Kézikáosz után új remény Újvárosban

Amikor februárban kulcsjátékosai és edzője is elhagyta a dunaújvárosi nőikézilabda-csapatot, úgy tűnt, az 1999-ben még Bajnokok Ligáját nyert együttes végképp eltűnik. Akár az is megtörténhetett volna, hogy a csapat kiesik az élvonalból, a sorsdöntő meccsre azonban egykori klasszisok összefogtak, s megmentették a Dunaferrt. Nyáron névváltás következett, s bár vereségekkel rajtolt az együttes az új bajnokságban, a reménysugár ismét él: a tősgyökeres csillagok újra mentőövet jelenthetnek.

A Dunaferr NK az utóbbi 15 év egyik meghatározó hazai nőikézilabda-csapatának számított. 1995-ben a német Lützellinden ellen megnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupáját, 1998-ben a szlovák Banska Bystricát legyőzve az EHF-kupát, egy évvel később pedig a szlovén Krim Electa Ljubljana ellenében a Bajnokok Ligáját. Ötször volt magyar bajnok (1998, 1999, 2001, 203, 2004), ugyanennyiszer diadalmaskodott a Magyar Kupában (1998, 1999, 2000, 2002, 2004).

2008-2009: harc a túlélésért

Tavaly nyáron a vezetők jelezték, komoly anyagi gondok vannak, ezért távozott Mörtel Renáta, Paula Ungureanu, Lovász Zsuzsanna, Pigniczki Krisztina, míg Ferling Bernadettről szezon közben kiderült, gyermeket vár.

Télen a válság még jobban elmélyült, február végére csupán ifijátékosok maradtak, így benyújtotta lemondását Imre Vilmos vezetőedző is - utódja Rapatyi Tamás lett.

A speciális bajnoki rendszer miatt még az a veszély is fennállt, hogy a meggyengült együttes az alapszakaszból az alsóházba jut, márpedig onnan egyenes út vezetett volna a másodosztályba. Érezték ezt a klub korábbi csillagai, akik közül Sirina Irina, Györgyné Oblisz Anita, sőt még az ügyvezető, Sáriné Kocsis Erzsébet is csatasorba állt, s a Pécs legyőzésével az 5-8. helyért folytathatta, azaz az élvonalban maradt.

Új csapat: Dunaújvárosi NKKSE

"80 millió forint szükséges ahhoz, hogy a Dunaújvárosi NKSE végig tudja játszani a bajnokságot, meg fogjuk oldani" - nyilatkozta a szezon előtti sajtótájékoztatón Sáriné Kocsis Erzsébet szakosztály-igazgató, aki elmondta, a csapat megszerezte az indulási jogot a Dunaferr NK-tól, ennek elintézéséhez szerencsére pozitívan állt hozzá a korábbi tulajdonosi kör.

"A városvezetés több szép gesztus mellett konkrét segítséget is ad azzal, hogy térítésmentesen használhatjuk a létesítményt, s bár olyan támogatók, mint a Dunaferr vagy az Astra Zeneca, jelenleg nincsenek porondon, most más stratégiát alakítottunk ki: egy-két nagy helyett több, reményeink szerint több tucat kisebb támogató, mecénás belépésében bízunk. Reméljük, kölcsönösen megtaláljuk egymást" - mondta Kocsis.

Minimális ráfordítással megkezdődött az új csapat építése, ennek fő alapja az volt, hogy visszacsábítottak olyan kézilabdázókat, akiknek van dunaújvárosi kötődése. Balogh Beatrix Spanyolországból, Nagy Ivett Hódmezővásárhelyről érkezett, szülés után visszatért Gáspár Gabriella és Ferling Bernadett is. A legnagyobb fogást azonban Radulovics Bojana leigazolása jelentette.

Három vereség után végre diadal

A csapat az első három fordulóban három vereséget szenvedett, a Fradi elleni zakó (34-24) és a bajnok Győrrel szembeni bukás (42-22) még csak-csak elfogadható volt, a mélypontot az újonc Siófoktól kapott pofon jelentette hazai pályán (31-32). A 4. fordulóban már Raduloviccsal és az ő négy góljával 39-23-as diadal következett a Hunnia KSK ellen.

Igaz, a gyors visszatérésnek meg lett a hátulütője is, a válogatott dániai Világkupa-szereplése közötti szünetben ugyanis az egykoron kétszer is a világ legjobbjának választott átlövő térde nem bírta a terhelést, bevizesedett, több edzést is ki kellett hagynia.

"Mindig csak emlegettük a régi szép időket, most sikerült összehozni a csapatot, ez nekünk nagyon nagy boldogság" - nyilatkozta az [origo]-nak Ferling Bernadett. "Tavaly tinicsapatként emlegettek bennünket, most meg már hallottunk, hogy retrócsapat vagyunk. De ez bennünket nem érdekel, jó együtt játszani újra. A Hunnia elleni győzelem nagy erőt adott nekünk, tudjuk, hogy a középmezőnyhöz tartozunk, de remélem, okozunk majd egy-két meglepetést."

A realitás az 5-8. hely

Rapatyi Tamás vezetőedző azon örömét fejezte ki, hogy a kemény nyári munkának köszönhetően összeállt a csapat, s úgy néz ki, hogy a dunaújvárosi kézilabda-hagyomány folytatódik.

"Egyedül talán Radulovicsról mondhatom azt, hogy az idősebbnek mondható kategóriába tartozik. De ő a világ egyik legjobb játékosa, s amilyen bizonyítási vágy dúl benne, ahogy az első mérkőzésén játszott, újra be fogja bizonyítani, hogy még nem felejtett el kézilabdázni. Ferling Dettire és Gáspár Gabira nem mondanám, hogy idősek, ők gyerekvállalás után tértek vissza, ami nem újdonság a kézilabdaéletben. Ők ugyanolyan szinten, ugyanolyan ambícióval térnek vissza, sőt, Detti még talán a válogatott felé is kacsingat."

A szakvezető szerint a világ egyik legszerencsésebb dolga, ha a fiatal játékosok klasszisok között nevelkedhetnek. "Úgy érzem, a mi fiataljaink ezzel élni is fognak. Az első nyolc között szeretnénk végezni, de a realitás az 5-8. hely természetesen. Tavaszra érünk össze, visszatérőink addigra lesznek százszázalékos állapotban, addig tudunk megfelelő időt együtt gyakorolni."