Higgadt válaszok Chirac kirohanására

Nem vették fel a Jacques Chirac francia köztársasági elnök által hétfő este elébük dobott kesztyűt az érintett tagjelölt ország vezetői, amikor kedden az EU-Trojkájával találkozva felzárkóztak a Tizenötök előző nap az iraki válság kérdésében kialakított közös álláspontja mellett. Európa így - legalábbis papíron - újra megtalálta a közös hangot az egységüket szinte a végletekig próbára tevő külpolitikai kérdésben.

A tagjelölt országok Brüsszelbe sereglő vezetőinek többsége kedden igyekezett jó képet vágni Jacques Chirac francia államfő előző napi ellenük intézett kirohanásához, amelynek során keresetlen szavakkal rendre utasította őket az Irakkal kapcsolatos amerikai álláspont iránt mutatott rokonszenvük miatt. A 13 tagjelölt ország vezetői az iraki kérdésnek szentelt EU-csúcs másnapján látogattak az Unió központjába, ahol fenntartások nélkül csatlakoztak a Tizenötök hétfőn elfogadott közös álláspontjához. Az állásfoglalás az első komolynak tűnő közös pozíció, amely több hétig tartó zűrzavaros helyzetnek vet véget az Európai Unión belül.

A tagjelöltek és az úgynevezett EU-trojka (Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök, Romano Prodi bizottsági elnök és Javier Solana külpolitikai főmegbízott) találkozójának nagy hírverést csapott a francia köztársasági elnök hétfő esti nyilatkozata, amelyben lekicsinylő jelzők kíséretében megrótta a tagjelölteket, amiért azok úgymond felsorakoztak Amerika oldalán az iraki válságról szóló transzatlanti vitában (Chirac szavait lásd a január 18-i írásunkban). A célba vett államok vezetői – Medgyessy Péter magyar miniszterelnököt is beleértve – azonban nem vették fel az elébük dobott kesztyűt és igyekeztek fátylat borítani a kínos incidensre. Ugyanakkor közülük többen is emlékeztették Jacques Chiracot arra, hogy fenntartják maguknak a jogot a szabad véleménynyílvánításra.

"A jó modorom nem engedi meg, hogy a (francia államfő) megjegyzésére válaszoljak" - felelte egy francia újságíró kérdésére Medgyessy Péter. Chirac nyilatkozatában neveletlenséggel és felelőtlenséggel vádolta meg a tagjelölteket, amiért azok - szerinte - szembeszegültek a Tizenötök január 27-én elfogadott közös álláspontjával. A kormányfő tudtul adta, hogy nem tekinti súlyosnak az ügyet, és inkább előretekint, amit az indokol, hogy a közös álláspont elfogadása új helyzetet teremtett. Medgyessynek egyébként elmondása szerint Brüsszelben senki nem hányta szemére a Nyolcak által jegyzett levél aláírását, ami kivívta a francia államfő haragját. Kovács László külügyminiszter némileg erélyesebben megjegyezte, hogy egyetlen országot sem lehet megbélyegezni, és még kevésbé akár burkoltan is megfenyegetni azért, mert másképpen gondolkozik a transzatlanti partnerség fontosságáról. A magyar miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a levél aláíróinak valódi közös EU-álláspont hiányában nem is volt igazából mit megszegniük. Medgyessy Péter, aki nem tart attól, hogy az afférnak a csatlakozás szempontjából kedvezőtlen következményei lesznek, a közeljövőben Raffarin francia miniszterelnökkel együtt „kampányol” majd a bővítés mellett. Avignonban. A kormányfő egyébként megkapta Tony Blair tagjelölt országok vezetőinek címzett újabb levelét, amely azonban ezúttal nem akarta rávenni őket egy újabb közös és potenciálisan kockázatos állásfoglalásra.

A többi tagjelölt ország is inkább higgadtan fogadta Jacques Chirac szavait. Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter, aki főnökét, az Indiában tartózkodó Leszek Millert helyettesítette (a 13-ból csak 8 vezető tette tiszteletét a találkozón), kicsinyíteni próbálta a dolog horderejét. Előbb azonban értésre adta, hogy Varsó elvárja másoktól, hogy tiszteletben tartsák szuverén döntéseit. A lengyel külügyminiszter szerint nem forog veszélyben a bővítés ratifikációja. Azt sem hiszi, hogy a francia köztársasági elnök, aki számos alkalommal kiállt a bővítés mellett, időközben megváltoztatta volna a véleményét. Vladimír Spidla cseh kormányfő helytelennek és inkorrektnek minősítette Chirac szavait, de az ügyet ezzel lezártnak is tekintette. Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnököt meglepte az éles hangnem. Ő is hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van elmondani a véleményét. Egyúttal úgy vélte, hogy az ügy nem lesz hatással a közte és Chirac között kialakult szívélyes viszonyra.

A balti országok csak külügyminiszteri szinten képviseltették magukat az eseményen és "nem rendeztek jelenetet". Ion Iliescu román elnök reméli, hogy a két ország továbbra is nagyon jó barát marad. Adrian Nastase miniszterelnök pedig reméli, hogy a történtek nem rontják a csatlakozás esélyeit. Diplomaták szerint a francia elnök Párizs hagyományos védencére, Romániára orrolt meg a legjobban az Amerika-barát állásfoglalás miatt. A legkeményebb reakció talán Lubomir Ivanov bolgár miniszterelnök-helyettes szájából hangzott el, aki szerint a francia elnök szavai nem könnyítik meg az összhang elérését az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Bulgária jelenleg a BT tagja.

EU-politikusok reakciói a Chirac nyilatkozatra

"Borítsunk fátylat a múltra és tekintsünk előre" - jelentette ki Kosztasz Szimitisz, az EU soros elnöki tisztét ellátó görög miniszterelnök egy, a Chirac-nyilatkozatot feszegető kérdésre válaszolva. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke viszont némi kritikai éllel úgy vélekedett, hogy a jövendőbeli tagoknak is meg kell tanulniuk, hogy nem csak egy gazdasági közösséghez, hanem politikai egységhez csatlakoznak. A külkapcsolatokért felelős bizottsági tag Chris Patten is erre emlékeztette a tagjelölteket, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a Varsói Szerződéstől eltérően az EU-ban szabadon elmondhatják a véleményüket.

Valamennyi EU-politikus közül Pat Cox, az Európai Parlament elnöke állt ki leghatározottabban a tagjelöltek mellett. Az ír nemzetiségű politikus ugyan óvakodott Jacques Chirac nyílt és közvetlen bírálatától, de éreztette, hogy nem ért egyet vele. Cox szerint nem lehet pótlólagos feltételeket támasztani a bővítéssel szemben. Igaztalannak mondta azt a vádat, hogy a tagjelöltek eltávolodtak az Európai Unió álláspontjától, hiszen - mint rámutatott - eddig nem is volt igazi egységes pozíció.

A francia kormány európai ügyi minisztere viszont újságírókkal találkozva védelmébe vette Jacques Chirac szavait, amelyek szerinte a francia közvélemény hangulatát tükrözik. Noelle Lenoir szerint Chirac nyilatkozata kettős üzenetet hordoz. Egyrészt figyelmeztető jel a tagjelölteknek, hogy ha hasonlóan meggondolatlanul cselekednek, a jelenlegi tagországokban meggyengülhet a közvélemény támogatása, ami a ratifikációra is kihathat. Másfelől csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a tagjelöltek szerinte az Európai Unió január 27-én elfogadott közös álláspontjával ellentétesen cselekedtek, amikor aláírták a Nyolcak levelét. Lenoir ugyanakkor egy közbevetésre magas ellentmondásba keveredett, amikor elismerte, hogy a levél tartalma nem volt ellentétes a január 27-i nyilatkozatban foglaltakkal.

Forrás: Bruxinfo