Zöld Könyvben - a szénnel együtt - a "nem-kívánatos" jelzőt is megkapta. Ez a vélemény azonban módosulni látszik, a környezetvédelmi előírások és a nemzetközi kötelezettségek (Kiotói Egyezmény) betartása, valamint az importált energiahordozóktól való függőség mérséklése ugyanis reális alternatívává tette a nukleáris energiát.

Az EU nagy figyelmet fordít a nukleáris biztonságra. A csatlakozási tárgyalásokon kiemelt figyelmet kaptak a paksi atomerőmű biztonságos üzemeltetésének és a nukleáris hulladék tárolásának feltételei. Az EU által létrehozott Nukleáris Kérdések Munkacsoportja behatóan vizsgálta a magyarországi helyzetet, és jelentésben foglalta össze tapasztalatait. Megállapította, hogy Magyarország az általános követelményeknek maradéktalanul eleget tesz, és a paksi atomerőmű biztonsága az unióban üzemelő, hasonló korú létesítmények biztonságával egyenértékű.

A jogharmonizáció elsősorban a sugárvédelemre, a radioaktív anyagok és hulladékok országhatáron átszállítására, a nukleáris balesetek elhárítására vonatkozó uniós jogszabályokra összpontosul. Magyarország az EU-joganyag átültetése mellett létrehozta azt az intézményi hátteret, amely biztosítja a jogszabályok alkalmazását és végrehajtását.

Vissza a tartalomjegyzékhez