Gurovicnak nem ez az első ilyen esete: tavaly, amikor még a spanyol Unicaja Málaga játékosa volt, szintén nem mehetett be Horvátországba egy Euroliga-meccsre, ugyanilyen okból. Gurovic értelmetlennek tartja a kitiltást, mert szerinte Mihajlovic tábornok csak egy szerb szabadsághős volt, semmi egyéb, és soha nem ártott a horvátoknak.
Zágrábban viszont úgy vélik, hogy mivel Mihajlovics az ultranacionalista szerb hadsereg, a csetnikek vezére volt, értelemszerűen sérti a horvátok nemzeti öntudatát. Horvátországban fasisztának tartják a történelmi személyiséget. "Az a baj, hogy semmit nem tudnak az igazi Mihajlovic tábornokról", érvelt Gurovic. "Pedig a tények azt mutatják, Draza Mihajlovic csupán szerb hazafi volt, de nem ártott a horvátoknak."
Az igazság a következő: az 1893-ban született Mihajlovic Jugoszlávia 1941-es német lerohanásakor a királyi hadsereg főparancsnoka volt, s miután a nácik bevették Belgrádot, csapataival bevette magát a boszniai hegyek közé, és megkezdte partizánháborúját.
A kommunista Tito partizánjaival azonban nem cimborált, sőt, ellenséges viszonyban volt velük, olyannyira, hogy - állítólag - nem egyszer még a németekkel is összefogott ellenük, merthogy a kommunizmust még a fasizmusnál is nagyobb veszedelemnek tartotta. Miután 1945-ben kiűzték az országból a németeket, Mihajlovicot Titóék elfogták, és 1946-ban kivégezték.
Ch. Gáll András