Gerától Kásásig - magyar légióskörkép
2006. szeptember 26. 07:35
Kikap a válogatott, kritikán aluli a Borsodi Liga, klubcsapataink a szeptembert sem érik meg az európai kupákban, a magyar szurkoló mégis örülni szeretne, mert imádja a labdarúgást, és nem felejti el, hogy volt nekünk egy Aranycsapatunk, aranylabdásunk, és olimpiát is nyertünk hajdanán. Apró sikermorzsákat is csak nagyítóval lehet találni a mai magyar futballban, s ehhez is külföldre kell menni, ám szerencsére van még pár játékosunk, aki neves európai bajnokságban játszik s fel-feltűnik a fociösszefoglalókban. Ha nyer az Anderlecht, a PSV, a Hertha vagy éppen a West Bromwich Albion, magunkénak érezzük a sikert, legalább ennyi maradt nekünk. Focis körképünkben - a teljesség igénye nélkül - bemutatjuk, jelenleg mely légiós labdarúgókért szoríthatunk világszerte.
Európai Uniós csatlakozásunk óta a Nagy-Britanniába szerződő focistáinknak már nem kell rendelkezniük munkavállalási engedéllyel, így azóta legnagyobb örömünkre a sportág hazájában több honfitársunkkal is szerződést közöttek. Míg tavaly és tavalyelőtt Gera Zoltán nevétől volt hangos a Premier League, s két éve Király Gábor is a Chelsea, az Arsenal vagy éppen a Liverpool ellen készülhetett, idén állandó magyar kezdőjátékos nem szerepel az élvonalban. Némiképp váratlanul érte a magyar (futball)közvéleményt, hogy Priskin Tamásra 2006 nyarán lecsapott a Watford, csereként többször is szóhoz jutott az újoncnál az egykori Győr-csatár, de ahhoz még fejlődnie kell, hogy a góllövőlistákon is feltűnjön a neve. Ami biztos: ehhez tökéletes helyszínen van.
Fülöp Márton is nagy tehetség, az alsóbb osztályokban, ahol kölcsön szerepelt (Chesterfield, Coventry), ódákat zengtek róla, így furcsa helyzetbe került: állandó munkaadója, a Tottenham idén nem adta oda senkinek, így a kapus játék nélkül tengődik a londoni sztárklubnál, ami nagyon zavarja az MTK-ból szeződtetett hálóőrt. Télen mindenképpen váltana.
A másodosztályú Championshipben még több magyar van: Gera és Király olyannyira megszerette a PL légkörét, hogy visszavágyik oda, ami nem is csoda, télen minden bizonnyal nem lesz hiány a "felülről" érkező érdeklődőkben. A Wolverhamptonban magyar duó rúgja a bőrt, a Crystal Palace mögött jelenleg hatodik Wolves alkalmazottja a védő Gyepes Gábor és a középpályás Rósa Dénes, míg a 9. helyen álló Plymouthban "irányít" Buzsáky Ákos, jelen pillanatban ők nem szemeznek a Premiershippel. Még egy osztállyal lejjebb a Chesterfieldet Kiss György és Kovács János erősíti - kérdéses, az angol harmadosztály színvonala vajon eléri-e a magyar NB I-ét, rosszul biztosan nem érzi magát a páros Angliában.
Priskin Tamás az U21-es válogatott után Watfordban is így ünnepelné góljait
Ifjúsági szinten is kapósak a mieink a szigetországban, hiszen négyen is korosztályos csapatokban edződnek: Petneházi Márk a Plymouthban, Somodi Bence a Blackburnben futballozik, míg Stieber Zoltán az Aston Villa, a kapus Vadon Dávid pedig a Manchester City futballiskolájában érhet révbe.
A német Bundesliga már régóta közkedvelt célpontja a magyar légiósoknak, jelen pillanatban hétvégenként négyen tűnhetnek fel a nyári focivébé csodaarénáiban. A legismertebb magyar egyértelműen Dárdai Pál, aki már 10 éve Berlinben keresi a kenyerét, és 30 évesen talán most van pályafutása csúcsán. A nagy munkabírású középpályás Niko Kovac távoztával főszerepet kapott a múlt héten még éllovas, de még most is harmadik helyezett Hertha középpályáján, s mindeközben Bozsik Péter őt nevezte ki a válogatott csapatkapitányává.
Szabics Imre Stuttgartban letette a névjegyét, hiszen a bajnokságban sorra szerezte a gólokat, sőt a Bajnokok Ligájában a Manchester United ellen is eredményes volt. Később az 1. FC Köln szerződtette, ahol sokáig sérüléssel bajlódott, s mivel a gárda kiesett az élvonalból, a felépült Szabicsot végül a Mainz igazolta le.
Szabics Schumiék gálameccsén is megmutatta, mit tud
Huszti Szabolcs itthon a Sopronban és a Ferencvárosban is remekül játszott, így leigazolta a francia Metz, amelyet ő sem tudott benntartani a Ligue 1-ben, és ekkor jött a Hannover hívó szava, amit örömmel fogadott a középpályás. Egyelőre utolsó előtti az együttes a Bundesligában, de az új edzővel két meccsen négy pontot szerzett, Huszti pedig a Leverkusen elleni pontszerzésnek is részese volt, miután 90 percet a pályán töltött. A Cottbus meglepetésre hatodik, Szélesi Zoltánra egyelőre kiegészítő emberként számítanak, de ami késik, nem múlik. Meg kell még említeni a korábbi bajnok Kaiserslauternben szereplő Hajnal Tamást, aki a Schalkéban nevelkedett, majd a belga Sint-Truidenből többször is bekerült a Matthäus-válogatottba.
A harmadik vonalban futballozik Kanjuk László (Stuttgarter Kickers), Szalai Ádám (Stuttgart amatőr), Tölcséres András (FC Ingolstadt) és Lőw Zsolt (TSG Hoffenheim), s ami óriási "szenzáció", utóbbi játékosra Bozsik Péter kapitány ilyen "mélyről" is igényt tart - igaz, az újpesti bekk a közelmúltban nívósabb csapatokban (Cottbus, Rostock) is szerepelt.
Az egyik legdinamikusabban fejlődő pontvadászatban, a francia Ligue 1-ben két játékosnak szurkolhatnak a magyar fanatikusok, Rudolf Gergely a Nancy, Vadócz Krisztián pedig az Auxerre első csapatában próbál meg maradandót alkotni, egyelőre csak részsikerrel. Előbbi együttesben egy ifjonc is ott figyel, Futács Márk a Nancy U17-esei között készül a gall liga meghódításra.
Két topligához nagyon kevés közünk van: a Serie A-ban már régóta nincs magyar (Détári Lajos nevére azért még jól emlékeznek Itáliában), igaz, Filkor Attila az Internazionale U19-es csapatából feljebb léphet. A neve érdekes hangzása ellenére a szintén honfitárs Koman Vladimir (a Both József-féle korosztályos válogatott egyik legjobb játékosa) a Sampdoria U17-es együttesében próbál meg mindent kiadni magából.
Spanyolországban a Primera División szinte teljesen "szűz terület" (Horváth Gábor a Betis ifjúsági csapatában szerepel), a második ligában (Polideportivo Ejido) a magyar válogatott védője, Éger László árválkodik. Jóllehet csapata csak 14. a 22 tagú ligában, az Ejido mindössze három pontra van a dobogótól, ráadásul még csak öt kör ment le.