Merész András a barcelonai világbajnokság bronzmérkőzése előtt azt mondta, hogy az oroszok lefordulásaira kell nagyon figyelni, az ellenfél ezen fegyverét sikerült is semlegesíteni, viszont többször kaotikus állapotok uralkodtak a medencében, nem voltak felállt védelem elleni támadások, nem egyszer előfordult, hogy az egész pályán szétszórva voltak a játékosok.
"Igen, ez azért volt, mert végig mi vezettünk, hol eggyel, hol kettővel, az oroszoknak pedig siettetni kellett a játékot, és ütöttek, vágtak, csíptek haraptak" - kezdte a magyar szövetségi kapitány az Origónak Barcelonában. "Mi pedig arra mentünk rá, hogy ha máshol nem, akkor a kapusunk, Bolonyai Dóra hóna alatt teljen le a támadóidőnk, abból nagy baj nem lehet."
Merész az idei vébén még nem sétált annyit fel-alá, és nem irányította hangos szóval annyiszor a csapatot, mint az oroszok elleni bronzmeccsen, a miértre így válaszolt: "Hideg volt a kispadon, gondoltam, bemelegítek. Viccet félretéve, ebben a 40 fokban meg lehetett zavarodni, és a tét is hatalmas volt. Így a vége felé az ember már kicsit nehezebben viseli azokat a hibákat, amiket már nem szeretne látni. Egyébként mindig is ácsorgós edző voltam, de a felkészülés alatt rájöttem, hogy nyugodtabb vagyok, ha ülök. Ezt a játékosok meghálálják, mint ahogy most is volt olyan játékosom, aki ötször szólt rám a kispadról, hogy nyugi."
A magyar válogatott a spanyoloktól 12-9-es vezetésről kapott ki 13-12-re az elődöntőben, kérdés, hogy Merésznek mivel sikerült felráznia a lányokat a bronzmeccsre. "Én is sokmindent elkövettem, de a mentális felkészítésben segítő, most otthonmaradó Sárvári György is levelekkel bombázta a lányokat. Viszont a csapatunk annyira erős lélekben, és annyira összetartó, hogy nagyon nem kellett felrázni őket. Ők pontosan tudták, hogy éremért jöttek, és hogy ez az utolsó sanszunk erre. A meccs előtt a körbeállásnál azt mondtam nekik, hogy ebből a csapatból senkinek nincs még világbajnoki bronzérme. Van olyan, akinek aranya már van, de bronza neki sincs, ki tudja, hogy mikor lesz erre legközelebb lehetőség, szóval ezt meg kell ragadni."
A meccs és a vébé egyik legjobbja Keszthelyi Rita volt, aki a bronzmeccsen három, a vébén pedig 21 gólt dobott. A spanyolok elleni elődöntő után szerinte nem volt könnyű felállni.
"Nagyon megviselt bennünket, hiszen folyamatosan csak gyűlik a rossz érzés bennünk a spanyolokkal kapcsolatban, sokszor kikaptunk tőlük az utóbbi időben, de nagyon örülök annak, hogy volt tartása a csapatnak, és sikerült kikecmeregnünk abból a gödörből, amibe kerültünk. A csapategységet jól jellemzi, hogy nem mutogattunk egymásra, hogy ki miatt veszítettünk, hanem összeszorítottuk a fogunkat, és mentünk tovább."
A világbajnokság előtt a magyar válogatott a legjobb négy közé jutást tűzte ki célul. Hogy Merész András aláírta-e volna előre a bronzérmet, vagy titkon többre vágyott? "Az embernek evés közben jön meg az étvágya, és a mutatott játék alapján közel voltunk ahhoz, hogy döntőt játsszunk. Mondhatnám azt, hogy bárcsak a spanyolok megnyerték volna a csoportjukat, és akkor nem velük elődöntőzünk, de ez nem algebra, mindig azt kell megverni, aki szembejön, ez nekünk nem sikerült, de szerintem kihoztuk a maximumot."
Keszthelyi Rita az aranyéremért jött Barcelonába, de úgy van vele, hogy ha most nem sikerült megszerezni, akkor a jövő évi, budapesti Európa-bajnokságon majd bepótolja a csapat.
"Győzni jöttünk Barcelonába. Nagyon jól sikerült a felkészülésünk, ezért az aranyérmet szerettük volna megnyerni. Ugyanakkor nagyon örülök annak, hogy igazi csapatként tudtunk küzdeni, és ma mindenki kitette a szívét és a lelkét. Az a terv, hogy ezt a bronzérmet tovább fényesítsük. Jövőre a Margitszigeten lesz az Európa-bajnokság, ami egy csodálatos élmény lesz. A férfiak minden évben játszhatnak a Vodafone-kupán hazai közönség előtt, nekünk ez ritkán adatik meg, ezért az aranyérért az Eb-n, és minden esélyünk meg is lesz arra, hogy megnyerjük."