Belebetegedett a KO-vereségbe a dán kézikapitány

Történelmi vereséget szenvedett a dán férfikézilabda-válogatott, amely a világbajnoki döntők történetének legnagyobb vereségét szenvedte el Spanyolország ellen. A mérkőzés utáni sajtótájékoztatón Ulrik Wilbek nem jelent meg, a szövetségi kapitány állítólag nagyon rosszul érezte magát.

Nagy László a kézivébé álomcsapatában

Iráni átlövőtől várja a csodát a magyar kézilabda

A házigazda spanyol férfikézilabda-válogatott kiütéses, 35-19-es győzelmet aratott az előző vb-n is ezüstérmes dánok felett, ezzel 2005 után második vb-aranyát nyerte.

A mérkőzést követő sajtótájékoztatón az északiak szövetségi kapitánya, Ulrik Wilbek nem jelent meg, hanem üzenetet küldött, amit a dán szövetség sajtófőnöke, Finn Tage Jensen olvasott fel.

"Nagyon csalódott vagyok a vereség, az eredmény és a mutatott játék miatt. Csapatomnak ezúttal semmi sem sikerült. Nyolc győzelem után megérdemeltük az ezüstérmet, csakúgy, mint Spanyolország a világbajnoki aranyat. Gratulálok" - állt Wilbek üzenetében.

Wilbek a döntőn sem nézett ki jól

A kapitányt a Tv2.dk portálnak sikerült megszólaltatnia, a szakember azzal magyarázta távollétét, hogy rosszul érezte magát.

"Vártam egy órát a mérkőzés után, ezalatt megpróbáltam kideríteni, mikor lesz a sajtótájékoztató. De hatvan perc alatt semmit sem tudtam meg, ezért a csapatorvossal visszatértem a szállodába. Mennem kellett, két napja aludni se tudtam, rosszul éreztem magam" - nyilatkozta.

A spanyolok edzője, Valero Rivera köszönetet mondott a közönségtől kezdve veterán játékosán át mindenkinek.

"Négy évet dolgoztunk ezért a sikerért. Köszönöm a játékosaimnak, azoknak is, akik ott voltak a drámai, olimpiai negyeddöntős vereségnél, azoknak, akik most nem is lehettek velünk sérülés miatt, gondolok itt Hombradosra, Ugaldéra vagy Raúl Entrerriosra. És köszönöm a csapatkapitány Alberto Entrerriosnak, hogy vészhelyzetben elvállalta a világbajnoki szereplést, és egy győztes vb-döntőn játszotta utolsó válogatott mérkőzését. A közönség csodálatos volt, mi pedig olyan mérkőzést játszottunk, amelyre örökké emlékezni fognak, és amilyet én még sohasem láttam."