A belgrádi Eb nyitómeccsén volt, hogy Hollandia 11-3-ra vezetett Magyarország ellen. Gondolta volna akkor, hogy éppen a hollandok legyőzésével Eb-aranyérmes lesz a csapat?
Abban a pillanatban nem éppen erre gondoltam, de az Eb előtt, és még az első csoportmeccsünk után is azt mondtam, hogy semmi sincs veszve, visszavágunk majd Hollandiának a döntőben.
Az első meccs után a csapat mellett dolgozó Csernus Imre pszichiáternek mekkora szerepe volt abban, hogy a lányok a további meccseken jobban játszottak?
Azért került be a stábunkba, hogy ő is segítsen az olyan hibák kijavításában, mint amilyeneket a lányok az első mérkőzésen elkövettek. Nagy szerepe volt abban, hogy csoportos és egyéni beszélgetések révén sikerült mentálisan összerakni a csapatot.
Kiabált velük, mint anno a tévéműsorában?
Nem, teljesen máshogy állt a lányokhoz.
Olyannyira, hogy volt, hogy azt mondták, szerintük néha túl engedékeny velük.
A csapattagok nagyon szeretik, elfogadják, mivel jó érzékkel közelítette meg a lányokat, már tavaly október óta, amikor az első csoportos beszélgetést tartotta.
Fontos a női sportolóknál a lélekápolás?
Néha nagyobb munka, mint a szakmai. Ezúttal minden klappolt: tökéletes volt a pihenőidő, a regenerálódás, a szakmai és mentális felkészítés, a videózások. Minden téren sikerült a megfelelő arányt megtalálnunk.
Szokott olyan váratlant húzni, mint amikor a futballedző Dárdai Pál egy-egy nagy siker vagy rossz meccs után szabadnapot ad?
Igen, előfordult, hogy a lányok azt hitték, edzés lesz, de eltöröltem, kaptak extra szabadnapot is, vagy épp elmehettek egy stáb nélküli ebédre vagy vacsorára, városnézésre. Csak ők, tizenhárman.
Ha tízszer lejátszanák ezt az Eb-t, hányszor nyernének a magyarok?
Tízszer biztos nem, de jó néhányszor mi kerülnénk ki győztesen. A csapat meccsről meccsre fejlődött, és kihozta magából a benne lévő potenciált. Négy-öt komoly válogatott is van, szoros a mezőny, bárki nyerhet, nekünk most jól sikerült a formaidőzítés.
Tényleg jobban örült a riói kvótának, mint az Eb-aranynak?
Az olimpia volt a cél, ezért azt tűztük ki célul, hogy a riói kvótát az Eb-arannyal vívjuk ki, ne pedig a selejtezőben. Persze a többi csapatnak is ez volt a célja, ők sem hülyék. Ha most valamiért csak a hatodik helyen végzünk, de aztán kijutunk a kvalifikációról, annak is örültünk volna, de ami történt, az a legjobb forgatókönyv.
Az olimpián rendre a magyar csapatok meccsei a legjobb hangulatúak a rengeteg magyar nézővel. De ami önöknek sikerült, az a férfiaknak még nem. Mit szól ahhoz, hogy sikerült elsőként kijutni Rióba?
Nagyon boldog vagyok, hogy mi biztosan képviselhetjük az országot, persze biztos, hogy a fiúk is csatlakoznak majd. A lányok a több teherhez, a több figyelemhez, a több szurkolóhoz, a nagyobb médiafigyelemhez, nagyobb elváráshoz nincsenek hozzászokva, de ezt kezelni fogjuk.
Egy Eb-győzelem után csak a riói arany lehet a cél?
A legjobb nyolc közé már bejutottunk, és aki ott lesz, azok közül hét válogatott aranyesélyekkel indul.
De igen, ki merem mondani, hogy az aranyért megyünk.
Nehezebb lesz, mint az Eb, mert az Egyesült Államok és Ausztrália is csatlakozni fog, de addig még őket is feltérképezzük.
A tavalyi vb-n, amikor még Merész András volt a kapitány, a kínaiak és az oroszok ellen is két góllal vezettek a mieink, majd eggyel kikaptak. Elemezték a hasonlóan elbukott meccseket, játékhelyzeteket?
Csak arról beszéltünk, mit tegyünk, ha az ellenfél vezet. Ilyenkor az én döntésem, hogy váltunk-e támadásban, védekezésben, taktikában. A múlttal nem foglalkoztunk, azt már kibeszélték a lányok, Csernussal is. Ezt lehetett is látni a csapaton.
Amikor az utolsó Eb-csoportmeccsünkön az oroszok négygólos hátrányból feljöttek, nem kellett tartani attól, hogy összeomlik a csapat?
A magabiztosság megvolt bennünk, ráadásul a döntetlen is elég lett volna nekünk, hogy a könnyebb ágra kerüljünk. A csapat lelkierejét mutatja, hogy az utolsó emberelőny-döntetlennél gólt tudtunk lőni.
Egyetért Kemény Dénes pólóelnökkel, aki szerint a női póló kapussportág, és azért nyert a válogatott, mert Gangl Edina végig parádézott?
Igen, de ez nemcsak a női pólóra igaz, hanem a férfira is. Ha az utóbbi évek világversenyeit megnézzük, mindig az a csapat nyert, amelyben a legjobb százalékkal védtek a kapusok. Nekünk két jó kapusunk volt, és Gangl átlag felett teljesítő húzóemberként játszott.
Egy jó kapus, egy világklasszis center (Bujka Barbara), és egy gólkirályjelölt (Keszthelyi Rita) elég ahhoz, hogy mindig négy közé jusson a csapat?
Nem elég, mert minden csapatnak van pár klasszisa. A többi 10-11 játékos ugyanolyan fontos, és abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy mind a 13 játékosunk nemzetközi szintet képvisel. Az, hogy az adott meccsen melyik játékos, a bekk, a center, a balkezes, a jobbkezes, a szélső vagy a csatár van jó formában, más kérdés. Most így működött jól a csapat, mindig mások segítették egymást, Keszthelyi Rita pedig már gólkirályként jól védekezett a döntőben, a góljait más pótolta.
Mennyire zavarja, hogy általában inkább a férfi pólósokról szólnak a hírek?
Nem érdekel, főképp, hogy ennek is megvan a jó oldala, hiszen így nagyobb nyugalomban lehet dolgozni. De a nagyobb médiafelhajtásnak is megvan az előnye, mert ilyenkor a válogatott kaphat egy jó marketinget. Most eljöhet ez az idő, és úgy gondolom, a csapat így is profin fog dolgozni.
Visszatekintve inkább siker volt, hogy az utóbbi években többnyire bejutott a világversenyeken a négy közé a csapat, vagy kudarc volt, hogy ott rendre elbukott?
A négybe kerülést mindenképp sikerként lehet értékelni, de ebben a csapatban már benne volt, hogy ne csak a harmadik-negyedik helyet érje el, ezt most be is bizonyította. Hogy korábban is képes lett volna-e rá, azt nem tudom, mert akkor nem voltam a csapat mellett.
A korábbi tornákon elszenvedett sok vereség után nem tartottak a lányok az olaszok elleni elődöntőtől?
Én nem hegyeztem ki erre a találkozót, csak azt mondtam, hogy meg kell nyerni, és azt, hogy nem is erre készülünk, hanem a döntőre. Fokról fokra haladtunk előre, és
a fóbia szót ki nem ejtettem a számon, amióta együtt készülünk.
Mit gondol a portugálhoz hasonló, több tíz gólos vereséget szenvedő csapatok Eb-részvételéről? Van ennek bármi értelme?
Az eredmények tükrében nincs értelme, de a női pólónak az az érdeke, hogy a török, portugál, horvát, szerb, román válogatott felzárkózzon. Ez egy kicsit még messzinek tűnik, de ha komoly munka kezdődött el, akkor jó néhány éven belül számolni kell majd ezekkel a csapatokkal. Könnyedén olyanná válhatnak, mint a francia válogatott, amelyet legyőzünk, de nem elég csak a fürdőruhát bedobni ellene a vízbe.
Hogy lehet, hogy a horvátok, szerbek férfi vízilabdában a világ közvetlen élvonalába tartoznak, a nőknél viszont mindenki bucira veri őket?
Addig jó, amíg nem támogatják olyan szinten a női pólót ezekben az országokban – a montenegróit is beleértve –, mint a férfit, mert akkor hamar belátható távolságra kerülnének.
A magyar kapitányság előtt Új-Zélandon dolgozott. Ott mennyire kellett a női játékosok lelkét ápolgatni?
Kevesebbet kellett, mert ott amatőr a sportág. Pedig fantasztikusan tehetségesek, ha hasonló támogatást kapnának, és idő, pénz és energia is lenne, akkor Új-Zélandon is lehetne jó válogatottat építeni. De ott a rögbi a minden.
Semennyi támogatás nem jut a pólóra, amatőr sportágként kezelik, a lányok fizetnek mindent.
Ehhez képest szép eredményeket értünk el, de egy bizonyos szint után amatőrként már nem lehet továbblépni.
A nőkkel még 2001-ben Eb-aranyat nyerő Faragó Tamás a mostani torna előtt azt mondta, "már régen nem mi határozzuk meg a póló fejlődésének irányát", ezért "alapvető változtatásokra van szükség, a felkészülésünk módszerei felülvizsgálatra szorulnak". Ezek szerint nem jó úton haladunk?
Szerintem ezt talán azt utánpótlásra mondhatta, mert a fiatalokkal foglalkozik. Az én munkámba nem látott bele, de mindennek, így a felnőtt válogatottnak is meg kell újulnia. Egyfolytában javulni, fejlődni kell. A mi esetünkben is: az a felkészülés, ami elég volt novemberben-decemberben, az idén már nem lenne elég.
Az utóbbi években sokan módosításokat javasoltak a szabályrendszerben, most Belgrádban mégis rekordot jelentő 18 ezren nézték a férfi döntőt. Most akkor kell a változás, vagy minden jó így, ahogy van?
Fantasztikus, hogy megdől a nézőrekord, de ez a népszerűség egyelőre csak Magyarországon és Szerbiában jellemző. Én nem vagyok a változások ellen, van még mit javítani a szabályokon.
Mire gondol?
Jó ötlet a kisebb pálya, hogy a férfiak is női pályán játsszanak, és az öt öt elleni játék sem lenne vétek. De a nőknél a hat hat vagy hét hét ellen jobban tetszik. A junior vb-n már kipróbáltak néhány újítást, és ahogy hallom, nem volt rossz az eredmény.
A magyar férfiválogatott másodedzőjeként is dolgozott 2009 és 2010 között. Mennyire kell másképp motiválni a férfiakat és a nőket?
Teljesen más a kettő.
A nőkkel könnyebb a hétköznapi munka, sokkal koncentráltabbak, figyelmesebbek, ambiciózusabbak,
a férfiakat többet kell "rugdosni". A férfiakkal viszont könnyebb meccselni. A nőknél a napi ingadozások nagyobb hatással vannak a meccsre, és ez nagyobb mértékben befolyásolja a végeredményt negatív avagy pozitív irányban.
Mennyire más most a sportág ahhoz képest, amikor aktív játékos volt?
Nagyon. Ha megnézem a régi meccseket, azt látom, hogy az álló vízilabda volt, pedig én akkor is úgy éreztem, hogy sokat úszunk. A női póló pedig még nagyobb léptékkel fejlődött. Ha nem is űrvízilabda lett belőle, de az utóbbi öt évet tekintve hatalmas a változás. Agresszívabb, fizikálisabb, gyorsabb lett a játék, a nők is gladiátorokká váltak, jóval erősebbek, mint korábban.
Arról már beszéltünk, hogy a női csapat az aranyért megy Rióba. De mit vár a férfiaktól? Megelőzhetők a szerbek?
Abszolút, szerintem a magyarok fogják megnyerni az olimpiát. Jó kis csapatunk van, és mivel a szerbek 39-40 meccs óta nem kaptak ki, majd az olimpián ki fognak. Remélem, mi leszünk azok, akik legyőzzük őket!
