A nemzeti együttes a mélypontot jelentő 14. helyen zárta a Horvátországban zajló Európa-bajnokságot, miután szombaton az olimpiai bajnok Dániától 32-25-re, hétfőn az előző kontinenstornán ezüstérmes Spanyolországtól 27-25-re, szerdán pedig Csehországtól 33-27-re kapott ki a varasdi D csoportban.
Zsiga Gyula szerint több dolog is szerepet játszott abban, hogy nem sikerült jól az utolsó csoportmeccs.
"A nyomást nem bírtuk elviselni. A fiatalság és a tapasztalatlanság, és az első két meccsre is jellemző rohanás rossz irányba vitte a mérkőzést.
Eltűnt a játékunkból a gondolkodás és a tudatosság
– fogalmazott.
Azokról a 22-24 éves kézilabdázókról, akik már több fronton, komoly téttel bíró összecsapásokon is bizonyítottak, a szakmai igazgató elmondta, nem nevezhetőek már fiatalnak, de ez volt az első komoly felnőtt világversenyük, ahol epizódszereplőkből igazán meghatározó játékosokká kellett volna válniuk.
Hozzátette, a 29 esztendős Lékai Mátéval és a 28 éves Balogh Zsolttal szemben is nagyobb volt az elvárás a korábbinál.
Zsiga szerint kommunikációs problémák is akadtak, hiszen anyanyelven "sokkal könnyebb a szívhez szólni", de a kapitánynak megfelelő közvetítője sincs - a honfitársa, Björn Sätherström a segítője -, valamint a szövetség által biztosított lehetőségekkel sem élt.
"Amikor Ljubomir Vranjes megérkezett, elkezdte a munkát a Veszprémmel és a válogatottal. Elég kevés idő állt a rendelkezésére, hogy megismerje a játékosait, pedig
a szövetség minden lehetőséget megadott neki, hogy több időt foglalkozzon a nemzeti csapattal, de neki nem kellett
– szögezte le az MKSZ sportvezetője.
Mint kifejtette, a svéd edző arra használta az Európa-bajnokság előtt rendelkezésére álló időt, hogy a saját elképzeléseit érvényre juttassa, arra viszont már nem volt ideje, hogy tanulmányozza a támadás és a védekezés közötti játékkapcsolatot, illetve a szélsők szereplését nyomás alatt.
"Nem volt olyan közvetítője, adott esetben magyar oldalról, aki a mostani próbálkozásait látva felhívta volna a figyelmét arra, hogy
fölösleges, mert nem fog sikerülni"
– vélekedett Zsiga Gyula.
A szövetség elnöke, Kocsis Máté a kontinenstornát megelőző sajtótájékoztatón elmondta, azt a célt tűzték a nemzeti csapat elé, hogy nyerjen legalább egy meccset a csoportban, ez pedig minden bizonnyal a középdöntőbe jutást jelentette volna.
Az MKSZ szerdai közleménye úgy fogalmazott: "csalódást okozott Ljubomir Vranjes szövetségi kapitány bemutatkozása is".
A csehek elleni vereség után mások mellett az Origónak is nyilatkozott a svéd szakember, aki egyáltalán nem látta sötéten a csapat jövőjét a varasdi mérkőzés után. Ő elégedett volt a fiatalokkal, viszont Lékai Máté szerinte is túl sokat akart vállalni, és azt mondta, hogy a magyar játékosoknak nagyon sokat kellene fejlődniük a fizikai paraméterek terén.
Az Európa-bajnokságok 1994 óta íródó története során a magyar válogatott először zárt pont nélkül. Olyanra is csak egyszer, a 2010-es ausztriai tornán volt példa, hogy a nyeretlenül búcsúzzon a csoportkör után, amikor szintén az utolsó csoportmérkőzésen, ugyancsak egy Csehország elleni vereség (26-33) jelentette a kiesést.
A mostani gyenge szereplés következtében a csapat nem lesz kiemelt a jövő januári világbajnokság selejtezőjén.
