Új esélyt kapott az olimpiai selejtezővel a magyar női kézilabda-válogatott

A magyar női kézilabda-válogatott 2020. március 20-22. között olimpiai selejtezőt játszhat. A négyes csoportból két együttes jut ki Tokióba. A csoportban jelenleg ott van már Kína, Szerbia és Magyarország, negyedikként pedig a most zajló világbajnokság harmadik helyezettje érkezik ide. Ez vagy Norvégia, vagy Oroszország lesz. (Ha a szintén olimpiai selejtezőre kényszerülő oroszkat a doppingbotrány miatt kizárnák, az új helyzetet teremtene.) A rendező országot később nevezi meg az IHF, de a magyar szövetség pályázott a rendezésre. A selejtezőt nem ajándékba kaptuk, azért 2018-ban, az Európa-bajnokságon harcolt meg Kim Rasmussen csapata. Mindenesetre a válogatott most új esélyt kapott, jó lenne élni ezzel. A Japánból származó információk szerint a rendezésre a legnagyobb esélye Győrnek lehet.

Hejia, Sverige!

Soha nem izgultunk még annyira egy számunkra elvileg semleges Svédország-Németország női kézilabda vb-mérkőzés miatt, mint pénteken reggel.

Tudtuk, hogy a magyar női kézilabda-válogatott csak akkor érheti el - utolsóként - az olimpiai selejtezőt, ha a svédek nyernek. Amikor az első félidő közepén a németek 8-4-re vezettek, csak lemondóan néztük a meccset.

A boldog svéd játékosok, akik legyőzték a németeket és olimpiai selejtezőre küldték a magyarokat Forrás: Picture-Alliance/AFP/Marco Wolf

Aztán óriási fordulat következett,

a skandináv csapat feltámadt,

és a végére hatalmas különbséggel, 35-24-re legyőzte azt a német együttest, amely a vb-n az első hat meccséből ötöt megnyert, de amelyik ezzel a vereséggel mindent elbukott.

Németország - Dánia mellett - nem játszhat olimpiai selejtezőt,

ez a két ország biztosan nem lehet ott a 2020-as tokiói játékokon. A svédek tehát kikaparták a magyaroknak a selejtezős részvétel lehetőségét.

Mit tudunk a selejtezőről?

Egyelőre nem mindent, hiszen

még nem dőlt el, hogy a Japánban zajló világbajnokságon az első négy helyen mely országok végeznek.

Ez alapvetően befolyásolja a csoportok összetételét. Van azonban pár tény, amit már most rögízthetünk.

• A selejtezőt három darab négycsapatos csoportban rendezi meg az IHF.
• Az időpont: 2020. március 20-22. (péntek, szombat, vasárnap.) Szünnap nélkül kell tehát lejátszani a három mérkőzést.
• A selejtezőcsoportok első két helyezettje jut ki a 2020-as tokiói nyári olimpiára.
• Magyarország a II-es selejtezőcsoportba került. Ott van már a vb 6. helyezett Szerbia, az ázsiai bajnokság 2. helyezettje, Kína, valamint Magyarország. Ide kerül még a most zajló vb 3. helyezettje is.
• Az I-es csoportban Svédország, Argentína és Szenegál mellé jön be a világbajnokság 2. helyezettje. Ez lesz az egyetlen olyan csoport, amelyben csak két európai csapat szerepel, ergo, ez a legkönnyebb négyes.
• A III-as csoportban Montenegró, Románia és Észak-Korea mellé csatlakozik a világbajnokság 4. helyezettje. Ránézésre ez a legkeményebb csoport.

Ugyanakkor sok minden felborulhat, ha a WADA döntése nyomán az orosz válogatottat kizárják az olimpiai selejtezőről. Az elődöntőben az oroszok 32-31-re kikaptak a hollandoktól. Oroszország ezzel biztosan olimpiai selejtezős lesz - ha engedik őket elindulni.

Eldőlt az is, hogy Hollandia már semmiképpen sem lehet a magyar olimpiai selejtezőcsoportban,

mert már nem lehet harmadik. Ugyanez igaz a spanyol válogatottra is, mert a második elődöntőben a hispánok legázolták a norvégokat. Szóval, a csoportban vagy a norvégok, vagy az oroszok esnek be negyedikként.

Kulcskérdés a rendezés

Nem kell hangsúlyozni, hogy egy ilyen fontos tornán

mennyire nagy előnye van annak a csapatnak, amely hazai pályán játszhatja le az olimpiai selejtezőt.

Információink szerint a Magyar Kézilabda Szövetség még idén szeptemberben benyújtotta a pályázatát a rendezésre. Ne legyen azonban kétségünk, hogy mások is megtették ezt. Az IHF kezében van a döntés tehát. Korábban a nemzetközi szövetség a világbajnokságon második, harmadik és negyedik helyezett válogatottakat azzal jutalmazta, hogy

ezek az országok rendezhették meg az olimpiai selejtezőt.

Ha egy pillantást vetünk a 2020-as férfi kézilabda-világbajnokság 2., 3. és 4. helyezettjére, akkor láthatjuk, hogy a németek, a franciák és a norvégok rendezhetik az olimpiai selejtezőket a férfiaknál, azaz ez a tendencia most sem változott.

Egy magyarországi rendezés esetén az IHF biztosan számíthatna arra, hogy rengeteg néző lenne az olimpiai selejtezőn Fotó: Mudra László - Origo

Kérdés, hogy a nők esetében mit lép az IHF?

Megtehetik - és ez lenne nekik is a legegyszerűbb -, hogy a most zajló vb második, harmadik és negyedik helyezettje kapja a rendezést.

Ugyanakkor, ha a norvégok nem nyernek világbajnokságot, akkor nem lehetnek rendezők, mert mindkét nemnél egy ország nem rendezheti meg ezt a tornát. Ez máris egy olyan fejlemény, amely miatt más megoldás után nézhet az IHF.

Egy magyarországi rendezés mellett sok minden szólhat.

Ha az IHF-nek fontos a sportág népszerűsítése, akkor tudja, hogy egy magyarországinál jobb helyszínt keresve sem lehetne találni. Az évek óta Budapesten rendezett

női Bajnokok Ligája Final Four minden esetben 10 ezer nézőt vonzott a Papp László Arénába,

nem lenne ez másképp az olimpiai selejtező esetében sem. Ez a tény mindenképpen a magyar rendezés mellett szólhat. Az IHF-et ismerve azonban semmin sem csodálkozhatunk. Az a szervezet, amely a 2015-ös katari férfi világbajnokságra úgy hozta be a selejtezőben kiesett németeket, hogy az európai csapat kedvéért kizárta a mezőnyből Ausztráliát, az mindenre képes lehet. Arra is, hogy Kínába vigye az olimpiai selejtezőt.

Hasszan Musztafa, az IHF elnöke. Az ő szava sokat számít abban, hol rendezik meg majd az olimpiai selejtezőket Forrás: DPPI/Laurent Lairys

Hogy mennyire nem ördögtől való gondolat ez, arra bizonyság, hogy a sportág legnagyobb gondja az, hogy túlságosan Európa-központú.

Az olimpiai selejtező pályázati kiírásában az is benne volt, hogy az IHF akár 2020 februárjáig is elhúzhatja a döntést a helyszínek kijelölését illetően.

A helyzetet nehezíti, hogy a Papp László Aréna honlapja szerint az olimpiai selejtező időpontjában koncertek lesznek a csarnokban. Ugyanakkor a Papp László Arénán kívül van még olyan magyarországi csarnok, ahol meg lehet rendezni a selejtezőt. Erről azonban csak akkor érdemes beszélni, ha Magyarország megkapja a rendezési jogot.

FRISSÍTÉS:

Ajándék? Szerencse? Megharcolt hely?

Szögezzük le:

Svédország győzelme nélkül most nem írnánk egy sort sem a női kézilabda olimpiai selejtezőről,

de azért az utolsó pillanatos csatlakozást nem csak a skandinávoknak köszönhetjük. Hanem annak is, hogy a 2018-as franciaországi Európa-bajnokságon a hetedik lett Magyarország. Már akkor sejteni lehetett, hogy ez a helyezés jó lehet arra, hogy elérjük az olimpiai kvalifikációs sorozatot. Akik most azon hüledeznek, hogy egy vb 14. helyezett csapat mit keres az olimpiai selejtezőn, vegyék figyelembe a tavalyi Európa-bajnokságon való helyezésünket.

A magyar női kézilabda-válogatott - többek között - a románok 2018-as legyőzésével és az Eb 7. hellyel érte el az olimpiai selejtezőt Forrás: AFP/Sebastien Bozon

Meg azt is, hogy azon a tornán a dán és a német válogatott is a magyar együttes mögött végzett. Tehát

nem lehet azt mondani, hogy Magyarország érdemtelenül csatlakozott volna az olimpiai selejtezős torna mezőnyébe

- akkor sem, ha a világbajnokság valóban nem sikerült jól a magyar csapatnak.

Kim Rasmussennel? Vagy nélküle?

Az iszonyatosan zsúfolt versenynaptárra is érdemes egy pillantást vetni, mielőtt azonnali kapitányváltást követelnénk.

A magyar női kézilabda-bajnokság már karácsony után folytatódik.

Az európai kupaküzdelmek sem állnak le. A Bajnokok Ligájában (itt szerepel a Győr és a Ferencváros) a március 7-8-i hétvégén (tehát két héttel az olimpiai selejtező előtt) rendezik meg a középdöntős csoportok utolsó fordulóját. Március 7-én a Fradi Rosztovban játszik, a Győr idehaza a román Valceát fogadja. Az EHF Kupában ezen a hétvégén ugyancsak forduló lesz.

A magyar csapat játékosai Kim Rasmussent hallgatják. Hallgatják-e az olimpiai selejtezőn? Forrás: MKSZ - Kovács Anikó

Mindebből világosan következik, hogy

az olimpiai selejtező európai csapatainak játékosai menetből esnek be az olimpiai selejtezőre.

A magyar szövetség legfeljebb annyit tehet, hogy a bajnokságot az olimpiai selejtező előtt felfüggeszti. Ezzel azonban nemcsak a hazai játékosokat hozza kedvezőbb helyzetbe, hanem azt az öt szerb válogatottat, akik az NB I-ben játszanak.

Idő gyakorlatilag semmire sincsen.

Egy kapitányváltás óriási kockázatot rejt magában, hiszen a szűkre szabott lehetőségek miatt arra esély sincs, hogy egy új szövetségi kapitány mélyrehatóan megismertesse elképzeléseit a csapattal. Mindezeket figyelembe véve azt gondoljuk, hogy az olimpiai selejtezőnek Kim Rasmussennel mehet neki a magyar válogatott.

FRISSÍTÉS: Pénteken délután derült ki, hogy a Nemzetközi Kézilabda Szövetség fegyelmi eljárás alá vonta Kim Rasmussent. A dán edző a románok elleni vb-mérkőzés után szidta a nemzetközi szövetség delegátusát és a játékvezetőket. A Magyar Kézilabda Szövetség pénteken szóban meghallgatta Rasmussent, akinek a jövő héten kell benyújtania írásbeli jelentését a világbajnokságról. Amennyiben azonban az IHF a dán edzőt eltiltja, az MKSZ és a magyar válogatott is nehéz helyzetbe kerül, hiszen az eltiltást az olimpiai selejtezőn tudja először foganatosítani az IHF.

Planéta Szimonetta és Szucsánszki Zita is visszatérhet

Két olyan játékos térhet vissza az olimpiai selejtezőre, aki ott volt a 2018-as franciaországi Európa-bajnokságon, de nem volt jelen Japánban.

Az egyik a hihetetlen fizikai adottságokkal rendelkező Planéta Szimonetta,

aki 2018-ban hatalmas teljesítményt nyújtott az Eb-n. Az ő jelenléte szélesítené a magyar válogatott középjátékának repertoárját. Planétára a velünk szemben védekező csapatok játékosainak külön figyelmet kell szentelni, ki kell lépni rá, mert a játékos nagy lövőereje és klasszikus átlövőjátéka ellen nincs más ellenszer.

Kovacsics Anikó és Planéta Szimonetta a női kézilabda Európa-bajnokságon 2018-ban. Planéta visszatérhet az olimpiai selejtezőre Forrás: AFP/Sebastien Bozon

Ugyancsak a válogatott rendelkezésére állhat Szucsánszki Zita, akinek már három hónapos a gyermeke. A kézilabda világában sem ritka és példa nélküli a gyermekáldás utáni gyors visszatérés, a svéd Isabelle Guldén példája erre eklatáns lehet.

Az ő gyereke 2019 nyarán született meg, és a játékos már ott volt a Japánban rendezett világbajnokságon.

A világ - és Európa-bajnok magyar női kézilabda-válogatott játékosai közül is vannak olyanok, akikre számíthat a magyar szövetségi kapitány. Kuczora Csenge, vagy Lakatos Rita nem volt ott Japánban, de képességeik alapján bevethetőek a magyar válogatottban.

És Görbicz Anita?

A magyar női kézilabdázás

máig utolsó és még aktív zsenije, Görbicz Anita

visszavonult a válogatottságtól. Ugyanakkor felvetődhet, hogy ezt már megtette Nagy László is, aztán mégis sikerült a Veszprém akkori játékosát reaktiválni. Nagy ott volt az idei svédországi olimpiai kvalifikációs világbajnokságon, de vele sem tudta elérni a csapat az olimpiai selejtező elérését.

Görbicz Anita reaktiválására kevés az esély Forrás: Csudai Sándor - Origo

Azt nem tudjuk, hogy Görbicz Anita mit gondol erről a kérdésről, meg azt sem, hogy a szövetségi kapitány hogyan vélekedik erről.

Ugyanakkor egy ilyen kaliberű játékos puszta jelenléte is óriási mentális erőt és segítséget adhat egy olyan fiatal magyar válogatottnak, mint amilyen a magyar.

Mást most erről nem írnánk, mert felesleges további feltételezésekbe belemenni.

Mit jelentene az olimpiai részvétel?

Egy szóval: szinte mindent. A női kéziválogatott nem lehetett ott a 2012-es londoni és a 2016-os riói játékokon sem.

Egy harmadik olimpiai távollét nagyon súlyosan érintené a sportágat,

figyelembe véve azt is, hogy a magyar férfiválogatottnak is alig maradt esélye az olimpiai selejtező elérésére. Arról nem is szólva, hogy az olimpiára való kijutás - láthatjuk - sokkal nehezebb, mint az ötkarikás játékokon való sikeres részvétel.