Tibetért tüntető zavarta meg az olimpiai láng meggyújtását

Húsvéthétfőn, magyar idő szerint 10.45-kor meggyújtották az olimpiai lángot Olümpiában. Ezúttal is, mint hagyományosan az antik játékok helyszínéről indult útjára a fáklya. A ceremóniát egy Tibet szabadságáért tüntető férfi zavarta meg.

A tüzet ünnepélyes előadás keretében Maria Nafpliotu görög színésznő gyújtotta meg egy parabolatükör segítségével a Héra templom előtt. A váltó első futója a 2004-ben Athénban tekvondóban ezüstérmes Alekszandrosz Nikolaidisz volt. Az út során csaknem 22 ezer lángvivő jut szerephez.

"Reményemet fejezem ki, hogy ezt a szimbólumot mindenki elismeri majd, és a láng megfelelő körülmények között haladhat, bárhol is jár. A játékoknak békés környezetben kell zajlaniuk" - mondta Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke.

Az ünnepségen összesen három embert vettek őrizetbe, és további 25 tüntető akart bejutni a lánggyújtás helyszínére, őket azonban már korábban feltartóztatták. A görög rádió szerint egy tiltakozót Olümpiában állítottak elő, amikor angolul Kína ellenes jelszavakat kiabált.

Jacques Rogge az incidens kapcsán kijelentette, szomorú, hogy ilyen esemény bekövetkezhet, de legalább nem volt erőszakos. "Úgy gondolom, mindig szomorú, ha ilyen jellegű megnyilvánulások fordulnak elő, de ezúttal nem voltak erőszakosak, és most ez a legfontosabb" - nyilatkozott a belga sportvezető az ünnepség után.

A rendezvényt több, az emberi jogok tiszteletben tartásáért küzdő aktivista zavarta meg. Összesen hárman akartak bejutni a beszédet mondó Liu Csi, a pekingi játékok szervezőbizottsága (BOCOG) elnöke mögé, de ez csak egyiküknek sikerült. Ő viszont széttudta nyitni zászlaját, melyen a következő felirat volt olvasható: "Bojkottáljátok azt az országot, amely lábbal tiporja az emberi jogokat".

A rendőrök azonnal közbeléptek, s elvezették a tiltakozót. Egy társa a háttérből kiabálta: "Szabadság! Szabadság!" A tüntetőket - akik a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet aktivistái voltak - előállították.

Az RSF később közölte, hogy "ha az olimpiai láng szent dolog, még inkább az az emberi jogok tiszteletben tartása". "Nem hagyhattuk, hogy a kínai kormány átvegye az olimpiai lángot, a béke szimbólumát anélkül, hogy ráirányítsuk a figyelmet az emberi jogok ottani drámai helyzetére kevesebb, mint öt hónappal a játékok kezdete előtt. Az eljárás azokkal szemben, akik szabadon kifejezik gondolatukat, a sajtócenzúra, a tibeti hírzárlat egyaránt cselekvésre ösztönöz. Minden eszköz jó arra, hogy leleplezzük az alapvető szabadságjogok megsértésének kínai gyakorlatát. Amikor csak tudunk, tüntetni fogunk" - áll a szervezet közleményében.

Liu Csi (jobbra) beszéde közben lépett akcióba a zászlós tüntető

A fáklya hét nap alatt 1528 kilométert tesz meg az ókori játékok földjén, majd március 30-án veszi át Athénban a pekingi olimpia szervezőbizottságának (BOCOG) képviselője. A lángot másnap fogadják a kínai fővárosban, ahonnan Kazahsztánba kerül. A bő európai körút április 2-án Almatiban kezdődik, aztán érinti Isztambult (április 4.), Szentpétervárt (április 5.), Londont (április 6.) és Párizst (április 7.).

A játékok szimbólumát a tervek szerint májusban viszik fel a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsára, a Mount Everestre - a pontos dátumot az időjárási viszonyokhoz igazítják -, majd a fáklya július 20-án érkezik Lhászába, Tibet fővárosába. Május 3-án ér kínai területre, ahol 96 nap alatt 40 ezer kilométert tesz meg.

A láng 130 napos, öt kontinensen áthaladó útja során, 137 ezer kilométer után érkezik meg a végállomásra, a pekingi Nemzeti Stadionba. A 25 centiméter magas fáklyát úgy tervezték, hogy óránkénti 117 kilométer/óra erejű széllökéseknek és 50 milliméternyi esőnek is ellenálljon. Hagyományos "üzemanyaga" propán-bután gázkeverékből áll, amely káros anyagoktól mentes, és fényes sárga lángot biztosít.