A párharc első összecsapását Győrben rendezik vasárnap 16.45-kor, a visszavágóra egy héttel később, a székesfehérvári jégcsarnokban kerül sor.
A Győr esélyesebbnek tűnik: a két csapat idénybeli eddigi három mérkőzésén győzött, ebből kétszer vendégként aratott diadalt. Ezen kívül a gárda már megnyerte a Magyar Kupát, és a bajnoki aranyéremért is harcban áll, vagyis a triplázás sem elképzelhetetlen.
Egyik edző sem kívánt jósolni. Róth Kálmán, a Duna-partiak mestere szerint annyira ismeri már egymást a két csapat, hogy meglepetés nem várható, míg kollegája, Szabó Edina inkább az ETO vállára próbálja helyezni az esélyesség terhét.
A győrieknél gyakorlatilag mindenki hadrafogható, a korábbi betegek, sérültek már felépültek. "Bízom benne, hogy a játékosok tanultak a múlt heti, Dunaferr elleni bajnoki vereségből. Ha úgy teljesítünk, mint Dunaújvárosban vagy lebecsüljük a Cornexit, megüthetjük a bokánkat. Jól ismerjük a riválist, viszont a fehérvári jégpálya légköre nekünk is új lesz. Azt hiszem, két mérkőzésen dől el a kupa sorsa. Jó lenne, ha a három elveszített EHF-kupa-döntő után végre Győrbe kerülne a trófea" - mondta Róth Kálmán.
Szabó Edina játékosainak hozzáállását emelte ki: "Fantasztikus, milyen sorozatot teljesítettek. Német, norvég, dán és magyar csapatot búcsúztattunk, és mondani sem kell, ennek a négy országnak a bajnoksága a legerősebb a világon. Erőt adott, hogy többször vesztett helyzetből is fel tudtunk állni. Az elődöntőben például otthon kaptunk ki a Ferencvárostól, majd idegenben nyertünk."
A Győr reménykedik benne, hogy megszakad egy rossz szériája: a csapat eddig háromszor volt EHF-kupa döntőjében, és mindig kikapott. Bizakodásra ad okot számukra, hogy most végre nem dán csapat az ellenfél. Az viszont megint "összejött", hogy ismét hazai környezetben kezd az ETO, mint eddig mindhárom alkalommal.
A Cornexi története első nemzetközi fináléjára készül. Ezt megelőzően 2003-ban az elődöntőbe verekedte magát a csapat, de ott alulmaradt a Dunaferr-rel szemben. A csapatban Tápai Szabina sérült, a bordája és a bokája is fáj, játéka kérdéses, és Vámos Boglárka sem teljesen egészséges még.
A székesfehérváriak csapatkapitánya, Siti Beáta több szállal is kötődik EHF-kupa-sikerekhez. Tagja volt az eddigi utolsó magyar sikernek, az 1998-as Dunaferr-menetelésnek, és játszott az Ikast Bording csapatában, amely 2002-ben a döntőben legyőzte a Győrt.
"Eddigi két EHF-kupa-sikerem alkalmával mindig az esélyesebb csapat nyert, most a Győrnek van több veszíteni valója. Fiatal csapatunk van, és már az óriási fegyvertény, hogy döntőt játszhatunk. Ha viszont már itt vagyunk, nem adjuk magunkat olcsón. Amennyiben megfelelően összpontosítunk, fegyelmezetten játszunk, és bírjuk erővel a győriek kemény védekezését, akkor meglepetést is okozhatunk, de az igazság az, hogy az ellenfél jobb nálunk" - fogalmazott Siti.
Ő azon kevés játékos közé tartozik, aki mindhárom rangos kupában nyert már (1995, Dunaferr, KEK - 1998, Dunaferr, EHF Kupa - 1999, Dunaferr, BL és Szuper Kupa - 2002, Ikast Bording EHF Kupa), míg a magyar válogatottal Európa-bajnok (2000), Eb-harmadik (1998), olimpiai második (2000) és harmadik (1996), világbajnoki második (1995) volt. Azt is hozzátette, hogy az ETO cserepadja "hosszabb", vagyis a tartalékok között több a veszélyes győri, mint székesfehérvári játékos, ráadásul a lövőerőben is jobb az ellenfél.
A mostani párharc első mérkőzésén a litván Liachovicius, Paskevicius, a visszavágón pedig az ukrán Vakula, Liudovik páros fújja a sípot. Mindkét találkozót a Magyar Televízió élőben közvetíti.