Pincési László helyszíni tudósítása Ljubljanából
Sajnos nem magyar örömtől volt hangos csütörtök késő este a Hala Tivoli, a szlovén főváros, Ljubljana zöldövezetének szocreál sportcsarnoka. A magyar férfikézilabda-válogatott a biztató, jó kezdés után a középdöntő három mérkőzésén mindössze egy pontot szerzett, s ezzel kiesett a további csatározásokból.
Ennyi lenne a tárgyilagos, szakszerű rezümé. De tekintsünk egy kicsit vissza az elmúlt napok eseményeire, próbáljuk felidézni a kellemes és kellemetlen pillanatokat, s ha utána vonjuk le a következtetést, egyértelműnek tűnik: a válogatott nem okozott csalódást. Ötvenszázalékos mérleggel végezni egy Európa-bajnokságon nem kudarc, még ha az eredmények alakulása folytán ez nem párosult is a célkitűzés elérésével. Ezt vitattuk meg Skaliczki László kapitánnyal a németek elleni, vesztes mérkőzés után.
"Ha azt nézzük, az Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége milyen célt tűzött ki elénk, s ebből mit sikerült megvalósítani, akkor lehet kudarcként értékelni ezt az Európa-bajnokságot. A cél a legjobb nyolc közé kerülés volt, ez nem sikerült, belátom. De lehet, azon is el kellene gondolkodni, megfelelő volt-e az elvárás a csapattal szemben. Az Eb előtt nagyon sokan féltettek bennünket, mondván, Perez nélkül eleve kudarcra vagyunk ítélve. A fiúk bebizonyították ennek ellenkezőjét" - mondta Skaliczki László.
- Elvonatkoztatva az eredmények számszerűségétől akár azt is mondhatnánk, Magyarország az utolsó pillanatig versenyben volt az elődöntőért, noha végül nem került a legjobb nyolc közé. Ön is így érzi?
- Igen, így. A németek elleni találkozót követően gratuláltam a fiúknak az öltözőben. Örök maximalistaként én csalódott vagyok, de összességében csalódást nem okoztunk. Az Európa-bajnokságok történetében nem volt még arra példa, hogy a magyar válogatott az utolsó pillanatig versenyben legyen az elődöntőért, eddig egy hetedik, egy tizedik és egy hatodik helyet tudtunk felmutatni. Most ötvenszázalékos teljesítményt hoztunk, ez kudarc?
- Két erősebb csapattól sima vereséget szenvedtünk, egy gyengébbet megvertünk, a három azonos képességű ellenfél közül Izland ellen sikerült a győzelem, a szerbek és a szlovének ellen megnyert meccset adtunk döntetlenre.
- Sajnos a végjátékban nem jött mindig össze az, amit szerettem volna. Hiszem, hogy kőkemény csatát csak fejben felkészült emberekkel lehet megvívni, ezért van szükség például gondolkodó kapusokra. Fazekas hiába védett 50 százalékkal, lehet, a német kapus még nála is jobb volt, mert tudta, jobbnak kell lennie...
Ami az Európa-bajnokság további menetét illeti, a pénteki szünnapot a kézilabdázók pihenéssel, az újságírók kirándulással tölthetik, a szervezők ugyanis a világörökség részét képező postojnai cseppkőbarlangot szeretnék megmutatni a sajtó érdeklődő képviselőinek.
Szombaton a hetedik helyért a középdöntőcsoportok 4. helyezettjei - Szerbia-Montenegró és Svédország - csapnak össze, ezt követi a két elődöntő, amelyben Horvátország Szlovéniával, Németország pedig Dániával mérkőzik.
Előbbi csatára ismét felvonulhatnak a rohamrendőrök, a szerbekkel ellentétben ugyanis a horvátok komoly létszámmal képviseltették magukat Celjében, kérdés, közülük mennyien jutnak be majd a Tivoli hétezres nézőterére. Az egyetlen fennmaradó olimpiai kvótáért még Szlovénia és Dánia fut versenyt, az igazi csemegét az jelentené, ha nem az elődöntőben dőlne el ennek a sorsa, hanem a két gárda egymás között vívhatna élethalálharcot akár a fináléban vagy akár a harmadik helyért.