- Általában azt szokták kérdezni öntől, mi motiválja még, hogy belevág egy újabb négyéves ciklusba? Pedig szerintem éppen az ellenkezője szorulna magyarázatra, hiszen egy háromszoros olimpiai bajnok válogatott kispadja után minden más csak visszalépés lenne, nem?
- Azt kellett eldöntenem, hogy akarom-e még ezt a munkát csinálni, vagy nem. Én tudom, hogy ez mivel jár, ilyenkor nem mindig vagyok kellemes férj vagy riportalany, mert egy ilyen típusú munka mellett az emberben sok minden felgyülemlik, ami aztán másokra is kivetül. Ugyanakkor egyelőre nem tudtam elképzelni, hogy 54 évesen a nyugdíjasok életét éljem, és azt is valószínűnek tartom, hogy amennyire esetleg nem örül annak az asszony, hogy a következő négy évben is ilyen stresszes munkát csinálok, később annak sem örült volna, ha állandóan otthon vagyok.
- Sokáig, egészen az előző év végéig kivárt a bejelentéssel, hogy marad kapitány. Valójában mikor döntötte el?
- Valójában az előző napon. Elmondtam volna hamarabb is, ha tudom a választ, de nem tudtam, még ha ezt senki nem is hitte el nekem. Szeptember 2-tól december 23-ig naponta ötször kérdezték meg tőlem barátok, ismerősök és újságírók, hogy most maradsz, vagy nem. Senkinek sem kívánom, hogy ennyiszer tegyék fel neki ugyanazt a kérdést, elég rossz érzés, de nekem szükségem volt erre az időre. Beszéltem a játékosokkal, klubedzőkkel, a szövetség vezetőivel, és azt is át kellett gondolnom, hogy saját magam hogy képzelem el a következő négy évemet. Szerencsére senki nem sürgetett, karácsonyra pedig meghoztam a döntést. Rá egy napra nagyjából megbeszéltem Martin György elnök úrral a mostani szerződésem tartalmát, hiszen az is idétlen helyzet lett volna, ha én bejelentem, hogy maradni akarok, de az elnökségnek más elképzelései vannak.
- Benedek Tibor és Molnár Tamás már Peking után jelezte, hogy nem játszik többé a válogatottban, mások pedig állítólag még gondolkodnak rajta, hogy elvállalnak-e újabb négy évet. Ön szerint maradni fognak?
- Benedeken és Molnáron kívül idén csak Kásás Tamásra nem számíthatok, ő azért nem nem játszik a nyáron, mert van egy régi orrsövényferdülése, amelyet a bajnokság után megoperáltat. Erre a szezonra mindenki más a rendelkezésemre áll. Hogy meddig, az egyrészt a játékosok teljesítményén múlik, másrészt pedig sok minden történhet még Londonig.
- Az év első két edzésén több mint tizenöt új játékost próbált ki. Mit gondol, mikorra lesz meg a világbajnokságra utazó válogatott gerince?
- A bajnoki rájátszás után hirdetem majd ki, hogy ki lesz az 16-17 játékos, aki megkezdi a felkészülést a római vb-re. Egyelőre senkinek sincs biztos helye a csapatban.
- Azt mondta egyszer, hogy a vereségből könnyű tanulni, de a győzelemből nehéz. Ön és a játékosai mit tanultak a pekingi sikerből?
- Azt, hogy a négy év alatt soha nem volt olyan egységes a csapat, és soha senki nem játszott a maga területén olyan jól, mint az elődöntőben és a döntőben. A saját bőrünkön érzékeltük, hogy mennyire fontos volt ez ahhoz, hogy meg tudjuk nyerni az olimpiát. Nagyon remélem, az előttünk álló ciklusban nem kell négy évet, illetve az olimpián még további öt meccset várnunk erre a teljesítményre.
Új főszponzora van a magyar pólónak |