- A három nagy csapat mellett az idei évad legnagyobb pozitív meglepetését a Győr és a Tatabánya kézilabda-együttese érte el. Egyetért ezzel a megállapítással?
- Igen, így van, de azért azt elmondom, szezon elején a hatba vártam a Tatabányát, hiszen vett tíz jó játékost.. Tőlünk viszont inkább elmentek játékosok, szerencsére a Veszprém kisegített bennünket négy kézilabdázóval. A csapat maximálisan teljesített, nagyon jól küzdött egész évben.
- Mi lesz jövőre?
- Jó kérdés. Hat játékosunk valószínűleg távozik: Iváncsik Tamás Tatabányára, Bakos Dávid Pestszentlőrincre távozott, Bősze József jelenleg egy német harmadosztályú csapatnál van, 99 százalék, hogy ő sem marad Győrött. A Horváth testvérekkel nem tudom, mi a helyzet, míg Herbert Gábor nem fogadta el a szerződésajánlatot. A többiek reményeim szerint maradnak, lesz több ifijátékos és néhány olyan is, akik tanulmányaikat a városban folytatják, s lehet, nálunk játszanak majd. De erről nem tudok egyelőre semmi konkrétumot.
- Szavaiból úgy veszem ki, hogy új játékos igazolására nem számíthat a nyár folyamán...
- Sajnos, nem. Ha Herberttel nem tudunk megegyezni, akkor beállós posztra van már jelöltem, de én inkább Gáborral dolgoznék együtt.
- A csapat a negyedik hellyel kivívta az EHF-kupa indulás jogát, de a szurkolók féltik a csapatot, mondván, mi lesz, ha a szövetség nem nevezi a kupaküzdelemre.
- Akkor nagyon nagy baj lesz. A jelenlegi rendszer szerint a Magyar Kézilabda Szövetség nevezi a csapatokat a kupaküzdelmekre, a szituáció pedig adott. A Bajnokok Ligájában a Fotex és a Pick indul, a KEK-ben a Csömör vagy az Orosháza, míg az EHF-kupában a Dunaferr, illetve a Győr. Úgy gondolom, ha egy csapat elér valamit, akkor arra büszkének kell lenni. Ha valamilyen oknál fogva visszavennék tőlünk az indulás jogát, akkor vége lenne a győri kézilabdának. Semmivel sem tudnám többet motiválni a játékosokat. Mindig azzal példálózom, sok csapat még az élvonalbeli indulást sem tudja vállalni, ezek az együttesek általában előbb-utóbb meg is szűnnek.
- Győrött nemcsak a férfi szakág, de a hölgyek is komoly kézilabda-értéket képviselnek. Mennyire vetélytársak a nők klubon belül?
- Nem vetélytársak, szakmailag semmiféleképpen nem. De az anyagi helyzetük sokkal biztosabb, s jóval nagyobb büdzsével gazdálkodhatnak, mint mi.
- A győri férficsapat mellett a férfi juniorválogatott mellett is dolgozik szövetségi edzőként. A csapat éppen egy hónapja harcolta ki a brazíliai világbajnoki részvételt a franciaországi selejtezőn. Milyen a munka a nemzeti csapatnál?
- Hál' Istennek azt mondhatom, ott is dolgozom. A csapat nagyon jó, csakúgy, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Csak a helyzet más. Amíg tíz éve háromszor annyi játékosból lehetett kiválogatni a legjobbakat, addig most, ha megsérül valaki, máris nehéz pótolni. A csapat ennek ellenére kiváló, május 29-én lesz a sorsolás, s augusztus végén megyünk Dél-Amerikába.
- Milyen esélyekkel utaznak ki a vébére? Milyen eredménnyel lenne elégedett?
- Maximalista vagyok, legyünk világbajnokok!
- És a Győrrel jövőre milyen pozíciót tartana reálisnak? Gondolom, a jelenlegi negyedik hely ismét megfelelő lenne...
- Nagyon pesszimistán látom a kérdést, ha nem sikerül megtartani értékeinket, komoly kiesési gondjaink lehetnek. Nem úgy megy az élet, hogy évről évre varázsolunk. Más a válogatott és más a klubcsapat. Itt nem az én munkámon van a hangsúly, hanem a pénzen, azon, hogy megállítsuk a játékosaink elvándorlását. Annyi vérveszteséget szenvedtünk az elmúlt négy évben, hogy ennek nem lehet jó vége.
Pincési László