A 2022-es férfi kézilabda-Eb egész Magyarország sportfesztiválja lesz

Tizenegy hónap múlva, 2022. január 13-án kezdődik a következő férfi kézilabda Európa-bajnokság, melynek Magyarország Szlovákiával közösen lesz a házigazdája. Az európai szövetség zászlóshajójának számító, éppen ezért kiemelt fontosságú esemény rendezése rendkívül komoly felelősséget ró mindkét országra. A rendezési jog elnyerésébe, az esemény megújításába, a kézilabdán túlmutató jelentőségű két hétbe a szervezőbizottság elnöke, Bíró Szabolcs adott betekintést.

A magyar és a szlovák szövetség 2018 júniusában, az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) glasgow-i kongresszusán nyerte el a 2022-es torna rendezésének jogát, a végső szavazáson meggyőző különbséggel „legyőzve" a francia-belga-spanyol pályázatot.

„Az előkészületek tehát valamivel több mint két éve zajlanak. Mi Glasgow-ba egy egészen új, az eddigi Európa-bajnokságokétól, és a versenytársakétól is teljesen eltérő tervvel mentünk.

A kézilabda-fesztivál koncepciója volt az, amivel megnyertük a rendezést, amivel azt mondtuk, hogy szeretnénk új szintre emelni a torna szervezését.

Konkrét tartalommal ekkor még nem volt megtöltve, a pályázat nagy vonalakban arra épült, hogy Magyarország egy olyan hely, ahol egész évben számtalan fesztivált rendeznek, és ahová egyébként jó eljönni. A konkrét munka 2019 elején, azaz két éve kezdődött, és az első fél év azzal telt, hogy kitaláltuk, milyen tartalommal is töltsük meg ezt a kézilabda-fesztivál koncepciót. Erre írtuk ki a brand pályázatot és találtuk meg a Watch Games. See More szlogent. A terv pedig az volt, hogy tavaly március-áprilistól elkezdjük megtölteni élettel, programokkal, azaz elkezdjük bevezetni a köztudatba. Egy nagyon hosszú kampányt terveztünk, amelynek keretében az ország minden szegletébe eljutva megismertetjük az emberekkel az Eb-t és az egész Watch Games. See More brandet.

Bíró Szabolcs, a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság szervezőbizottságának elnöke Fotó: Csudai Sándor - Origo

De ugye jött a pandémia, ami érthetően nem kedvezett a mi terveinknek. Újraterveztünk, aztán megint és megint újraterveztünk, mindig az aktuális helyzetnek megfelelően. Nyáron lehetett valamit csinálni, ősszel már csak éppen lehetett, és pont mire elkészültünk, hogy mit csináljunk a következő időszakban, ismét csak nem lehetett lépni. Nehéz időszak volt, maradjunk ennyiben. Ami a konkrétumokat illeti: a két részből álló szervezés See More része a bonyolultabb, a Watch Games része nagyon biztos lábakon áll, köszönhetően a Magyar Kézilabda Szövetség profizmusának, amely az évek óta a Papp László Sportarénában sorra kerülő női Bajnokok Ligája Final 4-okkal és a korosztályos világversenyekkel már számos alkalommal bebizonyította, hogy nagyon jó szervező".

Watch Games. See More

A fentebb említett két részből álló fesztivál angol nyelvű elnevezése legjobban talán „Nézz meccseket, láss többet" formában fordítható magyarra. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy a két rendező ország, azaz Magyarország és Szlovákia nem csak 51 kézilabdameccs hibátlan megrendezésével készül „letudni" az Eb-rendezést, hanem egy öt lábon álló, a torna teljes időtartama alatt futó fesztivállal, amely a kézilabda mellett számos programot és aktivitást kínál a csapataikat elkísérő szurkolóknak.

Érkezett korábban az EHF részéről olyan igény, hogy szeretné megújítani az Eb-ket, hogy az ne
csak az egymást követő mérkőzésekből álljon?
Ez egy roppant szerencsés együttállás volt. Az EHF ugyanis éppen a pályázati szakaszban készített egy nagy mintás közvélemény-kutatást az európai szurkolók „kézilabda-fogyasztási" szokásairól a következő tíz évre szóló marketing és tévéjogok értékesítéséhez. Az eredmény nem lett túl vidám, ugyanis az jött ki, hogy a tipikus európai „kézilabda-fogyasztó" 40 fölötti fehér férfi. Ami kereskedelmi szempontból nem éppen a legelőnyösebb, főleg nem, ha a rivális sportágak, kosárlabda, jégkorong szurkolói bázisát nézzük, ami mind korban, mind etnikailag sokkal szélesebb.

Ezért határozta el az EHF, hogy valamilyen módon újítani kell, lentebb kell tolni ezt a 40 pluszos korhatárt. És a mi pályázatunk éppen ezzel csengett össze, hiszen a kézilabda-fesztivállal pont a fiatalabbakat célozzuk meg.

Épül Budapesten egy 20 ezer férőhelyes kézilabda-aréna, amit meg kell tölteni élettel. Hat éve szervezzük a női BL Final 4-t, ahol az évek során egyre inkább arra jutottunk, hogy a viszonylag magas jegyárért a négy mérkőzés mellett nekünk egyre több és egyre magasabb szintű szolgáltatást is kell nyújtanunk.

Volt-e bármilyen példa önök előtt a tervezés során, amit felhasználhattak? Olyasmire gondolok, mint például a 2019-es dán-német férfi világbajnokságon a koppenhágai és herningi csarnokban látott hatalmas szurkolói zónák.
Igen is meg nem is. Nagy szerencsénk, hogy az MKSZ diplomáciai hálózata az elmúlt öt évben olyan lett, hogy ha bárkitől kérünk segítséget, nagyon szívesen fogadnak bennünket. Amikor elkezdtük felépíteni a brandet, számos workshopon vettünk részt – több között a dán és a német szövetségnél is, – ahol rengeteg információt kaptunk.

Két ország öt városa rendezi a 24 csapatos tornát Forrás: MKSZ

A mi koncepciónk azért más mégis, mert mi nem azt mondjuk, hogy van egy kézilabda-Eb és körülötte programok, hanem azt, hogy van a kézilabda, van a fesztivál és vannak a rendező városok és az általuk kínált programok, és mindhárom önmagában is elég vonzó ahhoz, hogy bárki ide jöjjön. És szerintünk pontosan ez az a nézőpontváltás, amivel meg tudjuk szólítani azokat is, akik nem elkötelezett kézilabda-szurkolók, és a tévé elől be tudjuk őket hozni a csarnokokba.

A külföldiek pedig gondolkodjanak úgy, hogy a jó meccsek mellett Budapest nagyszerű hely, Magyarország szuper, és még nagyon jó koncertek is lesznek, így megéri eljönni az Eb-re.

Éppen ezért olyan koncertprogramot szervezünk, amelyik bármelyik nyári fesztiválon megállná a helyét. És úgy gondoljuk, hogy ez különösen működőképes lesz egy – legyünk optimisták – poszt-pandémiás időszakban, amikor minden korábbinál inkább szeretnének utazni és élményeket gyűjteni.

Budapest mellett Szeged és Debrecen lesz a másik két magyarországi helyszín. Ezek a városok is tudnak majd olyan színes programokat kínálni, mint a főváros?

Meggyőződésünk, hogy igen. Egyrészt a kezünkben van egy olyan lehetőség, hogy kijelöljünk egy-egy csapatot, amelyet az adott városba szeretnénk vinni a január a 13-18. közötti csoportkörre. Egyértelmű, hogy Budapesten ez a magyar válogatott lesz, míg Szeged esetében már jeleztük az EHF-nek, hogy a horvátokat szeretnénk. Közel vannak, sok szurkolójuk van, akik ráadásul nagy számban utaznak. Azaz egy vonzó csapat, sok szurkolóval. Ez persze a mi tervünk, de a végső szót mindig a szakmai stáb mondja ki.

A fesztivál rész tekintetében mi mindhárom városban ugyanolyan súlyú programmal készülünk.

A nagy koncertsátrat Budapesten is csak a középdöntőre, illetve a helyosztók hétvégéjére állítjuk fel, a csoportkör során pedig azt szeretnénk, hogy a helyi programokat előtérbe helyezve, a helyi látványosságokat bemutatva, a helyi klubokkal együttműködve, nekik segítve szeretnénk jelen lenni, hogy abban az egy hétben egy fokkal jobb zenekart, vagy jobb dj-t tudjanak szerződtetni. Ezt fogjuk mi összecsomagolni az élménycsomagunkba, és bízunk benne, hogy a Szegedre érkező horvát szurkolóknak ugyanolyan vonzó termékek lesznek, mint a helyi drukkereknek.

A már többször említett Watch Games. See More koncepció második része öt egységből tevődik
össze. Beszéljünk egy kicsit ezekről.
Angol nevükön (hiszen egy összeurópai rendezvényről lévén szó, mindenkihez el kell juttatni az üzenetet, ezért nem magyarul vannak a szlogenek - a szerk.) Feel More, Taste More, Spot More, Chill More és Do More az öt rész, amit próbáltunk úgy csoportosítani, hogy minél színesebb, ugyanakkor minél átláthatóbb legyen. A Taste More-ba tartozik minden, ami gasztronómia, a Chill jelenti a pihenést és a rekreációt a fürdőkkel, a műlyégpályákkal, a Spot részbe tartoznak a városnéző programok, míg a Feel More alá a koncertek és a bulik. Az ötödik, a Do More pedig annak a leképződése, amivel azt szeretnénk megmutatni, hogy valóban komolyan vesszük, amikor arról beszélünk, hogy egy zöld Európa-bajnokságot szeretnénk rendezni, amit nem néhány fa elültetésével kívánunk letudni.

Egy húszezer fő befogadására alkalmas multifunkcionális csarnok épül Budapesten és egy 8500-as Szegeden, míg a debreceni Főnix Csarnoknak a napokban kezdődött meg a felújítása, melyek otthont adnak majd a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságnak is. Hogy állnak a munkálatok, illetve mikor rendezhetik az első mérkőzéseket ezekben a csarnokokban?
Ezeknek a fejlesztéséért nem az MKSZ felel, hanem a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja, de kiváló az együttműködés, folyamatos az egyeztetés a felek között.

Amennyire én tudom, mindhárom csarnok idén novemberben lesz átadva, azaz decemberben kerülhet sor az első tesztmérkőzésekre.

Van olyan tervünk, hogy a válogatottat megmutassuk Szegeden és/vagy Debrecenben, de ezt természetesen majd a szakmai stáb dönti el, nem pedig mi.

Novemberre megújul a sok nagy világversenynek otthont adó debreceni Főnix Csarnok Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Egy hónapja kezdődött a jegyek árusítása. Hogy fogytak a belépők, illetve milyen lépésekben folytatódik az értékesítés?
Nagyon jól, a várakozásainkon felül fogynak a jegyek. Az értékesítést az egyiptomi világbajnoksággal egy időben kezdtük el, ahol mindenki láthatta a magyar válogatott remek szereplését, ami nyilvánvalóan fokozta a vásárlói kedvet. A következő etapban a debreceni és szegedi csoportmeccsekre szóló jegyeknek az értékesítése, illetve az ott játszó csapatok bejelentése jön, majd pedig a selejtezők lezárulta után (ez május elején lesz – a szerk.) a sorsolás következik.

Az EHF mennyire ellenőrzi az előkészületeket?
A pandémia miatt most nincs annyi a látogatás, mint alapvetően lenni szokott. De visszautalva arra, amit korábban említettem: hatodik éve szervezzük a női BL Final 4-t, világversenyeket rendezünk,

azaz az EHF vezetése pontosan tudja, hogy jól szervezünk, tudunk szervezni, és ha valamit mondunk, akkor az sportszakmailag és szervezésileg is úgy van. Megvan felénk a bizalom, ez a lényeg".

A szervezőbizottság kap megkereséseket a külföldi szövetségektől ilyen-olyan speciális igényekkel, például a szállást vagy a közlekedést illetően?
A helyzet az, hogy ebbe nem nagyon van beleszólásuk. Amire az EHF azt mondja, hogy jó, az jó.

Szoros és jó kapcsolatban vagyunk valamennyi társszövetséggel, de rendezési kérdésekben az EHF és a rendezők döntenek. A résztvevő pedig ide jön és részt vesz.

Olyan kérések viszont érkeznek, mint amit a német szövetségtől kaptunk, akik az Eb alatt Budapesten szeretnék tartani az edzői konferenciájukat.

Az egyiptomi vb üres lelátói után a jövő évi Eb-n már húszezren szurkolhatnak a magyar válogatottnak Forrás: MTI/EPA/Pool/Anne-Christine Poujoulat

Egy jól sikerült torna lendületet adhat újabb világversenyek megrendezéséhez, és ami szintén nem mellékes, rengeteg fiatalnak csinálhat kedvet a kézilabdázáshoz.
Valóban vannak ilyen célok is. Nagyon szeretnénk, ha ez az Európa-bajnokság nem csak a kézilabdáról és kézilabda-szurkolóknak szólna, hanem az egész ország Eb-je lenne, szeretnénk mindenkihez eljutni az üzeneteinkkel. Ezek elsőre talán furcsák a kézilabda-szurkolók számára, akik viszont ma még ezen a körön kívül vannak, őket így tudjuk elérni és behozni az Eb-re. Olyan két hetet szeretnénk teremteni, amibe mindenki be tud kapcsolódni. Ami a további rendezéseket illeti, egy jól szervezett Eb természetesen kihat a későbbi pályázatok sikerére is, illetve a későbbi tárgyalási pozíciónkra is.

Az már eldőlt, hogy a jövő évi férfi Európa-bajnokság után 2024-ben női Eb-nek Ausztriával és Svájccal közösen, 2027-ben pedig a női világbajnokságnak lesz a házigazdája Magyarország, amit egyedül fogunk rendezni.

Ezek a rendezések egyértelműen abból következnek, hogy hosszú évek óta vagyunk megbízható partnerei a szövetségeknek és sikeres rendezői a különböző tornáknak.