Nem sikerült a bravúr Szlovénia ellen a hokiválogatottnak

Nem sikerült a bravúr a magyar jégkorong-válogatottnak a divíziós I-es vb döntőjén: Ted Sator csapata 4-1-re kikapott a hazai szlovénektől, akik ezzel feljutottak a világ legjobb 16 csapatát felvonultató A csoportba.

• A világelitbe jutásért döntőzik a hokiválogatott

Divízió I-es világbajnokság, B csoport, 5. forduló:
Magyarország - Szlovénia 1-4 (1-1, 0-1, 0-2)
Gól: Vas M. (8.37, emberhátrányból, gólpassz: Sille), illetve Ticar (0.50, Pance, Jeglic; 41.06, emberelőnyből, Jeglic, Pavlin ), Kranjc (37.42, ee., Kovacevic), Mursak (53.28, Kranjc)

"Itthon vagyunk" - üvöltötte a legalább 1500 fős magyar szurkolótábor, amely bár létszámban hátrányban volt, mégis hazai pályát idéző hangulatot teremtett a ljubljanai Hala Tivoliban. A helyi zenei felelős sramlival próbálta felpörgetni a csöndes hazaiakat, akik vették ugyan a lapot, de így is csak egálra hozták a magyarok elleni hangpárbajt.

Pocsékul kezdődött a meccs magyar szempontból, mindössze ötven másodperc telt el, amikor a szlovénok gólt ütöttek a tornán 170 perce hibátlanul védő Hetényinek, a góllövőlistát vezető Ticar hozta eufórikus hangulatba a hazai szurkolókat. A gól érezhetően megfogta a magyar csapatot, a szlovénok pedig folytatták az offenzívát, de szerencsére sikerült átvészelni a nehéz időszakot. Sőt, az egyenlítés is sikerült, ráadásul emberhátrányból, Sille lövésébe a kapu előtt ólálkodó Vas Márton ért bele. Az egyenlítés után bátrabb lett a magyar csapat, többször is megmozgatták csatáraink Hocevar kapust, de a szlovénok sem vettek vissza, úgyhogy a szokottnál kissé bizonytalabb Hetényi sem unatkozott. A fehérorosz vezetőbíró könnyű szívvel osztogatta a két perceket, az első húsz percben háromszor is emberhátrányban játszott csapatunk, szerencsére mindannyiszor sikerült kivédekezni, sőt, a gólunk is akkor született, amikor kevesebb játékosunk volt a jégen.

Vas gólja még visszahozta a reményt

Az emberhátrányos védekezést a második félidőben is bőven gyakorolhatta a magyar csapat, mivel továbbra is szinte egymást váltották a fehérmezesek a büntetőpadon. A szlovénok egyébként is veszélyesebben játszottak, több helyzetet alakítottak ki, de Hetényi fogott, mint a festék, pedig nem volt könnyű dolga, mivel rendszeresen odacsaptak neki a támadók. Az egyik ilyen esetnél Ennaffati bunyózott egyet David Rodmannal, óriási volt a feszültség a csarnokban, igazi döntő volt ez minden szempontból, érthető, hogy a játékosok sem fogták vissza magukat. Bár szlovén fölényben telt a második húsz perc, magyar helyzetben sem volt hiány, de Palkovics hiába tört volna kapura, az utolsó pillanatban egy bevetődő védő elsöpörte előle a korongot. Sajnos a sokadik emberelőnyt már kihasználták a szlovénok, Kranjc tüzelt kapásból a rövid sarokba.

A harmadik harmad egy áthúzódó magyar kiállítással és egy Hetényi bravúrral kezdődött, de sajnos szlovén góllal folyatódott, Jeglic okosan tett vissza egy lecsorgó korongot, amit Ticar a léc alá emelt. Nem sikerült változtatni a játék képén kétgólos hátrányban, többet volt a korong a magyar kapu előtt, pedig nekünk kellett volna támadni. Az utolsó tíz perc elején sikerült is letáborozni a szlovén kapu előtt, de mielőtt elkezdhettünk volna reménykedni, jött a negyedik hazai gól, a Detroit Red Wings farmcsapatában edződő Mursak takarásból bombázott Hetényi hóna alá, persze megint üvöltött a hangszórókból az egyre idegesítőbb sramli, a hazai drukkerek is érezték, ezt már csak elrontani lehet.

Horváth fegyelmije volt a záróakkord

Nem rontották el, Szlovénia 4-1-re győzött, és ezzel feljutott az A csoportba. A magyar válogatott jövőre is a divízió I-ben játszik, pedig Ljubljanában szinte végig elsőrangú produkciót nyújtott, sajnos a döntőnek beillő utolsó mérkőzésen a harmadok elején szerzett gyors gólok és a sok kiállítás eldöntötte a meccset a szlovénok javára.

"Talán ha a második harmadban tudunk egy kicsit támadni és gólt lőni, akkor minden másképp alakulhatott volna, de nagyon jöttek a szlovének" - mondta a könnyeivel küszködő Hetényi. "Sajnos ma este a szlovén csapat ellen nem volt semmi esélyünk, csak gratulálni tudok nekik. Nem volt minden rendben a fejekben velünk, azért is alakulhatott így."

"Az ezüstöt csak adják, az aranyért meg kell harcolni - és mi ma este nem harcoltunk" - tette még hozzá a kapus.

A végeredmény:
1. Szlovénia 14 pont

2. Magyarország 12
3. Lengyelország 9
4. Nagy-Britannia 7
5. Koreai Köztársaság 3

6. Horvátország 0

A szlovén válogatott jövőre a szlovákiai elit-világbajnokságon szerepelhet, míg a horvát csapat 2011-ben a divízió II-ben érdekelt.

A torna legjobbjai:
Legjobb kapus: Stephen Murphy (brit)
Legjobb csatár: Ziga Jeglic (szlovén)
Legjobb hátvéd: Horváth András

Percről percre, első harmad

Néhány magyar szurkoló még nem jutott be a csarnokba, mikor elindult a mérkőzés, egy hazai rohammal. Jan Urbas sérülése miatt rövid ideig állt a játék, majd az újabb szlovén roham végén Rok Ticar gólt ütött, 1-0 oda. Hetényi Zoltán kimozdult a kapujából, így a Jesenice csatára az üres kapuba üthetett. Folytatódtak a hazai támadások, majd Magosi került helyzetbe, de lövését védte a kapus. Nagy Gergő szabálytalansága után a hetedik percben emberhátrányba került Ted Sator csapata. A hátrányt sikerült kivédekezni, sőt egy másodperccel a vége előtt Sille Tamás lőtt kapura, a korong pedig Vas Mártonon irányt váltva a bal alsóba csapódott.

Egy perc sem telt el, és ismét fórba kerültek a hazaiak, ezúttal Palkovics Krisztián kapott két percet. Hetényinek bravúrra volt szüksége az eredmény tartásához, egy alkalommal pedig a kapuba repülő Ziga Jeglic elől kellett menekülnie. David Rodman nagy lövése alig szállt mellé, majd Fekete Dániel és Sofron István támadta a szlovén kaput. A nyitó szakasz második felében először sikert hosszabb ideig a szlovén harmadban tartani a korongot, Ziga Pavlin gáncsolása után pedig az első magyar előnyt is feljegyezhettük. Ladányi és Palkovics lökete után kiegyenlítődött a létszám: nem Pavlin jött vissza, Széliget küldték le. Egy percig tehát hátrányban játszott a válogatott, de Peterdi Imre elcsent egy korongot, s lövéssel zárta le az akciót - ez a mozzanat zárta az első játékrészt.

Második harmad

Hetényi bravúrjával folytatódott a találkozó, majd egy Palkovics-szóló következett, a csapatok továbbra is rendkívüli tempót diktáltak. Horváth András kiállítása után a szokásos szlovén előny következett. A Sapa Fehérvár kapusa újabb nagy védésekkel tartotta az eredményt. A csarnokban ekkor már nem csak a hangulat volt forró: a hőmérséklet is emelkedett, a jég felülete olvadt, kicsit vizes lett, amire még nem akadt példa ezen a tornán. Andrej Tavzelj ütötte el Vas Jánost, a középső szakaszban először került emberelőnybe Magyarország. Nem lett semmi az előnyből, folytatódott a meccs, újabb hazai támadásokkal. A közönség kétszer is kiállítást reklamált, Nalivajko bíró nem sípolt. Közben Palkovics egy az egyben törhetett kapura, de Ales Kranjc bravúrosan mentett, majd a hazai nézők megkapták, amit akartak: Vas J. kapott két percet. Hetényi újabb védése tömegverekedésbe torkollt, a bunyó meg kettős kiállításba: Omar Ennaffati és D. Rodman hagyta el a jeget.

Ezt az előnyt már nem sikerült kibekkelni: Kranjc jobbról, kapásól küldött kapura egy keresztpasszt. A hazaiaknak bejött az előnyben való játék, Ziga Pance szépen eljátszott egy bottal akasztást, Vas János kiszórása lett a jutalma - a magyar válogatott azonban hátrányban is tüzelt, így ért véget a harmad. Eddig összesen 26 percnyi magyar kiállításra 6 percnyi szlovén jutott.

Harmadik harmad

A menetrend szerinti Hetényi-védéssel indult az utolsó játékrész is, ám másodpercekkel később kétgólosra nőtt a vendégek hátránya: egy okos figura végén Ticar közelről mattolta a magyar védelmet. A Vas testvérek összjátéka után nem jutott el lövésig a Sator-együttes, a szlovének fizikai fölénye továbbra is meghatározta a játékot. Tomaz Razingar szemtelenül, nullszögből akart gólt ütni, ez azonban nem sikerült neki - John Harrington legénysége ugyanakkor egyenlő létszámnál is teljes mértékben uralta a terepet. A következő percek mezőnyjátékkal és az egyik vonalbíró ápolásával teltek, majd a visszatért Ennaffati került helyzetbe. Több magyar lehetőség után Jan Mursak büntetett: a bal szélről indulva bevitte a negyedik találatot a magyar kapuba.

A hazai szurkolók ünneplésbe kezdtek, úgy tűnt, túl sokat vett ki a magyar csapatból a rengeteg kiállítás. Mitja Sivicet is kiküldte a fehérorosz játékvezető, ez jelentette az utolsó reménysugarat Vaséknak, de Horváth tízperces fegyelmije eldöntötte a mérkőzést. A fehérvári védő egy kimaradt helyzet után bottal a plexire csapott, ezért járt a kiállítás. A hazaiak ünnepelhettek, a magyar válogatottnak ezen az estén nem sikerült a bravúr.

A mérkőzés előtt

A korábban a szlovén együttest is irányító magyar szövetségi kapitány, Ted Sator kiadta a jelszót: távol tartani a korongot a kaputól, és nyugodtnak maradni támadásban. A szakembernek egyik legjobb védője, Tokaji Viktor pótlását kell megoldania, igaz, ugyanez a feladat vár a házigazda szlovének trénerére is. Egy biztos: döntetlen nem lehet, aki nyer - alapjátékidőben, hirtelen halálban vagy büntetőkkel - az első helyen zár, és feljut az elitbe.

A hangulatra nem lehetett panasz

Ljubljanában talán utoljára az Osztrák-Magyar Monarchia idején lehetett annyi magyar szót hallani, mint a divízió I-es hokivébé utolsó napján. A világbajnokság mérkőzéseinek helyt adó Hala Tivolinál már hét órával a magyar meccs kezdete előtt piros-fehér-zöldben pompázó csoportok tanyáztak, ki sörrel, ki röviddel hangolt, hiába, a melegítés nem csak a sportolásnak, hanem a szurkolásnak is fontos része.

Ljubljana egyébként a kelet-európai és a mediterrán stílusjegyeket egyaránt magán viseli, a külvárosi szürke panelrengeteg finoman szólva sem turistacsalogató látvány, a szűk macskaköves utcákban és kiülős helyekben bővelkedő belváros ellenben kifejezetten hangulatos. A péntek délutáni nyüzsgést a rengeteg biciklis mellett a magyar drukkerek is színesítették, akármerre ment az ember, honfitársba botlott, a szlovénokat viszont különösebben nem mozgatta meg a magyar invázió, igaz, volt idejük hozzászokni, hiszen a szurkolók nagy része a vb kezdete óta a fővárosban tartózkodott.

Feltűnő jelenség, hogy idegenben valahogy mindig összetartóbb a magyar szurkoló, legyen szó Liverpoolról, Pekingről vagy Ljubljanáról, a közös vágy, a sikerélmény átélése összehozza az embereket, ismeretlenek pacsiznak egymással, mindenki barátja a másiknak, volános énekel újvárosival, újpesti pózol egy fotó erejéig a szlovén rendőrökkel.

"Simán, 4-2-re"

Minden meccsnél elmaradhatatlan kellék a tippelgetés, persze mindenkiből árad az optimizmus, a Gyulaként bemutatkozó drukker például előre elmondja a forgatókönyvet: végig vezetve simán nyerünk 4-2-re Palkovics, Ladányi, Sille és az egyik Vas góljával, a negyedik gólunk a 47. percben esik, a szlovénok a végén lehozzák a kapust, de sem ők, sem mi nem tudunk ebből előnyt kovácsolni, igaz, ha így lesz, nekünk már nem is kell. A többiek csak nevetnek az önjelölt Nostradamuson, egy másik drukker pedig Horváth Charlie-t idéző hangon tart kiselődást a méz fontosságáról, és hogy mennyire hálás édesanyjának, aki jó sokat csomagolt az édes szirupból hangoskodó fiának.

Fél hatkor öltönyös társaságra terelődik az egyik büfénél fogyasztó magyar drukkersereg figyelme, "jönnek a fiúk" harsogja az egyik szurkoló, de sasszemű társa gyorsan lehűti, hogy nem látja közöttük az ismerős arcokat, úgyhogy mindenki visszaül a söre mellé, a szlovénok csapat így mérsékelt érdeklődés mellett vonul be a csarnokba. Negyedórával később aztán megérkeznek a magyarok is, szintén elegáns egyenzakóban, a szurkolók sorfala között vonulnak be, hogy aztán az ilyenkor szokásos lábtengóval melegítsenek a nagy meccsre. A mozdulatok alapján bizony fociban is karriert csinálhatna pár játékos, persze az emelgetések közepette egy-egy rontás is becsúszik, amire a hibázó játékos általában káromkodással, a többiek gúnyos kacajjal reagálnak.

A rontás itt még belefér, a lényeg, hogy a feljutásról döntő meccsen minél kevesebb baki csússzon be, és akkor végre megtörik a szlovénok elleni rossz sorozat, vébéken ugyanis még egyszer sem nyertünk a szomszéd ellen. A divízió I-es vébéken is tőlük szenvedtünk utoljára vereséget, éppen itt Ljubljanában, még 2007-ben, azóta sorozatban tizenkét meccset nyert meg a magyar válogatott, ha összejön a tizenharmadik is - mindegy, hogy rendes játékidőben, hosszabbításban, vagy büntetőkkel - akkor 2011-ben Szlovákiában ismét a legszűkebb elitben szerepelhetnének Széligék.

A Szlovénia elleni mérleg: 18 mérkőzés / 3-2-13 (46-77)
utolsó mérkőzés: 2009. november 8., Székesfehérvár, Euro Hockey Challenge, 1-3
utolsó tétmérkőzés: 2007. április 16., Ljubljana, divízió I-es vb, 1-4

Bronzérmes lengyelek, búcsúzó horvátok

A magyar válogatott jégre lépése előtt két találkozót rendeztek. A horvátok búcsúztak a divízió I-től, miután kikaptak Dél-Koreától, míg a lengyelek a britek legyőzésével megszerezték a bronzérmet.

Dél-Korea - Horvátország 5-2 (3-1, 1-0, 1-1)
Lengyelország - Nagy-Britannia 2-1 (0-1, 1-0, 1-0)