Az Egyesült Államok teljes titoktartás közepette elszállította Szaddám Huszeint Irakból. Erről az Independent című brit lap számolt be szerdán. A lap közel-keleti tudósítója szerint az elűzött diktátort repülővel vitték egy hatalmas amerikai bázisra, az arab-öbölbeli Katarba.
A liberális brit napilap szerint Huszeint a legnagyobb közel-keleti amerikai katonai létesítmény területén tartják fogva. Tavaly decemberi elfogása után helikopterrel először egy amerikai repülőgép-hordozóra vitték, ahol hosszas kihallgatásnak vetették alá. Ezután vitték Katarba, anélkül hogy az emírség uralkodóját vagy az ország titkosszolgálatát erről értesítették volna - áll a The Independent forrásmegjelölés nélkül közölt értesülésében.
A lap szerint az amerikaiak továbbra sem mondanak semmit Szaddám Huszein hollétéről, és Irakban általános az a vélemény, hogy a volt diktátort Irakban, Tikrit közelében, egy amerikai támaszponton őrzik. A mind fejlettebb módszereket alkalmazó gerillahadviselés terjedésével azonban az amerikaiak aggódni kezdtek, hogy a felkelők esetleg megpróbálkoznak egy látványos szabadító akcióval, ezért született döntés Huszein Katarba szállításáról - írta az iraki háborút egyébként erősen ellenző liberális brit napilap.
A cikk írója szerint a nemzetközi jog és a genfi konvenció megengedi, hogy valamely megszálló hatalom az általa őrzött hadifoglyokat más országokba vigye hazájukból. Az amerikaiak ezért nyilvánították - még amerikai politikai körökben és az új iraki vezetésen belül is meglepetést keltve - szinte azonnal hadifogolynak az elfogott egykori iraki elnököt - írta a The Independent.
A lap szerint Huszein kihallgatása eddig kevés érdemi eredménnyel járt, a volt diktátor az őt faggató "FBI-CIA csoportnak" rendre a hajdani iraki kormányálláspontot ismételgeti az iraki-iráni háború, a kuvaiti invázió vagy az ENSZ-szankciók ügyében.
A brit lap forrásai szerint valószínűtlen, hogy Szaddám Huszeint - és szintén elfogott egykori miniszterelnök-helyettesét, Tarik Azizt - a novemberi amerikai elnökválasztás előtt átadnák a háborús bűnösök felelősségre vonására Irakban életre hívott törvényszéknek. Mindkét volt vezető ugyanis "kényes információkkal" bír arról, hogy az Egyesült Államok a 80-as években milyen mértékben támogatta az iraki rezsimet, és a perben, a maguk védelmében nyilván részletekkel szolgálnának "erről az egykor szoros viszonyról" - áll a cikkben.
MTI/[origo]