Megelégelte a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ), hogy az állami vállalatok vezetőivel fenntartott kapcsolatok minőségén múlik, melyik klub mekkora állami eredetű szponzorpénzhez jut. Ezért az a terve, hogy a bajnoki résztvevők marketingjogainak egy részét egyben felvásárolja, és értékesíti – mondta egy pénteki sajtóbeszélgetésen Kocsis Máté, a szövetség elnöke.
A vevő a szövetség reményei szerint egy állami vállalat lenne. Egyelőre nem tudni, melyik, de az Origo egy szintén szövetséghez közeli forrásból úgy tudja, a Szerencsejáték Zrt. lehet az. A válogatottakhoz kapcsolódó jogokat is magában foglaló csomagot több mint hárommilliárd forintra tartja a szövetség. A modell nem zárná ki, hogy a klubok továbbra is szerezzenek szponzorokat, a csomagban ugyanis nem a jogok 100 százaléka szerepel, hanem meghatározott reklámfelületek.
A szövetség még ebben az évben le akarja zárni az értékesítést, bár nagy nehézséget okoz, hogy szezon közben sok kizárólagos szerződést érint a tervezet. Kocsis Máté szerint ezért biztosra venni még semmit nem lehet, de ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor az első és másodosztály összes csapata több pénzhez jut, mint most.
A központilag értékesített marketingbevételt a szövetség sávosan akarja elosztani a klubok között. Az első évben a tabellát vennék alapul, de a cél az, hogy később ne az előző idénybeli helyezés legyen az egyetlen szempont. Szóba kerülhet, a futballban a jelenlegi szezontól bevezetett modell mintájára, a magyar játékosok szerepeltetésének honorálása is.
Az elnök kijelentette, a pletykák ellenére nincs arról szó, hogy a miniszterelnök és a Veszprém egyik tulajdonosa, Simicska Lajos közötti konfliktus miatt a kormány a jelenlegi legsikeresebb magyar sportegyesület elsorvasztására törne, hiszen a Veszprém sikeressége az egész magyar kézilabda érdeke.
Kocsis Máté beszélt a sportág infrastruktúrájának fejlesztési terveiről is. Országszerte 60 kisebb, darabonként 250-300 millió forintból felhúzható csarnok megépítésére tett javaslatot a szövetség a kormánynak.
A világversenyek rendezéséhez 4-5, egyenként legalább 8000 férőhelyes nagy csarnokra lenne szükség, ezek közül jelenleg kettő van meg, a Papp László Budapest Sportaréna és a debreceni Főnik csarnok. A veszprémi aréna 900 millióból kibővíthető, és tovább lehetséges fejlesztési helyszín Szeged, Tatabánya, Vác, Dunaújváros, Orosháza és Siófok.
A Nemzeti Kézilabda Akadémia (Neka) mellett a szövetség szerint szükség van több, a klubokhoz kötődő akadémiákra, ezek megalapításához igyekszik támogatást is nyújtani majd. A tao-támogatási rendszer a magyar kézilabdának 12,5 milliárdos keretet biztosít, eddig azonban nem sikerült 9 milliárdnál nagyobb összeget szerezni.
