Férfivízilabda-Eb, a bronzéremért:
Magyarország - Oroszország 12-6 (2-1, 4-3, 3-2, 3-0)
gól: Biros 3, Kiss G., Kásás 2-2, Vári, Varga, Madaras, Benedek, Katonás 1-1, illetve Jerisov 2, Sztratan, Jacev, Csomakidze, Zakirov 1-1.
A mérkőzés előtt a látszat azt sugallta: ha némiképp csalódottan is, de az elődöntős vereséget kiheverve száll vízbe Kemény Dénes legénysége a kranji városi uszodában, ahol az ellenfele a bronzéremért Oroszország együttese volt. Az a gárda, amely felett Kásásék még a csoporttalálkozók keretében az Eb-n mutatott egyik legjobb játékukkal diadalmaskodtak - a sydneyi olimpiai döntő végeredményét hajszálpontosan ismételve - 13-6-ra.
A vasárnap délutáni kisdöntőban Szécsi szemfüles szerelése után az első magyar támadás Molnár zúgó kapufájával zárult, Jerisov, az Eb legjobbjának választott orosz kiállítása után azonban Biros jobb felső sarkos bombája már a vezetést jelentette. Ezt követően viszont a Kemény-csapat tagjai elkótyavetyélték a kínálkozó alkalmakat, szerencsére az oroszok a rendre megkapott emberelőnyökkel sem tudtak élni. Mígnem aztán a negyedik fórt már kihasználták, Biros duplázása mégis magyar előny melletti folytatást eredményezett.
Kásás pompás blokkja indította a második hét perc első magyar akcióját, Molnár büntetőt harcolt ki, s Kásás zárta le méltóképpen a jelenetsort: a négyméterest a léc alá vágta. "Jutalma" egy gyors kiállítás lett, közelebb is zárkóztak az oroszok. 5-8-6 következett ezután, vagyis Kásás-Benedek-Vári volt a labda útja, s utóbbi fórból, közelről végrehajtott húzása célt is ért. Ugyanezt másolta a Benedek-Varga duó, s a center sem hibázott a kezére varázsolt labdával. Egy orosz kontra nyomán csökkent, egy oda ítélt büntető következtében pedig minimálisra apadt az előny, amikor is Kiss Gergely 6-4-re módosította az állást.
A térfélcserét követően a harmadik játékrészt egy Szécsi-bravúr után magyar találat nyitotta: Kásás elronthatatlan passzából Madaras pattintott az orosz kapuba. A 7-5-öt jelentő válasz sem volt csúnya, mégis jobban tetszett az a megoldás, amelyet egy előny csattanójaként alkalmazott az égig emelkedve gólt lövő Biros. A Kemény-csapat maradt a B betűnél, mert Benedek állította be a 9-6-os részsikert jelentő eredményt.
A befejező negyed Kiss balkezes villanásával startolt, Kásás pedig hanyag eleganciával távolról postázta a bal felsőbe a labdát, ami már kegyelemdöféssel ért fel. Katonás 12-6-nál iratkozott fel a góllövők közé, s ugyanő állíthatta volna be a sydneyi végeredményt is, de a duplázás nem sikerült. Ám ezt már senki sem bánta, hiszen a bronzérmet így is könnyedén kaparintotta meg a magyar válogatott.
Kemény Dénes szövetségi kapitány felemás érzésekkel értékelte a harmadik helyet: "Ez az Európa-bajnoki bronzérem nem jelent sikert, de nem is csalódás számomra. Előtte az 1-6. hely egyike volt benne a lehetőségekben, ehhez képest lettünk harmadikok. Mi, éppen a szükségesnél kevesebb közös edzésmunka pótlására, már itt, Szlovéniában megkezdtük a világbajnoki felkészülést. A vébéig hátralévő négy hét elég kell, hogy legyen, hiszen a többieknek sincs több idejük a júliusi barcelonai tornáig. Amin a leginkább változtatnunk kell, az az, hogy ne szenvedjünk, találjunk kiutat akkor is, ha meccs közben szorosabbra fordul az állás, ha közel kerül hozzánk az ellenfél, tudjunk úgy elhúzni és nyerni, ahogyan ma azt az oroszok ellen tettük."
Jugoszlávia, illetve legújabbkori nevén Szerbia és Montenegró harmadszor vagy Horvátország először? - ez volt a férfipóló-Eb zárónapjának kérdése, amelyet másfajta megközelítésben így is fel lehetett tenni: melyik volt tagköztársaság nyeri a vasárnap esti kranji délszláv pólós belháborút?
A harci szellemet már a parton kellőképpen megalapozták a két szurkolótábor tagjai, amelyek ordítóan hangos szópárbajt vívtak, s tán az indulatok is elszabadulnak, ha időközben a szlovén karhatalmi különítményesek osztaga fel nem vonul a felek közötti afféle demarkációs vonalon. Ezzel együtt a szerb-montenegróiak hívei kerítést döntve foglalták el helyüket a lelátón, ám veszélyesen közel a szemre jóval nagyobb létszámú horvát drukkereknek.
Mondhatni kőhajításnyira álltak csak egymástól, olykor pedig - meglehetősen sajátos hangulati aláfestéseként a döntő előtti perceknek - petárda, bot, műanyagszék, s ki tudja, még milyen tárgyak repültek hol az uszoda vizébe, hol a nézőteret övező épületek tetejére, hol a medencébe készülő játékosok irányába. Jugoszláviai polgárháborúsdi kicsiben, a vízilabda örvén, évekkel a valódi háborújuk után, szerencsére itt, a szlovén fővárosban igazi fegyverek nélkül...
Maga a finálé a vízben ideges hangulatban kezdődött, s inkább az Európa-bajnoki címvédő jugoszlávok, pontosítva: szerb-montenegróiak tűntek szétszórtnak, a horvátok annál feszesebb tempót diktálva el is húztak 3-1-re. A 2001-es győzők aztán lassan lábra kaptak - már amennyire persze e megállapítás vizes közegben helytálló lehet -, mert 3-3-nál utolérték riválisukat. 4-4-nél aztán alaposan megrázták magukat a horvátok, három góllal elhúztak, ekkor viszont a címvédő kezdett részhajrát, s jött fel 7-6-ra. Az utolsó hét perc Eb-döntőhöz illő izgalmak közepette zajlott, miközben a fáradhatatlan torkú szurkolók egymásnak felelgettek nyilván nem a másiknak hízelegni akaró rigmusokkal. A "dalárdák" néminemű visszafogottságához hozzájárult, hogy velük szemben - horvát s szerb-montenegrói oldalon is - kommandósok foglaltak el harci állást.
Közben azért az Eb-döntő folytatódott, s hogy a kiegyenlítődés a medencében is megtörténjék, a szerbek 7-7-re feljöttek. A nyolcadik horvát gólra is érkezett felelet, a kilencediket viszont nem tudták a felek sem itt, sem a túloldalon megszerezni, jöhetett hát a hosszabbítás. Amelynek első három percében a mezőny tán legjobbja, a négy gólig jutó Aleksandar Sapic betalált, s ez döntött. Európa-bajnok Szerbia és Montenegró, ezüstérmes Horvátország.
Az Eb döntőjében:
Szerbia-Montenegró - Horvátország 9-8 (2-3, 1-0, 3-4, 2-1, 1-0, 0-0) - hosszabbítás után
A mérkőzésnek azonban csak a vízben lett vége, a nekikeseredett horvát szurkolók feltépkedett műnyag székekkel elkezdték dobálni a szerb-montenegrói kispadot, majd a rendfenntartókat is, akik egy darabig tűrték, aztán a horvátok közé csaptak. A gumibotos pofonosztás eredményeként a vesztes csapat hívei menekülőre fogták, egy részük azonban még igyekezett az ünneplő szerbek örömét elrontani, a sajtórészlegbe is betörtek, székek repültek, fejek sérültek, az MTV tudósítója melletti televíziós állomást szétrombolták, de aztán a még jókor érkező kommandósok az uszodának e fertályán is rendet csináltak.
A belgrádi tömegtájékoztatás szerint az uszodában történt zavargásban a fején megsérült Nikola Kuljaca, a szerb-montenegrói válogatott játékosa, s összesen közel kétszáz sérültje volt a meccs utáni rendbontásnak. Az "ünneplésnek" ezzel azonban még nem lett vége...