Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése Kölnből.
Csigalassúsággal mászott előre az óra mutatója vasárnap Kölnben. Odakint alaposan bedurrantottak a kályhába, a 30 fok körüli hőmérséklet még több jéghideg sör elfogyasztására csábította a szurkolókat. A csarnok sajtóközpontjában már mindenki mindent megbeszélt, elemzett. Hogy a Veszprém kapusa, Sterbik Árpád mégis játékra kész. A bemelegítéskor hatalmas munkát végzett, őt is belőtték a társak. Mintha szombaton nem arról írtunk volna, hogy a lábfejében eltört egy csont. Aztán ott volt Nagy László. A 39 éves klasszis pályafutásának utolsó mérkőzése volt ez a Veszprém-Vardar összecsapás. Lehet ilyenkor veszíteni?
Lehet, mert ezt a döntőt is csak az egyik csapat nyerhette meg.
Elcsépelt közhely, hogy egy ilyen döntőre még a halottak is feltámadnak. Sterbik és Nagy sem akart lemaradni a nagy meccsről. A most vagy soha hangulatról. Arról, hogy a Kiel, a PSG vagy a Barcelona áhítozva és irigykedve nézte a két csapat bemutatását. Ők is szerettek volna itt lenni. Ehhez képest a Kiel ebben a szezonban nem is tudott elindulni a BL-ben, az EHF-kupát megnyerték azért.
A legnagyobb esélyesnek számító PSG a negyeddöntőben esett ki.
A Barcelonát a Vardar ütötte le a sakktábláról. A félelmetes Vardar Szkopje, az "utálom csapat", mert az észak-macedónokon kívül nem sokan vannak, akik őket szeretik.
Hány és hány ember idézte fel most 2002-t, amikor a Magdeburg ellen majdnem sikerült. 2016-ot, amikor a Kielce ellen sokan azt hitték, hogy már sikerült. Hányan gondolták 2018 októberében, vagy novemberében, hogy 2019-ben sikerülhet? Kevesen. Negyedszer jutott olyan lehetőséghez a Veszprém, hogy megnyerje a Bajnokok Ligáját.
Itt ezen a napon nem lehetett veszíteni. Elnézve a több ezer veszprémi szurkolót, ez a mondat fogalmazódott meg az emberben. Amikor a két német bíró jelt adott a kezdésre, 20 ezer szerencsés jegytulajdonos ordított fel a Lanxess Arénában.
Mikler kezdett a Veszprém kapujában, a Vardar Moraes szép ejtésgóljával szerzett vezetést. Mackovsek egyenlített, Nagy László pedig csak a kispadon ült. A 4. percben Tönnesen góljával már 2-1 ide. Mindkét csapat idegesen játszott, óriási volt a tét. A 7. percben 3-3, Tönnesen ekkor már kettőnél tartott, a védőfalak mindkét oldalon hatalmas munkát végeztek. A Vardar könnyebb gólokat szerzett, a magyar bajnoknak kellett futnia az eredmény után, de az egyenlítés 4-4-ig mindig sikerült. A 10. percben egy rosszul bejátszott labda után Gyibirov cunderrel 4-6-ra módosított, majd kapufát lőtt a Veszprém. Mint egy falat kenyér, úgy kellett Mikler védése és a támadásban bent maradó Blagotinsek gólja.
Az első negyedóra végéhez közeledve Moraes háromra növelte a Vardar előnyét. Nilsson szenzációs labdát kapott, hosszú szünet után lőttünk gólt. Majd ugyanezt megcsinálta még egyszer a svéd beálló. De ezzel is csak mínusz kettőre jöttünk vissza. Miklernek ekkor nem ment a védés, amit az ellenfél kapura dobott, az gól lett. A Vardar kényelmesen tartotta háromgólos előnyét. Bejött a pályára Nagy László, de elvesztette a labdát. A meccs után visszavonuló másik klasszis, Momir Ilics is a pályára lépett.
A 18. percben a lett óriás, Dainis Kristopans is belőtte önmaga első, csapata 11. gólját. 11-7, mélyen volt ekkor a Veszprém.
Moraes ekkor már öt gólnál tartott a Vardarból. Kristopanst kiszórták két percre, Mahé hetesből felezte meg a korábbi 4 gólos hátrányt (9-11.) Terzics kiállítása után Skube könnyű gólt dobott, a 22. percben megint 4 volt a Vardar előnye (9-13.) A Veszprém nem találta a ritmust, és a jó kapusteljesítmény is hiányzott.
Nagy László emelkedett a magasba, 10-13, a Szkopje beállósjátéka azonban tökéletesen működött, rendre eljutott középre a labda Moraeshez vagy Sztojlovhoz. Könnyű gólokat lőttek az északmacedónok, alacsony középső embereik csak úgy cikáztak a veszprémi védőfal előtt. A Vardar kapusa, Miloszavljev parádézott, Kristopans pedig először a meccs folyamán ötre növelte az előnyüket. A Veszprémnek időt kellett kérnie. Öt perc volt hátra az első félidőből.
Ilicset kiszórták két percre, Kristopans pedig 10-16-ra változtatta az állást. Lékai váratlan közbelövésével lett 11-16, de borzalmasan messze voltunk a Szkopjétől.
Így jött el a szünet, az első félidő nem a Veszprémről, hanem a Vardarról szólt – minden tekintetben.
Egyetlen dolog vigasztalhatott bennünket és adott némi reményt a folytatásra. A két csapat alapszakaszbeli, szkopjei meccsén a félidőben pontosan annyival vezetett a Vardar, mint Kölnben, a gólok száma is megegyezett, 16-11 volt oda. Akkor egy káprázatos második félidőt hozott le a Veszprém, és nyert 29-27-re. Kölnben az első félidő azt mutatta meg, hogy a Szkopje mentálisan rettenetesen erős és egyben lévő csapat, amelyet nagyon nehéz megtörni.
Sterbik Árpád jött be a veszprémi kapuba. Karacicé volt az első gól, 11-17, a túlvégen az elődöntő hőse, Nenadics felelt. A Vardar második támadását Sterbik megakasztotta, az ellentámadásból Mahé hetesből mínusz 4-re csökkentette a hátrányt. A Blagotinsek-Kristopans nehézütközet magyar (pontosabban szlovén) kiállítást hozott, de a lett hegyomlás alaposan rá is játszott a dolgokra. Aztán Sterbik megint védett egyet, az ellentámadásból Nenadics bevágta, 14-17, máris szebben láttuk a világot.
Hát még amikor Nenadics újra gólt lőtt. 15-17, lehet, hogy új meccs kezdődött?
A Vardar most már nem lassíthatta kénye-kedve szerint a támadójátékát. Mégis ezt tették, mert a bírók hagyták a hosszú támadásokat, nem fújtak passzívot. A 40. percben már csak egy gól volt a Vardar előnye, 16-17, döbbenetes, honnan jött vissza a magyar bajnok, a Szkopjénak időt is kellett kérnie.
A nagyon hosszú Vardar-gól mentes időszakot Moraes szakította meg, a 41. percben 16-18 volt az állás. Egyáltalán nem tűnt reménytelennek a Veszprém helyzete. Terzics leütötte Kristopanst, kettő perc, nem jött jókor. Karacic gólja sem, 16-19, megint a Szkopje került kényelmes helyzetbe. Mikler jött vissza a kapuba Lékai gólja után. Passzív jelzésnél támadott a Vardar – ki tudja hányadszor már és mindig gólt lőttek.
Szerencsére Tönnesen is, negyedórával a vége előtt 18-20 volt az állás, azaz teljesen nyitott volt a mérkőzés.
Ekkor egy Blagotinsek-szabálytalanságot videóztak meg a bírók, szerencsére nem lett belőle piros lap, "csak" két perc. Sterbik védett egy hatalmasat, üres kapuval támadtunk, majd Lékai gólját visszafújták szabaddobásra. Nenadicsot leütötték, két perc ott is, és hetes itt. Mahé bedobta, 19-20. 14 perc volt hátra.
Gyilkos csata folyt a pályán. A Vardar hetest dobhatott, Sterbik állt a kapuban, de nem tudott védeni, Ivan Cupic képtelen volt hibázni. A tű fokán préselhette volna át magát az egyenlítéssel a Veszprém, de sehogy sem akart nekik sikerülni. Mínusz egynél (20-21) léptünk be az utolsó 10 percbe.
A brazil Moraes hatodik gólja hozta meg a Vardar 22. találatát, egyszerűen nem tudott hibázni a hatos vonalról. A Veszprémből iszonyatosan sokat kivett a folyamatos kapaszkodás. Nilsson fejbe dobta az északmacedónok algériai kapusát, de ennél sokkal fájóbb volt, hogy kimaradt a ziccer.
Sajnos, Kristopansé nem, az óriásira nőtt ember holt fáradtan is felment a levegőbe, és beverte a 23. macedón gólt.
20-23, és már csak 8 perc volt hátra. Mahé újra hetesből volt eredményes, majd a német bírók Nagy László szabálytalanságát fújták be hetesre. Ivan Cupic nem rontotta el, 21-24 – nem tudtunk közelebb jönni.
Hetesre hetes, Mahé ezen az estén biztos kezű volt. 6.40 még, mínusz kettő, de a Szkopje nem akart összecsuklani, a bírók meg nem akarták, hogy élénkebben támadjanak. De nem a játékvezetőkön múlt, csak rossz volt ezt nézni.
Sterbik védését azonban jó volt nézni. 22-24-nél nem volt már 6 perc sem hátra, amikor David Davis időt kért. Így maradt neki még egy időkérése a végjátékra. Mahé jött az újabb büntetőre, 23-24, így fordultunk be az utolsó 5 percre. A francia irányító már hat gólnál tartott.
Karacic gólját visszafújták, Kristopansét viszont már nem kellett, újra tarthatatlan volt a lett. És ekkor a Vardar kapusa fogott egy labdát, 23-25, három perccel a vége előtt. De eladták a labdát, Kristopans azonban visszaszerezte. Ez már sok volt a magyar csapatnak, mert a Vardar ügyesen pörgette az órát.
Aztán Cupic belőtte a 26. Vardar-gólt, ezzel nagyjából el is dőlt minden.
Másfél perccel a vége előtt Terzics szépített ugyan, de 24-26, ezt a Vardar innen már nem adta ki a kezéből. 1.03-al a vége előtt Cupic egy újabb hetessel minden kérdés végére pontot tett.
A Veszprém története során negyedszer játszott BL-döntőt, és negyedszer vesztett. 2019-ben az a Vardar Szkopje lett a BL-győztes, amelyet áprilisban még a megszűnés veszélye fenyegetett.
Ne legyen kétségünk, nem fognak megszűnni.
Férfi kézilabda Bajnokok Ligája-döntő: Telekom Veszprém - Vardar Szkopje (észak-macedón) 24-27 (11-16)
gólszerzők: Ferreira Moraes 6, Cupic 5, Kristopans 4, Karacic, Skube, Gyibirov 3-3, Sztoilov 2, Siskarjov 1, illetve Mahé 6, Tönnesen 4, Nenadic 3, Mackovsek, Lékai, Nilsson 2-2, Nagy L., Ilic, Gajic, Terzic, Blagotinsek 1-1
gólok hétméteresből: 4/4, illetve 6/6
kiállítások: 4, illetve 10 perc
"Tiszta sor, hogy az első félidő nem volt jó. Nem játszottunk csapatként, nem működött a védelem és sokat hibáztunk támadásban is – kezdte értékelését a Sport TV kamerája előtt David Davis, a Telekom Veszprém vezetőedzője.
De ilyen egy döntő, és októberben senki nem hitte volna el rólunk, hogy most itt leszünk.
Ma viszont jobb volt az ellenfél. Különösen az első félidőben nagyon jól játszottak, gyors, egyszerű gólokat szereztek."
"A második félidőben mi voltunk jobbak, (Sterbik) Árpád bravúrokat hozott, de ez sem volt elég. Tudtuk, hogy ki fogják zárni a játékból Andreas Nilssont, és a szélsőinknek sem lesz sok lehetőségük, őket csak gyors ellentámadásoknál használhattuk volna, de arra meg nem sok lehetőségünk volt.
De mindent beleadtunk, a fiúk mindent megtettek a győzelemért.
Nenadics tegnap valóban nagyon jól játszott, de nekünk csapatként kell nyernününk, abban a szisztémában, amiben hiszünk, és én ezen nem változtatok" – válaszolta végül a szerb irányító kevesebb játékpercét firtató kérdésre.
"Nehéz bármit is mondani, óriási a csalódottság most az egész csapatnál – kezdte ugyancsak a Sport TV-nek nyilatkozva az utolsó mérkőzésén pályára lépő Nagy László. – Az első félidőben katasztrófális volt a védekezésünk, ráadásul kapusteljesítmény nélkül. A második félidőben aztán rohantunk, de már hiába.
Azt hiszem, hogy a legrosszabb első félidőtt produkáltuk, mióta David Davis ül a kisapdon.
Az akarattal viszont nem volt baj, mindenki nagyon elszánt volt, éreztük, hogy óriási lehetőség van a kezünkben."
"De nem volt védekezésünk, amire pedig a legnagyobb szükség lett volna ezen a meccsen. Mert tudtuk, hogy mit fog játszani a Vardar, és mégsem tudtuk őket megállítani. Fájó, hogy egy óriási lehetőséget szalasztottunk el, de ha októberben valaki azt mondja, hogy BL-döntővel fejezem be az idényt, azt biztos, hogy hülyének néztem volna" – fejezte be a veszprémi csapatkapitány.