Velimir Kljaic 1946. február 10-én született Sibenikben. Játékosként a Medvescak Zagreb csapatát erősítette, védőspecialistaként öt alkalommal kapott szerepet a jugoszláv válogatottban.
1984-ben, Németországban kezdett el edzősködni a TuSpo Nürnberg együttesénél, dolgozott a Wallau-Massenheim, a Grosswallstadt és a TuSEM Essen csapatainál. 1996 és 1998 között párhuzamosan dolgozott a Wallau-Massenheim és a horvát férfiválogatott mellett, utóbbival érte fel pályafutása csúcsára: az 1996-os atlantai olimpián aranyérmes lett.
A Badel Zagreb következett, amellyel 1998-ban és 1999-ben is bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, mindkétszer a Barcelonától szenvedett vereséget csapata. Dolgozott az egyiptomi és a kuvaiti válogatott élén is, majd 2004-ben a Hannover, 2005-ben a Gummersbach, 2007-ben pedig a Nettelstedt következett.
2008-ben tüdőrákot állapítottak meg nála az orvosok, akkor vonult vissza az edzősködéstől.
"1996-ben irányításával a horvát kézilabda-válogatott egy régi álmot váltott valóra, a csapat nyerte az önálló Horvátország első olimpia aranyérmét, az ő tiszteletükre játszották el először az ötkarikás játékokon a horvát himnuszt. Velimir tudása, tapasztalata és személyisége kitörölhetetlen jelet hagyott a kézilabdában és hazánk sportjában" - áll a Horvát Olimpiai Bizottság közleményében.
Az atlantai kézidöntő összefoglalója: