Vágólapra másolva!

Kézi-vb: tét az olimpia, álom az érem

2007. január 18. 09:38

Minden idők ötödik legjobb világbajnoki szereplését kellene elérnie a magyar férfikézilabda-válogatottnak ahhoz, hogy teljesítse a célkitűzést, azaz a legjobb hét csapat között végezzen a világbajnokságon. A Magyar Kézilabda Szövetség elvárása nem véletlenül ez: a világbajnok alanyi jogon tagja a pekingi olimpia mezőnyének, de a 2-7. helyezett is jogot szerez arra, hogy kvalifikációs tornán kivívja ötkarikás részvételét.

Márpedig a férfi válogatottnál az olimpia kötelez, az athéni játékok 4. helyezettjének - a három évvel korábbi eredmény ismeretében - illene ott lennie Pekingben. De van-e erre reális esély? Legyünk optimisták, s mondjuk ki: igen! Az érem ugyan csupán álom, de a negyeddöntőbe kerülés elérhető: ehhez az szükséges, hogy a csapat abszolválja a csoportkört, azaz legalább két riválist megelőzzön a dán, norvég, angolai trió közül, majd a középdöntő hatos csoportjában minimum a 4. helyet csípje meg.

A kieli E csoportban az afrikai rivális nem okozhat gondot, Dánia és Norvégia annál inkább. Első ellenfelünk Ulrik Wilbek vezetésével készül a tornára, s bár világbajnokságon eddig nem igazán villogott (utoljára 1982-ben kerül dobogóközelbe) a legutóbbi három Eb-bronz figyelmeztető lehet.

A dánok az utolsó öt edzőmeccsükön mindössze egy győzelmet szereztek, január 10-én 28-25-re verték az Európa-bajnoki címvédő Franciaországot, amely aztán egy nappal később alaposan visszavágott (23-30). Előtte viszont a hazai rendezésű Lauritz Knudsen-kupa jelentette az igazi csalódást, az Izland elleni iksz (28-28) mellett két zakó (Norvégia 26-28; Lengyelország 26-31) volt a mérleg.

Norvégiát jól ismerhetjük, 2004 nyarán éppen skandináv vetélytársunk ütött el bennünket a tunéziai vb-részvételtől. A Gunnar Pettersen irányította csapat komolyabban vette a felkészülést: a már említett Lauritz Knudsen-kupán veretlenül diadalmaskodott, Izlandot 34-22-re, Dániát 28-26-ra, Lengyelországot 34-30-ra verte. Előtte kétszer meccselt hazai pályán a dánokkal, 26-23-as siker után 33-29-re kikapott, majd a világbajnok Spanyolország otthonában, Malagában kapott ki 37-25-re.

Spanyolország világbajnokként nemcsak a kontinens, de a földkerekség legjobb csapata jelenleg, Juan Carlos Pastor tanítványai a lehető legjobb felállásban utazhatnak Németországba. A Hombrados, Barrufet, Iker Romero, Garabaya és Lozano fémjelezte csapat vasárnap például Oroszországot csapta agyon 39-28-ra, pedig az ellenfélnél is olyan nagyágyúk léptek pályára, mint Krivoslikov, Csipurin és Rasztvorcev.

Horvátország olimpiai bajnokként, világbajnoki ezüstérmesként és Eb-negyedikként szintén nagy favorit, soraiban tudhatja a világ legjobb jobbszélsőjét, Mirza Dzombát és irányítóját, Ivano Balicot, de nem elhanyagolható a Blazenko Lackovic és Petar Metlicic jelentette lövőerő sem.

Juan Carlos Pastor levegőben, Spanyolország 2005-ben világbajnok volt

A másik ágról emberei számítás szerint Tunézia, Szlovénia, Franciaország, Izland vagy Ukrajna, Németország és Lengyelország vagy Argentína jut a középdöntőbe.

A pénteki, berlini nyitányon a Max Schmeling-csarnokban Németország Brazíliával csap össze. A világbajnokságot hivatalosan Horst Köhler elnök nyitja meg, az ország egyik legnépszerűbb politikusának számító államfő - aki Angela Merkel kancellárral együtt tavaly a labdarúgókat is több alkalommal személyes jelenlétével buzdította - beszédet mond a mérkőzés előtt.

Amúgy a németek részéről önbizalomban nincs hiány, amit a korábbi nagyszerű játékos és jelenlegi szövetségi kapitány, Heiner Brand rendkívül fontosnak tart. Markus Baur csapatkapitánnyal együtt nem titkolja, hogy a cél egy újabb világbajnokság, azaz 1938 és 1978 után a harmadik a német kézilabda történetében. Azt azonban elismerik, hogy nem lesz könnyebb dolguk, mint tavaly az ország labdarúgóinak volt, akik önmagukat múlták felül, s mégis "csak" a harmadik helyen végeztek.