Kísérteties a hasonlóság a magyar fociválogatott és a nőiröplabda-válogatott között, előbbi 28, utóbbi 27 éve nem jutott ki egyetlen világeseményre sem. Így volt legalábbis egészen vasárnapig, amikor a röpisek hatalmas bravúrt végrehajtva kvalifikálták magukat a 2015-ös holland-belga közös rendezésű Európa-bajnokságra.
"Ez egy tökéletes hasonlat" - mondta az Origónak a röplabdások csapatkapitánya, Liliom Rita, és egyetértett vele a csapat másik kulcsjátékosa, Kötél Zsanett is: "Hasonló kaliberű eredmény ez, mintha a fociválogatott jutott volna ki az Eb-re, bár szerintem nekünk könnyebb az élmezőnyhöz felzárkózni, mint a focistáknak. Gyakorlatilag másfél év alatt sikerült, annyi ideje indult meg a fejlődési folyamat."
"Az előző kapitány menesztése egy hosszabb folyamat eredménye volt, nem voltunk megelégedve a magatartásával” - mesélte az Origónak Poór Csaba, a magyar szövetség elnöke. Aztán a tíztagú szakmai kollégium felállított egy öt főből álló listát, akik az utódok lehetnek, meghatározta az erősorrendet is. Négy külföldi és egy magyar edző szerepelt rajta, az első helyen Jan De Brandt szerepelt, akivel egyből sikerült megállapodni. Az elnök a kérdésünkre elmondta, hogy egy forinttal sem kerül többe a belga szakember, mint Hollósy László. "Elhagytuk a járt utat a járatlanért, de a bátorságunk bennünket igazolt. Nem tudom, hogy az előző kapitánnyal is átugrottuk volna-e a lécet, de az biztos, hogy nem ennyivel. Jan De Brand kinevezésével egy teljesen új filozófia érkezett a magyar röplabdába” - fogalmazott az elnök.
Kötél Zsanett szerint nem szabad elvitatni az idén februárban menesztett korábbi szövetségi kapitány, Hollósy László érdemeit, aki a világbajnoki selejtezők harmadik körébe jutott el a válogatottal. "Vele több mint tíz helyet javítottunk a világranglistán, és ennek is köszönhető az, hogy most könnyebb sorsolást kaptunk az Eb-selejtezőkön. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az új szövetségi kapitány érkezésével új taktika és új lendület érkezett, és ami talán még ennél is fontosabb, hogy higgadtságot és hitet hozott a csapathoz. A magyarokra jellemző, hogy amikor vesztett helyzetben vannak, akkor elveszítik a hitüket is, ezen sikerült változtatni” - utalt Kötél arra, hogy Jan De Brandt érkezésével jelentősen megváltozott a válogatott körül a hangulat.
A csapatkapitány, Liliom Rita úgy érzi, sokkal kiegyensúlyozottabb lett a csapat, és a játékosok is koncentráltabban állnak a feladatokhoz. "Már csak a mérkőzésekre kell figyelnünk. Korábban előfordult, hogy szállásról szállásra vándoroltunk egy-egy felkészülés alatt, de most végig egy helyszínen, Érden laktunk. Most is ránk szóltak, hogy menjünk át egy másik szállodába, de a szövetségi kapitány közölte, hogy nem megyünk sehova, maradunk végig ugyanott. Nagyon sokat számít, hogy nem kell azzal törődnöd, hogy mindig összepakolj és átköltözz valahova, így csak a röplabdára kell koncentrálnod."
Poór Csaba elnök is úgy véli, hogy nagyon jó hatással van Jan De Brandt a magyar válogatottra, de nincsenek olyan különleges igényei, amiket ne tudna a szövetség teljesíteni. "Ő elmondja nekünk, hogy milyen újdonságokra van szükség a fejlődéshez, hogy milyen eredmények várhatóak tőle. A képlet egyszerű, mi azt kértük tőle, hogy jusson ki a válogatott az Eb-re, ő pedig azt kérte tőlünk, hogy biztosítsuk a feltételeket."
A magyar válogatott egyik legjobbja, Sándor Renáta a Nemzeti Sportnak azt mondta, hogy Jan De Brandt érkezésével újra kellett tanulni a röplabdázást, mert teljesen más a stílusa, mint a magyar edzőknek, más jeleket használ. "Mindenkinek mindent meg kell csinálnia, senkit sem zárt ki egy-egy játékelemből. Az első hetekben nagy volt a küzdelem az edzéseken, mert senkinek nem volt biztos helye a csapatban" - magyarázta Sándor Renáta.
"Van abban valami, hogy újra meg kellett tanulnunk röplabdázni" - helyeselt Kötél Zsanett. Szerinte a belga szakember modernizálta és új alapokra helyezte a csapat játékát. Az első edzésen mindenkinek egy négy-öt oldalas dokumentumot adott, benne a taktikával, a védekezés minden apró mozzanatával, amit aztán az edzéseken ki is kérdezett. "Nekem még nehezebb dolgom volt, mint a többieknek, mert később csöppentem be a felkészülésbe, és irányító-feladóként meglehetősen sok dolgot kellett bemagolnom. Az első edzés előtt fél órával kaptam meg, így nem tudtam mindent megtanulni, egyből kaptam is a kapitánytól egy leszúrást, de azóta már összeállt az én fejemben is a kép" - emlékezett Kötél Zsanett.
Liliom Rita az Origónak úgy fogalmazott, korábban előfordult, hogy csak amolyan durr bele módon játszottak, mindenki próbálta a legjobbját nyújtani, most azonban teljesen más felfogásban, taktikailag érettebben játszik a válogatott. "Nagyon nehéz volt megszokni ezt az új stílust, és nem is sikerült még mindent elsajátítanunk, sok újat tud nekünk mutatni a kapitány, ez még csak a kezdet."
Hogy a jövő évi Európa-bajnokságon mire lehet képes a csapat, egyelőre nehéz megmondani, Liliom Rita babonából nem is akart jósolni, de szerinte ha a tizenhat fős mezőnyben bejutnának a nyolc közé, az már kiugró eredménynek számítana. "Nemcsak azért leszünk ott, hogy kapjuk a pofonokat, hanem hogy meglepjük az ellenfeleket."
Kötél Zsanett szerint csak profitálhat a magyar válogatott abból, hogy egyre több játékosunk keresi külföldi csapatokban a kenyerét. Van, aki Törökországban, van, aki a Bajnokok Ligája-bronzérmes azeri klubban, a Rabita Bakuban szerepel, ő maga pedig Franciaországban játszik. "Ezekben az országokban jóval népszerűbb a röplabda, mint nálunk, ezért is nagy eredmény, hogy sikerült kijutnunk az Eb-re, de arról még korai beszélni, hogy ott mi lesz. Nagy csodát azért nem várok magunktól, az élmezőny elég messze van tőlünk, az orosz válogatottat nyilván nem tudjuk megverni, de ha továbbra is ilyen modern, higgadt és hittel teli játékot tudunk játszani, akkor a velünk egy szinten lévő csapatokat képesek vagyunk legyőzni az Európa-bajnokságon is."
Poór Csaba a magyar röplabda jövőjéről elmondta, hogy mivel nem tartoznak a látványsportágak közé, így nem élvezik a TAO-támogatást, ezzel pedig jelentős hátrányba kerülnek a többi sportággal szemben. "Főleg a férfiaknál, ha egy gyerek magas és atletikus, akkor azonnal elszipkázza a kosárlabda vagy a kézilabda. A szülőknek sem mindegy, hogy a támogatás miatt csak havonta 10-15 ezer forintot kell fizetni a gyerek sportoltatásáért, vagy dupla ennyit, mint a röplabdában. Mi 4,2 milliárd forintot kaptunk az államtól 2020-ig, ebből új csarnokokat nem tudunk építeni, de fejlesztjük az eddig meglévőeket. Abban azért bízunk, hogy a válogatott mostani sikerével népszerűbb lesz a röplaba."