Mindenki a magyarokat irigyli, Izlandon már most pánik van

Vágólapra másolva!

A hétfői napon nem rendeztek mérkőzést a C-csoportban a férfi kézilabda Európa-bajnokságon. A szünnapon ismét találkozhattunk a magyar válogatott játékosaival, akiket most nagyon sokan irigyelnek a vetélytársak közül. A keddi ellenfél Izland lesz, a skandináv országban már-már pánikszerű a hangulat.

Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése Münchenből.

Máig felejthetetlen a 2012-es londoni olimpia férfi kézilabda negyeddöntője, amikor a magyar válogatott a sírból visszahozva a meccset, hosszabbításra mentette a találkozót, majd kiejtette Izlandot. Fazekas Gergő édesapja, Fazekas Nándor a magyar kapuban azon a találkozón parádésan játszott. Most a fián a sor, aki irányító poszton nagyszerűen kézilabdázott vasárnap a szerbek ellen.

Fazekas Gergő

„Már az Európa-bajnokság előtt sokat beszéltünk arról, milyen nehéz csoportba kerültünk. De azt is tudtuk, hogy nem vagyunk esélytelenek. Most Izland ellen szeretnénk nyerni, hogy két ponttal menjünk a kölni középdöntőbe. Izlandnak ez élet-halál meccs lesz, de nekünk is nagyon fontos meccs. Kulcskérdés lesz, hogy az egy az egy elleni játékban mire megyünk ellenük, mert

a világ legjobb játékosai közül néhányan az izlandi csapatban vannak. Nálunk most tényleg minden rendben van, a szerbek elleni feszes védekezés példaértékű volt,

amihez Bartucz László óriásit tett hozzá a kapuból. Elöl sem volt probléma a támadójátékkal, szóval, ezért tudtunk nyerni. Bánhidi Bence extrát játszott, de ő is tudja, hogy a csapat nélkül ez nem ment volna. Mert az, hogy ő remek labdákat kap, az látványos, de közben másokat szétütnek a védők, s így kell a passzt megoldani. Ezt kevesen látják.

12 évvel ezelőtt tévén néztem a londoni olimpiai negyeddöntőt, de csak a végét láttam, mert épp egy utazásról tértem haza.

Jó lenne újra nyerni, mert az tovább növeli az önbizalmunkat. Számolgatni nem akarunk, leszegett fejjel megyünk előre. Amikor magadra húzod a címeres mezt, nem is tehetsz mást."

Lékai Máté

Lékai Máté ezen a 2012-es londoni mérkőzésen ott volt a pályán. Nem véletlen, hogy a mai napig boldogan idézi fel a brit fővárosban történteket.

Sokan kérdeznek erről, mert felejthetetlen. Szerintem az izlandiak edzője sem felejt, mert a végén ő hagyta ki a nekik sorsdöntő hetest."

A 36 éves játékos azt is elmondta, a legnehezebbek a meccsek utáni ébredések. „Ahogy megyünk előre az időben, ezt tényleg megérzi az ember, de amíg nyerünk, nincs nagy baj. Egy Európa-bajnokság nagyon kemény kihívás, ezzel kell együtt élni, két naponta meccset kell játszani. Ez a legkeményebb világverseny, ráadásul

az izlandiaknak ez lesz az utolsó utáni esélyük, hogy az olimpiai selejtezőt elérjék.

Nekünk ezzel nem szabad foglalkozni, legyen ez az ő bajuk. Csak magunkkal kell és szabad foglalkoznunk. A játék minden szegmensére oda kell figyelnünk, nem szabad könnyű gólokat kapnunk."

Ancsin Gábor

Ancsin Gábor optimistán várja a keddi mérkőzést.

Négy éve minden évben játszunk Izlanddal, de ugyanolyan kemény meccset várok, mint az eddigiek voltak.

Extraklasszis játékosok alkotják az ellenfelet, nagyon oda kell figyelni. Ráadásul egy kicsit egysíkú a program, amit átélünk, ez sem könnyű. A legnehezebb dolog a szünnapon felébredni. Rááll az ember agya, a bioritmusa erre, de az idő múlásával egyre több energiát szív le belőlünk. A monotonitás ezzel jár, de mindenkit érint. A legjobban a család hiányzik, de valamit valamiért. Mi ide azért jöttünk, hogy minél sikeresebbek legyünk. Mindig csak a következő meccsre koncentrálunk, ezért a középdöntőről most nem is szeretnék beszélni. A 2012-es meccset tévén láttam, edzőtáborba mentünk, még most is ráz a hideg, ha erre gondolok.

Fazekas Gergő édesapja volt ott, most meg a fiával játszom, ez nagyon durva.

A csapat most nagyon együtt van. Látni, hogy a pad együtt él a játékkal, akár hibázik valaki, akár sikeres. Nekünk csak így van, így lehet esélyünk."

Ancsin Gábor és Lékai Máté nem először játszanak már Izland ellen Forrás: AFP/Johan Nilsson/Tt

Szita Zoltán

Szita Zoltán szerint a magyar csapat az egész Eb alatt folyamatosan fejlődik. „Nehéz átélni, ami velünk történik, pedig mi csak a saját dolgunkat csináljuk.

Ha Izland tart tőlünk, azon nem kell csodálkozni, mert van egy-két rossz emlékük velünk.

Mi egyre jobbak vagyunk, fejlődünk, elöl és hátul is. Ne feledje el senki, hogy ebben a csapatban most sok a fiatal, akiknek bele kell szokni ebbe a terhelésbe, s ez egyáltalán nem egyszerű dolog. Olyan ez a csapat, amely az idő múlásával folyamatosan fejlődik. Itt csak egyéni teljesítményekkel nem lehet meccset nyerni, csak csapatjátékkal. Lehet, hogy valaki az egyik mérkőzésen vizet ad a másiknak a kispadról, aztán a következőn főszereplővé lép elő. És azt hiszem, ez a lényeg."