Négy EU-ország Védelmi Uniót akar

Négy EU-tagország kedden Brüsszelben kezdeményezte egy Európai Biztonságpolitikai és Védelmi Unió megteremtését, valamint közös európai gyors reagálású erő és egy többnemzetiségű főparancsnokság felállítását.

Belgium, Franciaország, Németország és Luxemburg első számú vezetői egy sor más konkrét javaslatot is tettek az európai védelempolitikai együttműködés megerősítésének szentelt csúcsértekezletükön. A találkozó után hangsúlyozták, hogy kezdeményezéseik nem a NATO megosztására és az Egyesült Államok ellen irányulnak, viszont nyitva állnak valamennyi jelenlegi és jövőbeli EU-tagország előtt.

A Guy Verhofstadt belga kormányfő kezdeményezésére megtartott minicsúcson Jacques Chirac francia köztársasági elnök, Gerhard Schröder német kancellár és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök javasolta az Európa jövőjével foglalkozó konventnek, hogy vezesse be az Európai Biztonságpolitikai és Védelmi Unió fogalmát. A találkozón elfogadott közös nyilatkozat szerint ebben azok a tagállamok vennének részt, amelyek készek arra, hogy a többieknél gyorsabban és messzebbre haladjanak védelmi együttműködésük erősítésében.

A négyek elképzelése szerint a védelmi unió nyitva állna valamennyi olyan jelenlegi és jövőbeli tagország előtt, amelyek osztoznak céljaiban és hajlandók csatlakozni hozzá. A részvétel egyebek között az olyan nagyobb jelentőségű európai fegyverzetfejlesztési programokba való bekapcsolódást jelentené, mint az A400M típusú katonai szállító repülőgépek beszerzése, valamint az európai katonai potenciál szakosodás és a képességek egyesítése révén történő erősítése.

Az EU keretein kívül tartott különcsúcs résztvevői hét konkrét kezdeményezést fogadtak el a nemzeti védelmi képességek közötti párhuzamosságok kiküszöbölésére. Hangsúlyozták, hogy ezek mindegyike is nyitva áll bármely jelenlegi és jövőbeli tagország előtt. Javasolták többek között egy gyors műveletek végrehajtására alkalmas európai katonai potenciál megteremtését, amelynek magját a francia-német közös dandár alkotná, és amelybe belga különleges alakulatokat, valamint luxemburgi hírszerző egységeket is beépítenének.

Kezdeményezték, hogy legkésőbb 2004 júniusára jöjjön létre a hadászati légi szállítás európai parancsnoksága, amely valamennyi európai, illetve NATO-vezetésű művelet végrehajtásához rendelkezésre áll. Hangsúlyozták, hogy az európai hadászati légi szállítási kapacitás megteremtéséhez létfontosságú az A400M típusú gépek beszerzése.

Bejelentésük szerint a négy ország védelmi miniszterei megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy legkésőbb 2004 júniusára létrejöjjön egy olyan többnemzetiségű katonai főparancsnokság, amely a közös műveletek végrehajtásához lesz felhasználható és a már meglévő parancsnokságokon alapul. A konkrét kezdeményezések között szerepel egy olyan közös katonai tervezési és irányítási képesség magjának a megteremtése is, amely az EU égisze alatt, de NATO-eszközök igénybe vétele nélkül végrehajtandó műveletekre szolgálna, és ugyancsak nyitva állna valamennyi hozzá csatlakozni kívánó tagország előtt.

A találkozó utáni sajtóértekezleten Verhofstadt, Chirac, Schröder és Juncker egyaránt ismételten hangsúlyozta, hogy a konkrét kezdeményezések nem a NATO megosztására, ellenkezőleg, az erősítésére irányulnak, mert a gyakorlatban mindegyik a szövetség európai pillérét erősítené. Valamennyien kiemelték azt is, hogy javaslataiknak nincs Amerika-ellenes éle. Kitértek arra, hogy a különcsúcs nem alkalmi ötlet volt, hanem hónapokig tartó előkészületek eredménye, amelyek Verhofstadt tavaly július 18-án kelt, az európai védelmi képességek erősítésének szükségességével foglalkozó levelével kezdődtek.

Az európai védelempolitikai együttműködés szorosabbá tételének igényét azzal indokolták, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitika megteremtésére törekszik, amely viszont enélkül nem lenne hiteles és működőképes. Ismételten utaltak arra, hogy kezdeményezéseik nem a tagországok adott körének, hanem a 25 jelenlegi és jövőbeli tagállamnak szólnak, s várják a többiek csatlakozását. Közölték, hogy javaslataikat már az EU-külügyminiszterek május elején Görögországban tartandó kötetlen értekezletén ismertetik uniós partnereikkel, de ettől függetlenül is valamennyiükhöz eljuttatják.