Szalay Ferenc lett az új kosárelnök

Szalay Ferencet, Szolnok fideszes polgármesterét választotta meg a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) új elnökének a pénteki tisztújító küldöttgyűlés. A voksoláson a 86-ból 60 küldött vett részt, s közülük 55-en szavaztak Szalay Ferencre, öten pedig ellene. A szövetség új vezetőjének megbízatása öt évre szól.

"Rengeteget kaptam a sportágtól, s most szeretnék ebből lehetőségeimhez mérten a legtöbbet visszaadni" - nyilatkozta megválasztása után az MKOSZ új első embere. Az éves rendes küldöttgyűlésnek Berényi János február végi lemondását követően lett feladata az elnök személyének megválasztása, majd miután áprilisban a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette a 2007. márciusi tisztújítást, az akkor megválasztott négy elnökségi tagnak is megszűnt a mandátuma, s ezekről a helyekről is dönteni kellett most. A pénteki küldöttgyűlés elején aztán a tagok visszahívták az elnökség maradék tagjait is, így teljes tisztújításra kerülhetett sor.

Az elnöki posztra határidőig Szalay Ferenc mellett a március 3-tól április végéig megbízott elnökként tevékenykedő Ruttner György jelölése érkezett meg a szövetségbe, ő azonban a mostani szavazást megelőzően jelezte, hogy teljes mellszélességgel a szolnoki polgármestert támogatja, és visszalép.

A NBA-ben is szerepelt Dávid Kornélt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy teljes tisztújítás, egy későbbi rendkívüli közgyűlés összehívása esetén harcba szállna az elnöki posztért, elnökségi tagnak jelölték, ám jelölését a jelölő bizottság hiányosságok miatt nem fogadta el.

A korábbi élvonalbeli játékos Szalay hangsúlyozta, hogy pénzügyi téren először át kell tekinteni a szövetség helyzetét, s azt követően meghatározni, hogy mire és miképpen kell költeni. Kiemelte, fontos, hogy egységes legyen a sportág a finanszírozást tekintve is, s nem lehet magukra hagyni az amatőröket és az utánpótlást. Az utánpótlás-nevelés helyzetének javítása az egyik elsődleges kérdés szerinte, mert úgy látja, lassan nem lesznek már komoly bázisok, központok, márpedig e nélkül a sportág megszűnhet. Szerinte szintén az életbemaradás egyik feltétele lehet, hogy Budapesten is legyenek minőségi csapatok, hiszen Magyarország gazdasági motorja a főváros, s erre a kosárlabdának is támaszkodnia kell.

Már megválasztása előtt jelezte, nem ígér óriási pénzeket, majd a voksolás után újságíróknak is elmondta, nem fog "kolduló barátként" kalapozni, mert nem ez a dolga egy elnöknek. Szerinte eddig "fordítva ültünk a lovon", mert csak azt várták a sportágban, hogy komoly állami támogatásokat kapjanak, s háborogtak, hogy csupán 12 millió forint jár nekik.

Ezt az összeget Szalay szerint el sem szabad fogadni, mert degradálja a kosárlabdát, de komolyabb támogatást csak akkor lehet várni, ha azért tesznek. A jégkorongozók tavalyi példáját megemlítve elmondta, hogy azért kaphattak 150 millió forintot, mert megfelelő stratégiát mutattak be kérelmükhöz, jól látható célok voltak benne, s figyelemre méltó eredményeket értek el már addig is.

A legnehezebb feladatnak a női és férfi tagozatnak a szövetséggel való viszonyának rendezését nevezte, mert úgy látja, hogy súlyos személyes ellentéteket húzódnak a háttérben, ugyanakkor bízik benne, hogy neki ez sikerülhet.

A küldöttgyűlés megválasztotta az új elnökséget is, melynek Bodrogváry Iván, Gyimesi Endre, Kiss Norbert, Rózsás Gábor, Fűzy András, Halm Rolland, Farkas Balázs, Janovics László, Puskás András és Bokor Ákos lettek a tagjai.