Két tükörsima meccs (5-1 Litvánia és 13-0 Horvátország ellen) után a magyar hokiválogatott büntetőkkel elbukta a hollandok elleni, mindent eldöntő mérkőzést az olimpiai előselejtezőn a Papp László Arénában, ami azt jelenti, nem sikerült továbbjutni a 2014-es szocsi olimpia előtti utolsó lépcsőfokot jelentő dániai tornára.
Bár Ladányi Balázs három góljával és öt gólpasszával Hári Jánossal egyetemben a pontlista második helyén zárt, egy nappal a meccs után nyomott hangulatban nyilatkozott az [origo]-nak.
Tudat alatt kényelmessé tette a csapatot a horvátok elleni gála
"Természetesen kudarc a hollandok elleni vereség, és az a szörnyű az egészben, hogy ugyanolyan pofonba szaladtunk bele, amilyet mi adtunk évekig a nálunk jobb csapatoknak. Pedig azt hittem, nekünk sikerül ezt elkerülni, mert a gyengébb csapatoktól ritkán szoktunk kikapni, de vasárnap nem úgy jöttek ki a dolgok, ahogy szerettük volna" - mondta.
A mindhárom meccset a helyszínen követő, amatőr szinten hokizó, a szurkolói oldalt képviselő Csaba úgy látta, az elején nem találta önmagát a csapat, és a hollandok letámadása is megzavarta a magyarokat, akik mire magukhoz tértek, két góllal vezetett az ellenfél. "Nem ért minket váratlanul a letámadás, más csapatok is csinálják ezt. Benne van a pakliban, hogy ütöttünk a horvátoknak tizenhárom gólt, és tudat alatt valahol elkényelmesedtünk, de ez még nem jelenti azt, hogy nem kéne koncentrálni vagy betartani az edzői utasításokat. Nem igazán találtuk magunkat, amíg meg nem szereztük a vezető gólt a végén, ami feldobott minket, de erre egy talált találattal válaszoltak a hollandok, ami megfogta a csapatot, és lejjebb kerültünk, mint ahol 0-0-nál voltunk. A válogatott erejét mutatja, hogy kétszer is felálltunk kétgólos hátrányból. Amire viszont nem számíthattunk, az a pechsorozat, ami a meccs végén következett. Azt szokták mondani, a végén kell gólt ütni, mert akkor nincs idő egyenlíteni, de hiába vezettünk az 55. percben, erre is volt válaszuk" - reagált Ladányi a szurkolói észrevételre.
Horváth András vigasztalja Bálizs Bencét
A holland kapitány, Barry Smith a meccs után azt nyilatkozta, ha hétszer játszana a két csapat, abból legfeljebb kettőt nyernének meg, és a vasárnapi vereség ellenére a Fehérvár klasszisa is hasonlóan látja az erőviszonyokat. Ladányi a kudarc elsődleges okaként a védekezés hibáit emelte ki. "Amire a legjobban kellett volna figyelnünk, abban hibáztunk, de nem szabad egy-egy embert elővenni, a kapott góloknál hat vagy hátrány esetén öt játékos volt a jégen. Mindenki hibázik, de a többiek azért is vannak ott, hogy ezt kijavítsák, a hollandok ellen viszont gyatrán oldottuk meg. De nemcsak a védekezésben voltunk fegyelmezetlenek, a horvátok ellen egyetlen kiállításunk sem volt, ami ritkaságnak számít, és nem azt mondom, hogy ugyanígy le tudtuk volna hozni a hollandok ellen is, de törekedni kellett volna rá, hogy ne adjunk előnyöket az ellenfélnek."
Az orosz hokit idézte a második harmad
Csaba szurkolónak a lelátóról - nem meglepő módon - a 3-1-re megnyert második harmad tetszett a legjobban, amikor úgy látta, jobban pörögtek a lábak, a hollandok pedig sokszor azt sem tudták, hol vannak. "Ez a harmad nekem kicsit az orosz stílust idézte, nagyon sok szépen kipasszolt, kombinatív támadást vezetett a csapat, és jöttek a gólok is. Persze várható volt, hogy ezt a tempót nem tudják végig nyomni a fiúk. A hollandoktól nem voltam elájulva, sokszor a saját harmadukból belődözték a korongot a sarokba, és ott kihasználták a testi fölényüket, valahogy a kapu elé keveredtek, aztán gólt ütöttek. Szerintem ami nagy gáz, az az, hogy hazai pályán ütöttünk hat gólt, és ezzel nem tudtunk meccset nyerni. Meg talán szerencsénk se volt, a hatodik holland találatnál az a gyerek soha az életében nem fog ekkora kék vonalas gólt lőni. Persze ellenünk jött be neki. Na mindegy, szerintem ciki a vereség, de benne van" - hangzott a szurkolói értékelés.
Másfél éve, a hazai rendezésű vébén 7-3-ra vertük a hollandokat a nyitómeccsen, és Ladányi nem érezte, hogy ez a mostani garnitúra sokkal erősebb lett volna, mint az akkori, azt viszont igen, hogy a saját csapata görcsösebb, mert mindenki tudta, hogy elvárják tőlük a győzelmet. "Nekem 20 évesen sem volt gondom abból, ha terhet raktak rám, és a közönség mindig feldob, akár nekünk drukkolnak, akár ellenünk. A mostani csapatban generációváltás zajlik, van még pár 35 fölötti játékos, mellettük 30-35 közöttiek és fiatalabbak is szerepelnek, úgyhogy nem mondható sem idősnek, sem csikócsapatnak a válogatott, de nem mindenki reagál egyformán a helyzetekre. Lehet, hogy vannak, akiket agyonnyom a tét."
Bartalis (középen) a feltörekvő fiatalok közé tartozik
Ami szembetűnő, elöl elképesztő potenciál van a csapatban, hiszen nemcsak a Ladányi, Vas Márton, Sofron első sortól lehet várni a gólokat, a mostani tornán a Svédországban légióskodó, alig húszéves Hári János is nagyot játszott (három gól, öt gólpassz), a Fehérváron nem élete szezonját futó Mihály Árpád is termelt, és Sikorcinra, Bartalisra, Vas Jánosra vagy Benk Andrásra is lehet számítani. Hátul viszont már szűkebb a mozgástér, a nagy öregek közül Szélig, Horváth és Tokaji még hadra fogható, melléjük zárkóztak fel a fiatalok, mint Pozsgai, Hegyi és Orbán, és bár szóba jöhet még Láda vagy Szirányi, nem igazán látni, rajtuk kívül ki léphet az aranygeneráció örökébe.
Hagyták elsüllyedni a kapust
"Hátvédposzton vannak, voltak és lesznek problémáink, ami nem azt jelenti, hogy ezeket nem lehet megoldani, mert egy év - vagy egy nyár - alatt sokat tudnak fejlődni a játékosok. Fontos lenne, hogy erős bajnokságban játsszanak minél több meccset, bár most nem panaszkodhatunk, mivel a fiatalok közül Hetényi, Pozsgai és Orbán is az EBEL-ben hajt hétről hétre. El kell fogadni, hogy néha csak pár napunk van a klubcsapatról átállni a válogatottra, fel kell tudni venni a ritmust, eleget tenni az edzők kéréseinek, amelyek egyébként nem térnek el sokban attól, amit a kluboknál osztanak ki feladatnak. Védekezésben vannak dolgok, amiket úgy kell megcsinálni, ahogy kérik, míg támadásban a korong kihozatala, illetve a támadó harmadba bevitele van csak lekottázva, utána rád van bízva a folytatás. Úgy is mondhatnám, védekezni kell, támadni lehet. Egyébként le a kalappal a Diego Scandella vezette stáb előtt, bár azt nyilatkozták, ők a felelősek a kudarcért, szerintem ez fordítva van, nekünk kellett volna betartani az utasításokat úgy, mint a litvánok és a horvátok ellen" - mondta önkritikusan Ladányi.
A szurkolói fórumokon arról is ment az értekezés, le kellett volna-e cserélni Bálizs Bence kapust, az [origo] által megkérdezett drukker például a harmadik gól után váltott volna, bár elismerte, a védők sokszor magára hagyták. Ladányi szerint az ilyen helyzetre nincs recept, egy EBEL-meccsen például előfordult, hogy Bálizs beszedett három gólt, és az edző már szólt Adam Munrónak, hogy melegítsen, de kollégája védett két ziccert, és ettől szárnyakat kapott, így a csere elmaradt, és a Fehérvár végül győzött.
Ladányi összesen nyolc magyar gólból vette ki a részét
"A mostani meccsen az egyik gólnál egy kapu előtti játékos beleért a korongba, egy másik alkalommal a Bálizsról kipattanót ütötték be, pedig ilyenkor a csatárt és a korongot is el kell takarítani a kapu elől. A kapuscsere meghúzása összetett dolog, Kemény Dénesnek a pólóválogatottnál ugyan többször is bejött, de ő nagyon jól ismerte a csapatát, tudta, ki milyen mentális állapotban van, kitől mire számíthat, míg a nemrég kinevezett Scandella tavaly ugyan a vébén, a spanyol stáb tagjaként láthatott minket, de előtte évekig nem volt élménye rólunk. Lehet, hogy nem merte bevállalni, hogy Bálizs helyére behozza Budait, vagy csak megadta a bizalmat, hátha beáll egy olyan fordulat, mint amit említettem. Előfordulhat, hogy Bálizs magát hibáztatja a vereségért, de kár ezen rágódnia, hat ember van a jégen, nem neki egyedül kell megoldania a szituációkat. Sokszor a kapus billenti át a csapatot a holtpontokon, de amit tőle kapunk, azt máskor vissza is kell adnunk. Tegnap szükségre lett volna ránk, de mi hagytuk elsüllyedni."
Bálizs és Budai mellett a Fehérvár juniorcsapatában védő Rajna Miklós, valamint az NHL egyik tartalékbajnokságának számító ECHL-ben légióskodó Hetényi Zoltán jöhet még szóba a válogatottnál, de Szuper Levente, úgy tűnik, már nem folytatja pályafutását, ebben a szezonban legalábbis nem véd, nincs klubja. "Amikor Levi külföldön játszott, nagyban befolyásolta a válogatott helyzetét, hogy hazajön-e, vagy nem. Heténél ez a második év, amikor nem látjuk őt védeni, gőzünk sincs, milyen formában van, csak azt olvasni, hogy ritkán kap lehetőséget. Lehet, hogy feldobná, ha a jövő évi vébén több ezer ember előtt védhetne, és megmutathatná magát, de az is előfordulhat, hogy begörcsölne, a kapusok lelke nagyon különleges. Ha a rutint és a sportmúltat nézem, Levi lenne a legjobb megoldás, de úgy néz ki, ő befejezte, viszont a meglévő kapusainkat is fel lehet hozni akár pszichésen, akár más téren a megfelelő szintre."
Még az idén lesz végleges kapitány
A válogatott legközelebb februárban jöhet össze, ha sikerül találni ellenfelet a hollandok elleni vereség miatt elúszó olimpiai torna helyére, és a szövetség szerint még az idén kiderül, ki lesz a szövetségi kapitány. Ladányi maximálisan elégedett volt Diego Scandellával, aki stílusában és a taktikai elképzelésekben is a legnagyobb sikert, az A csoportos feljutást elérő Pat Cortinára hasonlít, ami persze nem csoda, mivel a két szakember egy stábban dolgozott a válogatott mellett.
"Igazából nekem mindegy, ki lesz a kapitány, a lényeg, hogy hozzá tudjon tenni. Lehetne akár Scandella is, vele mindenki jóban van, és ő megköveteli a jó teljesítményt, de nem tudom, elvállalná-e, mivel nem igazán volt még kapitány. Ha marad, akkor is kell mellé egy másodedző, mert Sille Tomit legközelebb a jégen szeretnénk látni, a védők között" - foglalt állást a kapitánykérdésben a válogatott egyik legrutinosabb tagja.
Akár Scandella is maradhat a válogatott élén, de új kapitány is jöhet
Kovács Csaba, a magyar szövetség szakmai alelnöke az [origo]-nak azt mondta, a decemberi elnökségi ülésen szeretnék véglegesíteni a szövetségi kapitányt. Kovács közölte, Scandella a mostani tornára kapott megbízatást, de az ő neve is szerepel azok között, akik közül végül kikerülhet a kapitány. Az biztosnak tűnik, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan külföldi edzője lesz a válogatottnak, és Kovács azt sem tartja kizártnak, hogy a Mol Ligában érdekelt csapatok trénerei közül kerül ki végül a befutó.
Az alelnök reméli, hogy a hollandok elleni vereség jókor jött pofon lesz, és a csapat a jövő áprilisi vébén újra örömet tud majd szerezni a szurkolóknak, és meg tudja hálálni a feléje áradó szeretetet. Kovács elismerte, hogy rövid idő állt Scandelláék rendelkezésére, így nem is lenne szerencsés az ő nyakukba varrni a mostani kudarcot. Úgy érzi, bár reálisan a harmadik-negyedik helyre érhet oda a válogatott a vébén, meglesz az esély, hogy akár a feljutást is megcélozzák jövő tavasszal.