50 kilométeren múlt, hogy nem lett igazi világsztár egy zseniális kézilabdázó

A sportág egyik legnagyobb varázslója, Andy Schmid 37 éves korában szerepelhet először világbajnokságon. A most zajló tornára beugróként érkezett a svájci válogatottal, de hogy mennyire nem érdemtelenül, azt az is bizonyítja, hogy az alpesi ország bejutott a középdöntőbe. A klasszis irányító megszerezte 900. gólját a nemzeti csapatban, és minimum ugyanennyi gólpasszt is adott már pályafutása során.

A svájci bicska tudatos használata

Andy Schmid fantasztikus képességeit szépen lassan mindenki elkezdi felismerni. Az 1983. augusztus 30-án, a Zürichi-tó partján fekvő Horgen városában született irányító úgy lát a pályán, ahogyan csak nagyon kevesen. Nagyjából tízből nyolc alkalommal jól méri fel a helyzetet és választja ki a lehető legjobb megoldást csapata számára.

Ez lehet egy váratlanul, páros lábról felugorva lőtt bombagól, egy jó csel után lőtt ziccer, egy mesterien bejátszott labda a beállónak, esetleg egy középről - oda se nézve - kilőtt passz a szélre. Edzői tökéletesen megbíznak benne és döntéseiben, amiket hoz.

Ez nem véletlen, hiszen sokszor olyan megoldásokat választ, amiket még edzői sem vesznek észre.

Ha hozzá hasonló játékost szeretnénk keresni a kézilabdavilágban, akkor olyan nevek jutnak eszünkbe, mint a korábban varázslónak titulált Ivano Balic, vagy a magyar válogatott jelenlegi másodedzője, Chema Rodríguez.

Andy Schmid, a kézilabdázás svájci bicskája Forrás: AFP/Anne-Christine Poujoulat

Ahhoz képest, hogy mekkora egyénisége a sportágnak, még a svájci első osztályban is relatíve későn debütált: a Grashoppers 2004-ben, 21 éves korában igazolta le a másodosztályú Stans/Luzern együttesétől. Itt három évet töltött, mielőtt a nagyobb zürichi csapatnak számító Amicitiához szerződött. Ebben a klubban hívta fel magára először a figyelmet, az első szezonjában átlagosan nyolc gólt dobott meccsenként, amivel bajnoki címhez segítette a zürichieket.

A 2008-09-es szezonban a Bajnokok Ligájában is bemutatkozhatott az Amicitiával, és nem vallott szégyent: 49 gólt dobott, majd a nyáron elvitte a dán Silkeborg. A skandinávoknál csupán egy évet töltött, amikor jött a két évvel azelőtt a Veszprém által a Kupagyőztesek Európa-kupája döntőjében legyőzött Rhein-Neckar Löwen ajánlata.

Svájci nép gyermeke menni Németország

Mivel Mannheim sokkal közelebb van a svájci határhoz, mint a dán kisváros, ezért Schmid nem sokat gondolkozott, hogy elfogadja-e a világ legerősebb bajnokságának számító Bundesliga egyik élcsapatának ajánlatát.

Döntését annyira nem bánta meg, hogy az elmúlt 11 évben a Löwen klublegendája lett.

Andy Schmid ebből a pozícióból legalább négy-öt jó megoldást lát a szemei előtt Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Uwe Anspach

Gudmundur Gudmundsson első két szezonjában még megosztotta az irányító posztot Zarko Sesummal és Grzegorz Tkaczykkal, azonban ahogyan telt az idő és vette fel a Bundesliga tempóját, úgy töltött el egyre több időt a pályán. Mire az izlandi vezetőedző helyét 2014 nyarán egy másik skandináv szakember, Nikolaj Jacobsen átvette, már nem volt kérdés, hogy ki a csapat legfontosabb kézilabdázója.

A dán edző Schmid képességeit felismerve elkezdte rendszeresen használni a hét mezőnyjátékossal való támadójátékot, aminek természetesen a svájci lett az esze.

Ha esetleg hibázott a rá szabott taktikában, akkor egy védéssel javította azt.

Annyira élt ebben a szerepkörben, hogy a Löwen lett az a csapat, amelyik letaszította a THW Kielt a német bajnokság trónjáról. A 2015-16-os szezon előtt 11 alkalomból tízszer is a zebráké lett az első hely. Egyedül a HSV Hamburg tudta őket leszorítani a trónról, még négy évvel azelőtt.

Schmidék dolgát a Kiel 2010-es évek végére való minimális gyengülése is segítette, de sokkal inkább voltak a következő két évben megnyert bajnoki címek a Löwen sikerei, mint a Kiel kudarcai. Schmid számolatlanul szórta a gólokat és a gólpasszokat, aminek az első számú riválissá előlépő Flensburg is a kárát látta. Az irányító 2016-ban és 2017-ben Bundesliga-győzelmekre vezette a Löwent.

Andy Schmid 2014 és 2018 között sorozatban ötször lett a Bundesliga legértékesebb játékosa.

Mióta MVP-címet osztanak a német bajnokságban (2000), azóta rajta kívül senki más nem volt képes akár csak háromszor kiérdemelni ezt: Domagoj Duvnjak (2013, 2020), Nikola Karabatic (2007, 2008) és Olafur Stefansson (2001, 2002) is két-két alkalommal részesültek ebben az elismerésben.

A Löwen a nemzetközi kupákban is komoly tényezőnek számít a mai napig, ebben olyan csapattársak segítik/segítették a svájcit, mint Uwe Gensheimer, Patrick Groetzki, Mads Mensah Larsen vagy Niklas Landin. A legkomolyabb sikert a 2013-as EHF-kupa megnyerése hozta el a mannheimieknek ebben az évtizedben. Ezután a Löwen 2019-ig stabil BL-indulónak számított, ahol egy negyeddöntőt követően zsinórban öt alkalommal is a nyolcaddöntő jelentette számukra a végállomást.

Ha Gensheimer nem szerződik a PSG-be és Landin a Kielbe, akkor lehet, hogy a Jacobsen kezei alatt folyamatosan fejlődő együttes tudott volna ennél is jobban szerepelni. Így azért a BL mellett a rendkívül kompetitív bajnokságnak számító Bundesligával járó kettős terhelés miatt tavasszal soha nem jött ki a lépés az európai kupaporondon az együttesnek.

Az egyik legemlékezetesebb teljesítménye számunkra mindenképp a 2018. októberi fellépése a Veszprém Arénában, ahol ugyan csak hatszor tudott a kapuba találni, de az utolsó góljában minden benne van, ami a sportág egyik legnagyobb egyéniségévé teszi őt. A döntése ezúttal egy teljesen váratlan lövés volt, amivel a Löwen végül 29-28-ra nyerni tudott a magyar csapat otthonában.

Schmid a BL-ben 475 gólt dobott eddig pályafutása során, a bajnokságokban pedig már a 2200 találatot is túllépte egy olyan irányítóként, aki nem csak azért játszik a hátsó középső poszton, mert pusztán jól lő - ezt most Egyiptomban a svájci válogatottban is bizonyítja.

A legenda, aki rossz helyre született

A korábban már emlegetett svájci bicska elnevezés már csak származása miatt is találó az irányító stílusára. Nem utolsósorban pedig sokkal egyedibb, mint ha Balichoz vagy Chemához hasonlóan őt is "egyszerű" varázslónak neveznénk.

Csupán 50 kilométeren múlik, hogy ne egy igazi kézilabdás nagyhatalom területén lássa meg a napvilágot.

Ha azt vesszük, hogy a német válogatottból az elmúlt tíz évben pont egy jó irányító hiányzott, akkor ez még nagyobb pech. Schmid már 2003-ban bemutatkozhatott a svájci nemzeti csapatban, és 2006-ban, alig 22 évesen pályára léphetett az Európa-bajnokságon is. A Svájc számára hazai rendezésű kontinenstornán 11-szer tudott a kapuba találni, mégsem jutottak tovább a csoportkörből.

Már csak két játékos eredményesebb a svájci válogatott történetében nála Forrás: AFP/Anne-Christine Poujoulat

Az alpesi ország az ezt követő 14 évben egyszer sem tudott kijutni nagy világeseményre. A 2020-as Eb létszámbővítése azonban segített nekik, hogy megszakadjon ez a rossz széria.

Schmid Lengyelország ellen élete egyik legemlékezetesebb teljesítményét nyújtotta, 15 góljával szinte egymaga nyerte meg a meccset csapatának.

A továbbjutás ennek ellenére sem jött össze, de ez a siker is kellett ahhoz, hogy az USA helyére ők tudjanak beugrani a most zajló világbajnokságra.

Az amerikaiak a tucatnál több koronavírusos játékosuk miatt visszalépni kényszerültek, Svájc pedig harcra készen várta a lehetőséget. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Ausztria elleni első meccsükön aratott 28-25-ös győzelem, amivel kiharcolták a középdöntőbe jutást. Schmid hét gólt szerzett, és jól készített elő a fiatal Lenny Rubinnak, aki Luka Maros távollétében első számú balátlövővé lépett elő.

Andy Schmid fires unstoppable missiles! #Egypt2021pic.twitter.com/ELqjRte8TE

— Handball Egypt2021 (@Egypt2021EN) January 18, 2021

Norvégia ellen nem ment a játék Schmidnek, azonban Franciaország ellen már semmi nem állhatott annak az útjába, hogy megszerezze pályafutása 900. találatát a svájci válogatottban. Az 1995 után ismét vébén járó együttes klasszisa Portugália, Izland és Algéria ellen is tovább gyarapíthatja góljainak a számát, és a három találkozóból egyedül a portugálok elleni tűnik előre lefutottnak.

Külön öröm lenne számunkra, ha mind ő, mind pedig a hozzá hasonló legendaként az északmacedón válogatottban „egyszemélyes hadseregként" funkcionáló, 41. életéve felé közeledő Kiril Lazarov is a 2022-es, számunkra hazai rendezésű Európa-bajnokságon búcsúzhatna a nemzeti csapattól világeseményeken.