First-placed Australia's Nina Kennedy (L) celebrates with USA's Katie Moon (R) as they decide to share the gold medal after recording the same height in the women's pole vault final during the World Athletics Championships at the National Athletics Centre in Budapest on August 23, 2023. (Photo by Ben Stansall / AFP)
Vágólapra másolva!
Az atlétikai világbajnokságok történetében először szerdán este fordult elő, hogy egy egyéni versenyszámban két aranyérmet is kiosztottak. A női rúdugrás döntőjében ugyanis az ausztrál Nina Kennedy és az amerikai Katie Moon között holtverseny alakult ki, és úgy döntöttek mindketten, hogy az ezüstérem helyett megelégednek a világbajnoki címmel.
Egyetlen ügyességi számban rendeztek finálét szerdán a Nemzeti Atlétikai Központban, annak az izgalmai azonban többnek is megtették. A női rúdugróvilág élmezőnyéből többen is hiányoztak a döntőből, hiszen a selejtezőben az olimpiai bajnok Katerina Sztefanidi és az ötkarikás játékokon bronzérmes Holly Bradshaw is elvérzett.
A finálé színvonala azonban így is elég magas lett, hiszen a 475 cm-re helyezett lécet is öten átugrották, ráadásul a tavalyi vb-n, Eugene-ban ezüstérmes Sandi Morris addigra már kiesett, az olimpiai- és világbajnoki címvédő Katie Moon pedig ki is hagyta ezt a magasságot. 480 cm-en aztán hárman is elsőre jutottak át, Moon pedig másodjára, így még ekkor is négyen versenyben voltak. Aztán a 485 cm már jobban megrotálta a mezőnyt, hiszen miután Nina Kennedy és Katie Moon (leánykori nevén Nageotte) elsőre átvitte, Wilma Murtón és Tina Sutejen már kifogott ez a magasság.
A tavaly vb-bronzérmes Kennedy számára már a 485 cm teljesítése is azt jelentette, hogy három centivel megjavította az ausztrál országos csúcsot, így szinte nyomás nélkül versenyezhetett; míg Moon topfavoritként követte minden sorozatban az ausztrált úgy, hogy ő már idén júliusban is túljutott a 490 cm-en. Miközben a férfiak 1500-as méteres döntője zajlott, mindketten kétszer leverték ezt a magasságot, majd Josh Kerr sikere után
Kennedy hatalmas ováció közepette óriási meglepetésre átugrotta a 490 cm-re tett lécet és örömkönnyekben tört ki.
Így Moon számára a vb-cím életben tartásáért kötelező volt teljesítenie a feladatot, ő pedig ezt meg is tette: folytatódhatott a párharc 495 cm-en. Ez a szint azonban már mindkettejükön kifogott, és miután a 26 éves ausztrál harmadszor is leverte a lécet, izgulhatott, hogy Moon átugorja-e. Ám miközben izgult,
ő is csatlakozott a Nemzeti Atlétikai Központ több tízezer nézőjéhez (köztük a Ferencváros női kézilabdacsapatának játékosaihoz, akik a szerdai, Debrecen elleni győztes felkészülési meccs után kapcsolódtak ki a stadionban) a vastapsban,
amit az amerikai riválisa kapott – de Moon ennek ellenére szintén sikertelen kísérlettel zárt.
Amennyiben két atléta azonos magasságon zárja sikeresen a versenyét, a rúdugrás (és a magasugrás) jelenlegi szabályai szerint
két dolgot kell figyelembe venni az alábbi sorrendben: az utolsó átvitt magasságon hányadikra jutottak át, és összesen hány rontott kísérletük volt a verseny során.
(Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a második szempontnál nem az összes rontást, hanem lefelé lépkedve mindig az eggyel korábbi magasságon elért rontásokat kell számolni, ám a szabály nem így szól.) Mivel Kennedy és Moon is harmadszorra teljesítette a 490 cm-es magasságot, és mindketten összesen 6 alkalommal hibáztak a döntőben, így abszolút holtverseny alakult ki.
Ebben az esetben pedig egy olyan szabályt kell alkalmazni, amely 2009-ben megváltozott. Addig kötelező jeleggel szétugrásnak kellett következnie, ami azt jelenti, hogy a következő magasságtól egyesével viszik lejjebb (majd siker esetén ismét feljebb) a lécet, amíg nincs egy olyan magasság, ahol csak az egyikük jut át.
2009 óta viszont ez a lehetőség opcionális, és van mellette egy másik lehetőség is: nem ugranak tovább, hanem mindketten(!) elfogadják azt a pozíciót, amiben aktuálisan állnak.
Így aztán Kennedynek és Moonnak is feltették ugyanazt a kérdést, amit Mutaz Essza Barsimnak és Gianmarco Tamberinek a tokiói olimpia férfi magasugró döntőjének végén: szeretnének tovább ugrani, vagy megelégednek az aranyéremmel?
De így is fel lehetett volna tenni a kérdést:
szeretnének aranyérmesek lenni, vagy megkockáztatják, hogy csak ezüstérem lesz belőle?
Vagy akár így:
érzik-e annyira önzőnek magukat, hogy inkább állnak egyedül a dobogó második helyén, mint mással együtt annak a tetején?
A világversenyek történetében másodszor tették fel tehát ezt a kérdést, és természetesen ahogy két éve Tokióban, úgy ezúttal sem igazán gondolkodtak az érintettek a teljesen egyértelmű válaszon.
Azzal, hogy két aranyérmese lett a számnak, akkor Barsim és Tamberi az olimpiákon írt történelmet, ezúttal, Budapesten pedig Kennedy és Moon a világbajnokságokon.
És ha ez az érthetetlen szabály fennmarad, akkor a közeljövőben láthatunk még hasonló holtversenyeket, miközben szétugrásokat talán már sosem – mert ilyen esetben nem valószínű, hogy van atléta, aki ne ezt választaná a két lehetőségből. Hiszen ahogy Moon is elmondta a verseny után az interjúzónában: „amikor a döntő elkezdődött, még nem gondoltam, hogy megosztanám az első helyet, de most teljes mértékben elégedett vagyok vele".
A budapesti atlétikai világbajnokság csütörtöki programja reggel a nők és a férfiak 35 kilométeres gyalogásával indul a Hősök terén, majd a Nemzeti Atlétikai Központban 19 órától összesen 5 további döntőt rendeznek Magyarország történetének legnagyobb sporteseményén.
Jegyek kaphatók az atlétikai világbajnokságra a jegy.atletikaivilagbajnoksag.hu weboldalon. A délelőtti jegyek egységesen 3000 forintba kerülnek, míg az esti programokra a hétköznapi versenynapokon 6900, hétvégén 8900 forinttól indulnak a jegyárak. Összesen 9 esti és 5 délelőtti program lesz a világbajnokság alatt és 6, ingyenesen látogatható utcai versenyt rendeznek, amelyek rajtja és célja a Hősök terén lesz. A női maraton augusztus 26-án, a férfi maraton 27-én reggel 7-kor rajtol.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!