Aki látta, pláne, az a 2600 szurkoló, aki a helyszínen, a soproni Novomatic Arénában átélte, egészen biztosan nem fogja soha elfelejteni a 2024. február 11-i magyar-spanyol női kosárlabda olimpia selejtezőt. Hiába volt a 22 pontos előny, a második félidőben váratlanul teljesen elvesztette a fonalat a magyar csapat, ami a kvalifikációjába került.
"Elképesztően szomorúak vagyunk - kezdte értékelését az Origónak Studer Ágnes, a magyar válogatott irányítója. - Így kikapni, pláne egy ilyen kezdés után egy ilyen hazai közönség előtt...
Amit most érzek az egyszerre óriási csalódottság és szomorúság, és emellett mérge és dühös is vagyok, mert úgy éreztem, hogy összességében ma sokkal jobban játszottunk náluk.
Az irányító azt is elmondta, hogy szerinte mi vezetett mégis a vereséghez.
"Az, hogy változtattak a védekezésükön, beálltak zónázni, mi pedig onnantól nem találtuk a ritmust.
Teljesen szétverték a támadójátékunkat, nem találtuk a jó megoldásokat,
hátul pedig ellaposodott a védekezésünk, és ezzel visszahoztuk őket a mérkőzésbe."
"Annyira akartuk ezt a sikert... egész nap azt mondogattuk, hogy nem foglalkozunk vele, mi lesz a Japán-Kanada meccs végeredménye (ha nyert volna utóbbi csapat, akkor a mieink a spanyolok elleni meccs eredményétől függetlenül kijutnak az olimpiára - a szerk.), mi nyerni akarunk a spanyolok ellen.
Az Eb-elődöntőben is kikaptunk tőlük, úgyhogy úgy készültünk, hogy most visszavágunk nekik. De nem jött össze, amit nagyon sokáig bánni fogunk, nagyon szomorúak leszünk, mert tényleg ott volt a kezünkben, erre kikapunk egy egypontos meccsen...
Azt viszont bebizonyította a magyar csapat, hogy nem érdemtelenül szerepelt a soproni tornán, hiszen szenzációs játékkal legyőzte az olimpiai ezüstérmest és másodpercekre volt az Eb-ezüstérmes elleni sikertől is.
"Mi is éreztük, hogy van itt keresnivalónk. Tudtuk, hogy nagyon szoros meccsek lesznek, de azt is, hogy fel tudjuk venni a versenyt az ellenfelekkel. Mindhárom csapatnak sokkal nagyobb tapasztalata van mint nekünk, talán ez döntött végül. De igazából nem is tudok most gondolkodni... Ami biztos, hogy ez az álmunk most elszállt, de dolgozunk tovább, mert egy nagyszerű csapatunk van, amelyikhez mindig jó jönni" - mondta elcsukló hangon Studer Ágnes.
Aho Nina egyik oszlopa volt a sikeres korosztályos válogatottaknak és most felnőtt szinten is bizonyította tehetségét. A diósgyőri irányító pontokat szerzett, gólpasszokat adott, de végül ő is megtörten nyilatkozott a lefújás után.
"Két nagyon különböző félidőt játszottunk, elvesztettük a ritmusunkat, nem tudtuk azt a játékot játszani, ami az első félidőben az előnyünket adta. Visszaestünk, és nem tudtunk rajta változtatni. Ebből mindenképpen tanulni kell és menni tovább."
A történtek ellenére lehet és kell is építkezni ezekből a meccsekből. Ennek a csapatnak a világ legjobbjai között van a helye, de csak akkor, ha tudja ezt kezelni, ha tud ebből profitálni és több lenni ezáltal.
De én úgy ismerem ezt a csapatot, ezeket a lányokat, bárkit, aki ennek a keretnek a tagja volt, hogy fejben, lélekben helyre tudja tenni a történteket és tudni fog belőle építkezni."
A soproni közönség a csalódottsága ellenére egyértelműen értékelte a magyar csapat hősies küzdelmét, hiszen a drámai vereség után is vastapssal búcsúztatta a csapatot.
"Nagyon fontos, hogy itthon játszhattunk, és ilyen szurkolótábor jött össze, nagyon sokat jelentette, hogy ennyien kijöttek és szurkoltak nekünk, amiért hálásak vagyunk, és reméljük, hogy a jövőben is számíthatunk rájuk."
Végül nézzünk egy kicsit előre, mert úgy tűnik, most már tényleg csak idő kérdése, hogy ott legyen a magyar női kosárlabda-válogatott egy olimpián.
Lesz, igen, nagyon reméljük, hogy lesz a közeljövőben olimpiai szereplő a magyar válogatott
- zárta Aho Nina.