A Cornexinek elsőre sikerült, ami a Győrnek egyszer sem

A sport vasárnap délután ismét megmutatta, miért is csodálatos: a sokak által esélytelennek tartott Cornexi-Alcoa-HSB Holding fiatal, lelkes csapata szenzációs, szinte hibátlan játékkal "móresre tanította" az idényben három aranyéremről álmodó Győri Graboplast ETO KC-t a női kézilabda EHF-kupa döntőjének visszavágóján.

A székesfehérváriaknak egyből sikerült az, ami a Győrnek immár negyedik alkalommal nem: megnyerni a második számú kontinentális kupát. Az európai porondon ez volt az első tiszta magyar finálé, s az ETO annak örülhetett, hogy most végre nem dán sztáralakulattal szemben kell csatáznia, hanem azzal a Cornexivel, amely utoljára 2003. október 4-én győzött ellene, de olyan aránnyal, mint ami a végső sikerhez kellett, még soha. Egészen vasárnap délutánig...

Az első mérkőzésen 27-21-re nyert úgy a Duna-parti klub, hogy akár lényegesen nagyobb is lehetett volna a különbség. Ez aztán elaltatta a Győrt, és az ideiglenes otthonba, a fehérvári jégcsarnokba költöző Alcoa mesebeli hősként felülkerekedett a Magyar Kupát már elhódító, és az NB I-ben minimum ezüstérmes riválisán.

A hazaiak szurkolótábora fantasztikus volt, és ezen a napon minden összejött a kedvenceknek. Remek kezdés, amitől padlóra került a nyitó találkozó előnyét negyedóra alatt elveszítő ETO. Nagyszerű folytatás, így a szünet után már kétszámjegyű lett a különbség. Az utolsó tíz perc 25-11-ről indult, és ekkor már nem volt visszaút. A végén, amikor már mindenki örült, a Győr gyorsan dobott három gólt, de ez csak az eredmény "kozmetikázására" volt elegendő (28-19).

Siti Beáta, az 1998-ban a Dunaferr együttesével, majd a Győr ellen 2002-ben a dán Ikast Bordinggal és most a Cornexivel EHF-kupát nyert irányító nem értette, hogy az ETO miért nem alkalmazta a fehérváriak ellen eddig bevált hatos védőfalat.

"Ha felsorakoznak a magas győri lányok, akkor nem is látom a kaput. Most viszont az egyikük mindig kilépett előre a falból, és mellette be lehetett törni. Persze nekünk így jobb, de furcsa volt. Aztán azon is meglepődtünk, hogy a találkozó előtti nyilatkozataik alapján egyértelműen azt gondolhatták, hogy még a mi pályánkon is nyernek. Szerintem, lelkileg nem voltak felkészülve rá, hogy mi is képesek vagyunk kemény védekezésre és hatékony támadásra egyszerre közel hatvan percen át. Ez a kupájukba került" - mondta Siti, aki csak hajnal fél négykor került ágyba a hosszúra nyúlt ünneplés után.

Vanyus Attila, a győri klub elnöke közel 24 órával a vereség után még mindig az események hatása alatt állt. "Sok összetevője van az óriási kudarcnak. Keressük a válaszokat, de most talán jobb lenne, ha a szerdai, Ferencváros ellen bajnokira figyelnénk, nehogy ott is baj legyen. Majd a szezon végeztével értékeljük a szereplésünket, de tény, eddig két sorozat futott le, az MK-t megnyertük, az EHF-kupában pedig másodikak lettünk" - mondta Vanyus.

Hozzátette: a lányoknak hihetetlen jólesett, hogy a szurkolók és a városvezetés a kudarc után is ünnepelte őket. "Az más kérdés, hogy ők nem voltak felszabadultak, inkább sírtak."