Most már tényleg kezdődik: ez lesz minden idők legfurcsább olimpiája

A 2016-os riói olimpián ezzel a felirattal búcsúztak a sportolók az olimpiától

Pénteken magyar idő szerint 13 órakor a megnyitóünnepséggel és az olimpiai láng fellobbanásával veszi hivatalosan kezdetét a XXXII. nyári olimpia Tokióban. Bár a megnyitó napján és az ezt megelőző két napon is voltak már versenyek, az igazi őrület szombaton kezdődik majd el. Ennyire hányatott sorsú nyári olimpiát még sosem rendeztek, a nézők hiánya és a Tokióban egyre jobban terjedő koronavírus alapvetően befolyásolja az előttünk lévő 16 nap történéseit. 

Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése a XXXII. nyári olimpiai játékokról, Tokióból.

Visszafogottság és feszültség: ez a két jelző jellemzi a legjobban a japán főváros életét a megnyitó előtti órákban.

A visszafogottság annak szól, hogy senki sem tudja, mit hoz a következő 16 nap, a feszültség pedig annak, hogy a koronavírus delta variánsa egyre jobban és jobban terjed el Tokióban, ahol csütörtökön kiderült, hogy az elmúlt egy napban 1979 új fertőzést jelentettek, amely adat lassan megközelíti az idén márciusi szintet.

A számok azt is mutatják, hogy egy hét alatt 56 százalékkal emelkedett a fertőzöttek száma Tokióban és környékén. A szakértők szerint a japán fővárost egyértelműen elérte a koronavírus delta variánsának hulláma. Mindez azonban nem zavarja a NOB illetékeseit, akik most már csak azért is megmutatják, hogy meg lehet rendezni ezt az olimpiát.

Naruhito japán császár (balra) és Thomas Bach NOB-elnök találkozása Tokióban Forrás: The Yomiuri Shimbun via AFP/Yomiuri/Pool For Yomiuri

Még májusban mondta azt Dick Pound, a NOB legrégebben hivatalban lévő tagja, hogy ezt az olimpiát csak az Armageddon állíthatja meg. Thomas Bach NOB-elnököt meg az sem, a német sportvezető csütörtökön tett látogatást Naruhito japán császárnál.

Az ország uralkodója elmondta: ilyen körülmények között nem könnyű az olimpia megrendezése.

Ennél udvariasabban talán nem is lehetett volna a NOB-elnök tudtára adni, hogy tiszta őrület az, amire itt most készülnek olimpia címszó alatt. S mit mondott erre Thomas Bach? Hogy maximális erőfeszítéseket fognak tenni a japán népet fenyegető kockázatok megelőzésére. Kik? A NOB? Hogyan?

Pénteken a megnyitóünnepséggel veszi hivatalosan is kezdetét az olimpia Forrás: AFP/Jim Watson

Ám az iszonytató költségek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által végig sakkban tartott Japán most már nem tud mit tenni.

Egyes számítások szerint az ötkarikás játékok teljes költségvetése most éppen 20 milliárd dollár körül van, de a végszámla akár 26 milliárd dollár is lehet, ezzel Tokió minden idők legdrágább olimpiáját rendezi meg.

Mindez csak egyetlen baj a nagyon sok közül, ami a NOB-ot és az egész olimpiát körbelengi. Erre a legbeszédesebb tény az, ahogyan szerdán a NOB közgyűlésén az ausztráliai Brisbane városának adták a 2032-es nyári játékok rendezési jogát. A 2024-es párizsi és a 2028-as Los Angelesben megrendezésre kerülő olimpia után a 2032-es lesz a harmadik, amelyet komoly pályáztatási harc nélkül adott oda a NOB. Bár Párizs és Los Angeles esetében még volt valamiféle kandidálás, de Brisbane-nél már erre sem adtak. Azaz a látszatra sem.

Késett a busz, a miniszter nem mondott le

Több tucat újságíró hangosan röhögve meditált azon, hogy vajon lemondott-e már a japán közlekedési miniszter, miután csütörtökön este az egyik médiabusz elveszett, azaz inkább késett. Az elveszett szót sem véletlenül használtam, mert vannak olyan japán sofőrök, akik annak ellenére képesek eltévedni, hogy előttük ott visít a GPS géphangja. Szóval, álltunk a megállóban és figyeltük a japánok problémamegoldó képességeit. Először egy ember szerencsétlenkedett, s kért percenként elnézést a késés miatt, majd kettő, három, négy. Az egyikük egy fiatal japán önkéntes lány csaknem elsírta magát, amikor látta, hogy a busz elveszett. Tényleg szívből megsajnáltuk őt. Az biztos, hogy a rendezőkön tényleg látszik, hogy mindent megtesznek, ugyanakkor abban nem vagyok biztos, hogy valamennyi önkéntes szívesen dolgozik most ezen a projekten.

A pénzügyekhez visszatérve: számos kisebb, elsősorban csak Japánban érdekelt cég szállt be anno a Tokio 2020 program finanszírozásába. Mellettük pedig ott vannak azok a nemzetközi érdekeltségű vállalatok is, mint a Toyota. Ám, mint minden marketingprogram esetében, csak addig volt haszna a japán autómárkának az olimpia támogatásából, amíg az jó színben tüntette fel a céget.

A Toyota az olimpia egyik legfőbb, kizárólagos szponzori köréből szállt ki, kevesebb mint egy héttel a láng fellobbanása előtt.

Döntésük hátterében az állt, hogy egy Japánban bukott, népszerűtlen projektet nem jó reklám támogatni. Persze ennek a döntésnek még igen hosszú és költséges következményei lesznek mindkét részről, de ha egy ekkora vállalat sem meri vállalni azt a pénzügyi kockázatot, hogy marad az olimpia mellett, az több mint jelzésértékű. Ne feledjük el, hogy ez nem egy szimpla cég, hanem Japán egyik legértékesebb nagyvállalata.

Az a gazdasági fellendülés, amit a japánok az olimpia rendezése mellé megálmodtak, szintén megbukott,

hiszen olyan országban rendezik a játékokat, amelyet lassan két éve megbénít a pandémia miatti rendkívüli állapot. Külföldi szurkolók, akik a pénzüket elköltenék, nem tehetik be a lábukat Japánba. Helyi szurkolók sem mehetnek a stadionokba, a sportolók pedig buborékban vannak, tehát ők sem hagyhatják el az izolált olimpiai falut. A tokiói olimpia a japán lakosság körében is egyre népszerűtlenebb. A japánok kétharmada vagy elhalasztaná, vagy eltörölné a versenyt.

A gördeszka is olimpiai sportág lett Forrás: Belga via AFP/Dirk Waem

Maga az olimpia mint sportesemény is hatalmas bajban van.

A fiatalabb nemzedék körében az olimpia már teljesen érdektelen eseménnyé silányult.

Nem véletlen, hogy a NOB olyan sportágak műsorba emelésével próbál közelíteni a fiatalabb generációhoz, amelyekről korábban elképzelhetetlen volt, hogy az olimpiára kerüljenek. Ilyen a gördeszka, vagy éppen a falmászás. A gördeszka esetében kifejezetten vicces arra gondolni, hogy még hazánkban is a "csövesek" szórakozásának nevezték ezt a kilencvenes években.

A falmászás is olimpiai sportág lett. A NOB előre menekül ezeknek a sportágaknak az olimpiai műsorba emelésével Forrás: AFP/Pascal Pavani

Soha nem felejthető, ahogy a pestiek jajveszékeltek, mert szerintük a gördeszkások tönkreteszik a Jászai Mari teret. Ma meg olimpiai sportág. Fájdalom, ebben (sem) jutott ki magyar versenyző az olimpiára; az összes új sportágat figyelembe véve csak a karatés Hárspataki Gábor révén lesz magyar résztvevője ezeknek a versenyeknek. Az olimpia "elöregedése" egyenesen következik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megcsontosodott személyi állományából és gondolkodásmódjából.

Az olimpiai mozgalomnak már hosszú évek óta késik az a fajta modernizációja, amire szükség lenne, hiszen a felgyorsult, digitalizált világ számára már nem annyira eladható az, amit kínálni tud.

Ha most ezt tetézte volna egy törölt olimpiával, olyan helyzetbe navigálta volna magát, ahonnan csak nagyon fájdalmas áldozatok árán tudna visszajönni. Nem véletlen mondta a NOB-elnök, Thomas Bach, hogy a törlés az olimpia halálát jelentette volna. Másfelől viszont a NOB mint világszervezet megítélése szempontjából igen rosszul fest az, hogy olyan körülmények közé kényszerítette az olimpiát Tokióban, ami közel élhetetlen, mind a sportolók, mind az ő stábjuk, mind az olimpiára akkreditált újságírók, médiamunkatársak számára. Arról nem is beszélve, hogy szurkolók egyáltalán nem lehetnek ott a játékokon, ami mind anyagi, mind hangulati szemszögből belerondít az olimpia fennkölt atmoszférájába.

A 2016-os riói olimpián ezzel a felirattal búcsúztak a sportolók az olimpiától Forrás: AFP/Simon Bruty For Ois/Ioc

Ugyanakkor érdemes felidézni Jamasita Jasuhiro szavait. Ő az 1984-es olimpián szerzett aranyérmet a cselgáncsozók között. Jamasita, a Japán Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke így fogalmazott:

Kaptunk egy lehetőséget, hogy megnézzük újra, miről is szól az olimpia. Azt hiszem, ez a jelentősége a tokiói olimpiának.

Persze a Tokióban élő emberek többségének most hiába magyarázna a japán sportvezető. A helyiek továbbra is úgy tekintenek minden egyes ideutazó külföldire, mintha leprások lennének. A koronavírus elleni elhibázott japán küzdelem, az ország jelenlegi átoltatlansága mindenesetre megtette hatását.

Soha nem volt még olyan olimpiát rendező város, amely ennyire ne várta volna a játékok kezdetét, mint most Tokió. Japán gyűlöli az egész projektet, utálja az olimpiát.

Lehet ezen szépíteni, lehet mismásolni, hogy ez nem így van, mert a japánok kedvesen mosolyognak, de nagyon jól tudjuk, hogy ez csak a látszat. A mosolyok mögött sokszor nagy feszültség húzódik meg.

Üres stadionban zajlik majd a pénteki nyitóünnepség Tokióban Forrás: AFP/Antonin Thuillier

Helyi idő szerint pénteken este egy teljesen üres stadionban, az elmúlt olimpiák hangulatos elemeinek hangbejátszása közepette nyílnak meg a XXXII. nyári olimpiai játékok. A bevonuló sportolók létszámát korlátozták. Korábban egy megnyitóünnepségre a média is közelharcot vívott a belépőkért - most a nemzetközi jegyosztó brigád csak Magyarországnak 15 belépőt ajánlott fel az eseményre.

De a láng fellobbanása egyfajta határkő is lesz.

Mert szombattól - nagyon reméljük - már tényleg csak a sporté lesz a főszerep. S innentől kezdve bennünket, magyarokat már nem a japánok gondja-baja kell, hogy érdekeljen, hanem az, hogy miként szerepelnek pólósaink és kézilabdásaink, hogyan úszik majd Hosszú Katinka és Milák Kristóf, mennyire céloz pontosan Péni István, s hogyan vív majd a kardozó Szilágyi Áron. Mert a sportolók most tényleg azok közé tartoznak, akik gondolkodás nélkül örülnek annak, hogy elkezdődik az olimpia.

Tokió, 2021. július 23.