Alaphelyzetben négy pont akár a negyeddöntőbe kerüléshez is elég lehet, ehhez nem kell matematikaprofesszornak lenni. A magyar férfikézilabda-válogatott a középdöntők mannheimi csoportjában két ponttal kezdi meg a sorozatot (a Dánia elleni csoportmeccse eredményét vitte magával együttesünk), s ha még egy meccset nyer, az elvileg elegendő lehet a továbbjutáshoz.
Sőt, ha szerdán legyőzi Csehországot, akkor az esély szinte dupla, hiszen pontelőnye lesz a rivális mellett Dániával szemben is (kalkulálva a horvátok győzelmét az északiak ellen), s ha pedig a végelszámolásnál mégis azonos számjegy állna a pontokat összesítő rubrikában, akkor egymás elleni eredménnyel kerülne ki győztesen a csatából a Skaliczki-csapat.
A két szakvezető, Skaliczki László és Pavel Pauza egy dologban már most közös véleményen van: mindkét szövetségi kapitány Horvátországot, Spanyolországot és Franciaországot véli a vébé legnagyobb esélyesének.
A német sajtó változatlanul felsőfokon ír a magyar együttes teljesítményéről. A tekintélyes Die Welt szerint a fiatal csapat bámulatos arroganciával idézi fel a korábbi nagy magyar hagyományokat, s olykor szemet gyönyörködtető gólokkal, szuverén módon jutott tovább.
Az idézett gólok közül az újság kiemelte Nagy Lászlónak a norvégok ellen - Vadkerti átadásából - a levegőből szerzett gólját, s természetesen Gál Gyula háta mögött szerzett találatait. Utóbbi - amint írta - "szemtelen és arrogáns" volt, a nézők azonban a bámulattól felugrottak a helyükről. A magyar játékos rendkívüli képességeit jellemzi, hogy a maga 115 kilójával ráadásul nem is az a balerinatípus, ami az ilyen gólokat anatómiailag megkönnyítené.
De kijutott az elismerésből a 22 éves Császár Gábornak, aki a lap szerint döntő érdemeket szerzett abban, hogy az együttest most Spanyolországhoz és Horvátországhoz mérik, azután természetesen Nenad Puljezevicnek is, aki bámulatos védéseivel, a kaput szó szerint betöltő termetével, öklét magasba emelő ujjongásával és nevetésével, továbbá a társak buzdításával a világbajnokság egyik kedvence lett.
A Berliner Zeitung szerint a magyarok titka "az emberfeletti fizikum". "Kiéhezett medvékként támadnak az ellenfelekre és Puljezevic a főmedve" - írta a lap, egyszerűen kiszámíthatatlannak ítélve, hogy a csapat végül is mire lesz képes.
Mindazonáltal a szakértők abban többé-kevésbé egyetértenek: a magyaroknál egy olyan csapat van kialakulóban, amelynek igazi ereje az elkövetkező években mutatkozik majd meg.
Hogy mi lehet a délutáni meccsen? A papírforma magyar győzelmet sejtetne, hiszen a két válogatott korábban 16 alkalommal játszott egymással, s 12 magyar siker mellett mindössze négy cseh győzelem született. Csak a 2006-os esztendőt figyelembe véve háromból három magyar diadal a mérleg, legutóbb december 21-én a lengyelországi Sanokban meccselt egymással a két csapat, akkor 37-36-ra győztek Császárék.
Igaz, a két válogatott nyomaiban sem emlékeztetett a vb-csapatra, egy hónapja a következő összeállításban álltak fel a csapatok:
Csehország - Magyarország 36-37 (21-18)
Csehország: Petrzala, Krupa (kapusok) - Bruna 5, Buchta 2, Zdráhala 4, Prachar 1, Berka 3, Plsek, Motl 1, Sobol 14, Heinz 2, Sulc, Vrany 1, Reznícek 2, Opálka 1
Magyarország: Tatai, Nagy L. (kapusok) - Grebenár, Tarnavölgyi, Császár 12/2, Törő 3, Iváncsik T. 7, Tombor, Szalafai, Vadkerti 1, Sutka 7, Nagy K. 1, Schuch 1, Rédei 4, Herbert, Zubai 1
Nos, a magyar válogatott keretében Császár Gábor, Iváncsik Tamás, Tombor Csaba, Nagy Kornél, illetve a frissen behívott Herbert Gábor maradt hírmondónak, a cseheknél mindössze Jan Sobol és Toms Reznicek.
Ellenfelünk a D csoportban legyőzte Katar (37-23) és Egyiptom nemzeti csapatát (31-30), kikapott viszont a világbajnok spanyoloktól (35-29). Az együttes leggólerősebb játékosa Filip Jicha (23) és Jan Filip (22), nálunk Gál Gyula szerezte a legtöbb találatot eddig, szám szerint 19-et. A kapusok közül Martin Galia 38 (87 lövésből 33 védés), Petr Stochl 21 százalékkal (9/43) védett.
[origo] / (MTI)