Itt az egyik legnagyobb magyar sportcsoda: kijutott az olimpiára a férfi kéziválogatott

Egészen döbbenetes meccsen, óriási szívvel harcolva, a kapus Bartucz László és a szélső Imre Bence klasszisjátékával a magyar férfi kézilabda-válogatott kijutott a párizsi nyári olimpiai játékokra.

Elérkezett az a meccs, amire 4 éve mindenki várt, elérkezett az igazság pillanata Tatabányán, a férfi kézilabda olimpiai selejtező utolsó napján. Nem kellett már számolgatni, mert a képlet egyszerű volt: a magyar válogatott győzelme esetén biztosan kijut a párizsi nyári olimpiára. A döntetlen már a portugáloknak kedvezett.

A két csapat játékosai a meccs elõtt 
MTI/Purger Tamás

Mondanunk sem kell, hogy egészen elképesztő volt az a felfokozott várakozás, amely a tatabányai csarnokot belengte. A szerencsés nézők a helyszínen szurkolhattak, de volt olyan család, amely mind a magyar, mind a portugál válogatott stílusjegyeit magán hozdozta. Nézze meg Kibédi Péter meccs előtti videóját.

Ami a csoport másik két csapatát illeti, a norvégok már biztos olimpiai résztvevőként léptek pályára a már kiesett Tunézia ellen. Ennek megfelelően egy laza edzőmeccs kerekedett a dologból, 41-24-re nyertek a norvégok. Az is kiderült, hogy a Spanyolországban és Németországban megrendezett másik két selejtezőből a németek, a horvátok, a spanyolok és a szlovénok jutottak ki az olimpiára. A másik két négyesben tehát semmi meglepő nem történt.

A magyaroknak volt a nehezebb az elmúlt 22 óra. A portugálok szombaton lazán nyertek Tunézia ellen, s azt is megtehették, hogy a legfontosabb játékosaikat alig játszatták. Mi a norvégokkal küzdöttünk és nem sikerült a bravúr, így aztán a magyar-portugál csata valódi ki-ki meccsé változott.

Szita Zoltán szép betöréssel lőtte a magyar csapat első gólját, majd Ancsin Gábor a másodikat. Elképesztő tempóban ment a meccs, Imre Bence pillanatok alatt 3-1-es vezetéshez juttatta a mieinket. A jó kezdés tehát megvolt, nem ragadtunk bele a meccs elejébe. Ez kulcsfontosságú volt egy ilyen végletekig kiélezett összecsapáson.

José María Rodríguez Vaquero, a magyar válogatott szövetségi kapitánya 
MTI/Purger Tamás

Támadásban Bánhidi Bencére kulcsfeladat hárult, s ő szépen le is kötötte a portugál védelmet. Ha pedig nem Bánhidi, akkor Szita Zoltán volt eredményes. A 10. percben jött az első Mikler Roland védés, nagyon nagy szükség volt rá. Szita elemében volt, az ő góljával 7-4-re vezettünk, a portugáloknak időt kellett kérniük.

Minden hiába - portugál szempontból. Szita Zoltán hőssé emelkedett, immár a negyedik gólját szerezte. 8-5-ről 8-7-re zárkózott az ellenfél, de Imre Bence csodagólt lőtt. Cseréltünk a kapuban, Mikler helyét Bartucz László foglalta el, aki rögtön egy óriási védéssel mutatkozott be. Hiába, no, ő itt, Tatabányán játszik. S ez a védés teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a magyarok a 17. percben már 3 góllal vezessenek (11-8.)

Szita Zoltánt (b) gyötri és a portugál Salvador Salvador
MTI/Purger Tamás

Bartucz mellett a támadósor is remekelt, simán tartottuk a 2-3 gólos előnyt. A 19. percre ez már négyre hízott, mert a portugálok kapufát dobtak, majd Bartucz földöntúli képességeit előhúzva védett megint egyet. Az ötgólos vezetésért támadtunk, Lékai a kapusba lőtt, majd gyorsan kaptunk kettőt. Öt helyett kettő ide, mintha homokszem került volna az addig tökéletesen működő magyar gépezetbe. Imre Bence belőtt hetese után állt vissza a 3 gólos különbség.

Sajnos ekkor teljes rövidzárlat állt be a magyar csapat játékában. A 27. percben már 15-15, azaz egyenlő volt az állás. Ha belegondolunk, hogy Lékai Máté kihagyott ziccere után 5 lett volna ide... Eh, nem volt már érdemes ezen tűnődni, küzdeni kellett a végsőkig. Chema Rodriguez mindenesetre 15-15-ös állásnál időt kért. Ez sem segített és a 28. percben először vezetett a portugál csapat (15-16). Ha hétméteres, akkor Imre Bencére lehetett számítani. Az ő góljával lett 16-16, s a szünetre ez is maradt az állás. 

Sipos Adrián (b) és a portugál Luís Frade csatája
MTI/Purger Tamás

Minden a második félidőben dőlt tehát el. Martin Costa lőtte az első gólt, erre Bóka Bendegúz válaszolt. Sokkal magabiztosabbnak tűntek a portugálok, s egy magyar labdaeladás után ha Bartucz nem véd zseniálisan, már két góllal mentek volna el. Aztán már ő sem tudott mit tenni. Sipos Adriánt kiállították, a portugál kapus védett, a magyar kapu üresen tátongott, s a 36. percben 18-20 lett az állás. Mivel a döntetlennel is a portugálok mentek Párizsba, ez már 3 gólos hátrány volt.

Nagyon nagy bajban volt a magyar csapat, mert a támadásaink nem ültek, időt kellett kérni. A következő magyar támadásnál Rosta Miklós dobott gólt, de Ancsin Gábor súlyosnak tűnő sérülést szenvedett - le kellett támogatni a pályáról. 

Szita Zoltán (b) és Bánhidi Bence (j), valamint a portugál Martim Costa 
MTI/Purger Tamás

Húsz perc volt hátra, amikor hosszas videózás kellett ahhoz, hogy kiderüljön: a portugálok hetest hibáztak. Sajnos azonban a magyar csapat támadójátéka teljesen visszaesett. A fáradtnak tűnő magyaroknak innen már tényleg csoda kellett, mert sorozatosan jöttek a hibák, a mellélövések, a labdaeladások.

A 43. percben 19-22 volt az állás. Itt már csak a váratlan megoldások segítettek, ilyen volt Fazekas Gergő elhajásos gólja. Meg Rosta Miklósé és ezzel újra csak egy góllal vezetett az ellenfél. 

Bartucz László (k) és a portugál Rui Silva (b2) csatája
MTI/Bodnár Boglárka

Bartucz László egy újabb védéssel jelentkezett, Fazekas Gergő meg egy kapufás góllal. A 47. percben 22-22 lett az állás, ledolgoztuk a hátrányt. A két német játékvezető a legenyhébb megfogalmazás szerint is a portugáloknak kedvezett szinte minden kétes helyzetben. Ekkor Sipos Adriánt ütésért piros lappal kiszórták, ez mondjuk videós döntés volt, ezzel aligha lehetett vitatkozni.

Drámai volt a helyzet. A beállóposzton Frade remekelt, nem tudtuk őt tartani. Az ellenfél megint gyorsan szerzett két gólt, de ekkor már csak 10 perc volt hátra a mérkőzésból. A támadójátékunk továbbra is esetlegesnek tűnt, de Imre Bencének helyén volt az esze, a szíve, a keze. Kétszer is. Az 52, percben még mindig döntetlen volt az állás, ezt már a közönség sem tudta ülve nézni.

Fazekas Gergõ (k), valamint a portugál Alexis Borges (b) és Salvador Salvador (j)
MTI/Bodnár Boglárka

Nem is lehetett már bírni az izgalmakat. Bartucz László újabb védése után Zoran Ilics góljával nagyon hosszú idő után ismét vezetett Magyarország. Megint a fiatal Imre Bencéhez tettük le a labdát és nem hibázott. Döbbenetes, már a hetedik gólját lőtte a magyar szélső. 

Ekkor a portugálok keze is megremegett végre. Lékai betörése után hetest ítéltek nekünk, amit Imre Bence váltott gólra. 27-25 a magyaroknak, hihetetlen fordulat. De a portugálok nem adták fel és a döntetlen is nekik kedvezett. Ekkor Bodó Richárd villant egyet. Belül voltunk az utolsó három percen és két góllal vezettünk.

Innen pedig már nem lehetett veszteni. A magyar csapat óriási szívvel harcolva 30-27-re nyerte meg a meccset és jutott ki az olimpiára.

Eredmény, 3. (utolsó) forduló, 3. csoport:
Magyarország-Portugália 30-27 (16-16)
Tatabánya, v.: Schulze, Tönnies (németek)
Magyarország: Mikler - Bóka 1, Szita 4, Lékai 2, Bánhidi 4, Ancsin 2, Imre 9, cserék: Sipos, Fazekas 2, Ligetvári, Bartucz, Bodó 1, Ilic 3, Rosta 2
lövések/gólok: 39/30, illetve 50/27
gólok hétméteresből: 3/3, illetve 3/2
kiállítások: 6, illetve 8 perc