Egy sportos családi vállalkozás, amelyet lassan egész Európa megismer

A 2016-17-es szezonban az Atomerőmű KSC Szekszárd csapata meglepetésre megnyerte a női kosárlabda NBI alapszakaszát, majd egészen a döntőig jutott, ahol végül alulmaradt a jóval esélyesebb Sopron ellen. Ebben az idényben jelenleg 100%-os teljesítménnyel vezeti a csapat a bajnokságot, míg az Európa-kupában bejutott a legjobb 8 közé. Pedig két éve az alsóházban szerénykedett a tolnai klub. Ha jobban megnézzük, olyan a csapat, mint egy kitűnően működő családi vállalkozás. Az együttes klubigazgatójával, Szabó Gergővel, valamint nővérével, Szabó Noémi szakmai igazgatóval beszélgettünk.

Minek köszönhető az a felemelkedés, amelyet az elmúlt két évben produkáltak?
SZG: Szekszárdon mindig is nagy hagyománya volt a kosárlabdának, 40 éve az NB I-ben vagyunk töretlenül, ami talán példa nélküli. Valóban egy közép-, illetve alsóházi csapat voltunk, de ez 2015 februárjában megváltozott.

Ekkor érkezett hozzánk egy új edző, Djokics Zseljko, akit Pécsett kerestem meg, ő pedig elvállalta ezt a feladatot.

Már abban az évben is megmutattuk az oroszlánkörmeinket, a későbbi döntős Diósgyőrrel a rájátszásban egy nagyon szoros párharcban maradtunk alul.

A következő nyáron igyekeztünk megerősíteni a keretet, jött két szlovén játékos, Maja Erkic és Eva Lisec, majd az amerikai centerünket elcseréltük egy harmadikra, Sandra Pirsic-re. Egy rendkívül jó közösség alakult ki, így megnyertük az alapszakaszt, majd a döntőig jutottunk, ahol végül az esélyesebb Sopron nyert 3-1-es összesítéssel.

Az előző idény sikerei után milyen konzekvenciákat szűrtek le?
SZG: Kicsit nehezen indult a szezon, a védekezés nem állt össze úgy, ahogy Zseljko Djokics szerette volna, de szerencsére jöttek a győzelmek. Sajnos, az Euroliga selejtezőjében kiestünk a Montpellier ellen, de az Európa-kupában is csak a nagyon erős Ragusától kaptunk ki a csoportkörben. Az itthoni hibátlan rajtnál illik megemlíteni, hogy eddig több meccset játszottunk hazai pályán, mint idegenben, ez persze nem von le semmit a csapat érdemeiről és ezután is az a cél, hogy minél tovább húzzuk a veretlenséget.
SZN: Szerintem ez a 2017-es év egy csoda volt nekünk is és a városnak is.

Ebben benne van az előző idény ezüstérme, a csapatépítés, a jó rajt az új szezonban.

Olyan fejlődésen mentünk keresztül, amire nagyon kevés példa van bármilyen sportágban itthon. Először szerepelünk Európa-kupában és jelenleg mi vagyunk az egyetlen magyar csapat, amelyik még versenyben van.

Djokics Zseljko érkezése is sorsfordító volt a Szekszárd szempontjából Forrás: Csudai Sándor - Origo

Ki lehet mondani, hogy a csapat célja most már egyértelműen a bajnoki cím?
SZG: Egyelőre nem és talán nem is reális. Persze nagyon szeretnénk legyőzni a Sopront, de ott van még a megerősödött Győr és Diósgyőr, aztán a Zalaegerszeg, a PEAC, na meg egy ragyogó Cegléd, amely most elindulhat felfelé. Nem lehet egy csapatra koncentrálni, inkább mindig a soron következő ellenfélre. Persze célunk a pályaelőny kiharcolása, az sokat segíthet a rájátszásban.

Amellett, hogy a csapatban minőségi légiósok játszanak, öröm látni, hogy a magyar lányok is kulcsszereplők és a hátukra tudják venni a csapatot. Ez kifejezetten célja a klubnak?
SZG: Igen, fontos, hogy a saját nevelésű, vagy fiatalon idehozott játékosoknak komoly feladatai és játékpercei legyenek, ez a koncepciónk. Nyilván nálunk is vannak légiósok, akik tudják húzni a szekeret, de mindenkinek megvan a feladata, jelentsen az meccsenként 2, 10, vagy 20 percet.
SZN: Nagyon örülünk annak, hogy

a 19 éves Studer Ági, vagy a 18 éves Gereben Livi mennyit van a pályán, mindketten magyar tehetségek,

egyikőjük saját nevelésű, másik immáron másfél éve játszik nálunk. Ebben persze Zseljkónak is benne van a keze, rengeteget fejlődtek általa a lányok. És azt se felejtsük el, hogy jelenleg öt játékosunk szerepel a válogatottban és úgy gondolom, hogy Székely Norbert (a női válogatott szövetségi kapitánya – a szerk) is értékeli azt a munkát, amit itt mindannyian befektetünk a csapatba.

Szabó Gergő és a Szekszárd tudatosan épít magyar magra Forrás: Csudai Sándor

A magyar válogatott irányítója, Studer Ágnes a csapat egyik legféltettebb kincse. Mennyire tartanak attól, hogy valahonnan kapnak érte egy visszautasíthatatlan ajánlatot?
SZG: Ez valószínűleg el fog jönni, vagy már el is jött, mindig van érdeklődés. Jelenleg élő szerződése van erre és a következő szezonra is, de mi szeretnénk megtartani, ahogy az egész fiatal magyar magunkat.

Sopronban igen nagy problémát jelent, hogy a kitűnő csapat ellenére nem tudják megölteni a csarnokot, itt viszont az ember amint belép, rögtön pokoli hangulat fogadja. Mi lehet a különbség?
SZG: Náluk nagyon magas szinten van a kosárlabda elég régóta, talán az állandóság lehet negatív hatással, de nehéz ezt megmondani. Ráadásul a Péccsel való nagy rivalizálás megszűnése után nem is volt olyan nagy ellenfelük, mi most azért dolgozunk, hogy mi legyünk azok. Az emberek nagyon szeretnek feltörekvő és fejlődő dolgok mellé állni, könnyebben azonosulnak velük, éhesek a sikerre és ez így is van rendjén. Egyébként sokat is teszünk azért, hogy teltház legyen, idegenbeli meccsekre indítunk ingyenes szurkolói buszt, különböző ankétokat rendezünk, kapcsolatban vagyunk a „B közepünkkel" is. Az biztos, hogy rengeteget jelent nekünk ez a támogatás.

A szurkolók mindig kitesznek magukért Szekszárdon Forrás: Csudai Sándor - Origo

Beszéltünk már a fiatal magyar magról és tehetségekről. Honnan jönnek ők, milyen a csapat utánpótlása?
SZG: Kisváros lévén nem dolgozunk sok gyerekkel, ráadásul Szekszárdon van még rajtunk kívül kézilabda, női futsal és egy nagyon komoly néptánccsoport. A minőség viszont kiemelkedő, itt meg kell említenem édesanyámat, és nem azért, hogy hazabeszéljek. Ő az, aki leginkább a részese ennek, most is három korosztályt visz és rengeteg tehetséget kinevelt már.

Mióta Zseljko itt van, folyamatosan egyeztetnek, és próbáljuk már a fiatalokat is úgy nevelni, hogy ha a felnőtt csapathoz kerülnek, akkor a rendszer és a koncepció már ismerős legyen számukra.

SZN: Igen, szerencsére erős nálunk az utánpótlás, volt, amikor minden korosztályunk az országos nyolcas döntőben volt, úgyhogy amellett, hogy szeretnénk, tudunk is rá támaszkodni és építkezni.

A wroclawi hihetetlen bravúrral mennyire jött meg az étvágy evés közben, akár hosszabb távon is?
SZG: Egy török sztárcsapat, a Hatay lesz az ellenfelünk a következő körben, ami nyilván nem lesz egy könnyű menet. Szerencsére ezek azok a meccsek, amelyek által a csapat és a játékosok is fejlődnek.
SZN: Hosszútávon kell építkeznünk, Zseljkónak is négyéves szerződése van, nem abban hiszünk, hogy évről évre játékosokat, vagy edzőt kell váltogatni. Jó légiósokat kell találni, akiktől a fiatalok tudnak tanulni is.

Gergővel az a feladatunk, hogy a csapat fejlődését a biztos anyagi háttér megteremtésével segítsük.

Szerencsére egyre többen állnak mögénk mind a városból, mind a megyéből, de már budapesti szponzorunk is van, valamint a Paks II. beruházással is folyamatban vannak a tárgyalások. Ezek alapján úgy érzem, jó az, amit csinálunk és ez ösztönöz minket, hogy továbbra is ezen az úton haladjunk és dolgozzunk.