A koronavírus-járvány miatt a következő két selejtezőre a szlovén fővárosban, Ljubljanában kerül sor, mégpedig a lassan már megszokott buborék-rendszerben. A magyar válogatott előbb november 28-án, szombaton Ausztria ellen játszik, majd két nappal később a házigazda szlovénok következnek. A nemzeti együttesnek azonban már hétfőn, november 23-án el kell utaznia Ljubljanába.
„Nincs azzal semmi gond, hogy ennyire korán el kell indulnunk. Magam úgy vagyok vele, hogy menjünk már, mert idehaza tényleg nem tud az ember másra gondolni, csak arra, hogy ne legyen a fertőzés áldozata. Én már 6 tesztet csináltattam, mert semmiképpen sem szeretnék beteg lenni" – mondta el az Origónak Sztojan Ivkovics.
Tudom, hogy a világban és Magyarországon is rengeteg a nehézség, éppen ezért vagyok nagyon büszke arra, hogy a válogatott játékosok szó nélkül dolgozzák végig a felkészülést. Mi győzni megyünk a két szlovéniai meccsre. Tudom, hogy ez most eléggé elcsépelten hangzik, de mindenképpen fontosnak tartom, hogy csak a mérkőzésekkel foglalkozzunk, s azzal, hogy a saját játékunkat kell játszani. Sírni pedig nem sírunk a nehézségek miatt.
Most olyan időket élünk, hogy minden csapatnak, minden kapitánynak megvan a gondja. De ezek a problémák tényleg eltörpülnek amellett, ami a világban van. Nézze meg a magyar orvosokat, mentőápolókat, meg mindenkit, aki éjjel-nappal azon dolgozik, hogy az élet ismét normális legyen. Hát hol vannak az ő gondjaikhoz képest a mi problémáink?"
Elsőként tehát Ausztria ellen lép pályára a magyar csapat a szlovéniai buborékban. A szövetségi kapitánytól azt kérdeztük, hogy különválasztja-e a két meccset, vagy egyszerre készülnek az osztrákok és a szlovénok ellen? „Mindenképpen külön kell kezelnünk a két mérkőzést" – hangsúlyozta Ivkovics.
Már csak azért is, mert egy győzelemmel valószínűleg meglehet a továbbjutás az Európa-bajnokságra, Ugyanakkor az osztrák csapatot nem szabad lebecsülni.
Ők nem tartoznak a kontinens szűken vett élvonalába, de a játékosaik közül vannak, akik a német, az izraeli, vagy a spanyol bajnokságban kosaraznak. Mi azonban csak saját magunkkal törődünk. A fontos, hogy legyen meg a hit, s akkor nem maradhat el a győzelem. Sokan kérdezik, mit szólok, hogy nem játszhatunk hazai pályán? Erre én azt mondom, hogy a világjárvány alatt teljesen mindegy, hol lépünk fel. Nézők amúgy sem lehetnek a lelátón."
A válogatott helyzete tehát nem egyszerű, de Ivkovics amondó, hogy kilenc évvel ezelőtt nehezebb helyzetben voltak.
Most rendesen tudunk készülni, a szövetség is mindent megtesz, hogy minél kevesebb legyen a problémánk. Lehet, hogy nem ez a mostani a legerősebb keret, de én mindig azt mondom, hogy a legjobb magyar válogatott az, amelyik éppen a pályán van.
Itt mindenki tiszta szívvel és nagy hittel megy majd ki a pályára. Szerintem óriási dolog, hogy a magyar férfi kosárlabda-válogatott egymás után két Európa-bajnokságon is ott lehet a döntőben. Miként az sem lebecsülendő, hogy öt éve folyamatosan Európa legjobb 16 csapata között jegyeznek bennünket."