Aki látta, biztosan nem fogja elfelejteni, milyen drámai végjátékot hozott a Veszprém és az Aalborg meccse a férfi kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntős párharcának első meccsén. A magyar bajnokcsapat ezúttal gyengébb napot fogott ki, a dánok végig vezettek, kivéve az utolsó másodpercet, amikor Omar Jahja megszerezte a bakonyi csapat győztes gólját.
A dudaszó pillanatában esett találatot követően a dán csapat játékosai azonnal megrohanták a meccs játékvezetőit, azt bizonygatva, hogy a labda már a dudaszó után került a kapuba. A gólt azonban megadták a bírók, és nem volt rá módjuk, hogy megváltoztassák a döntésüket, amibe a dánok azóta sem tudtak belenyugodni.
A BT című dán lap egészen odáig ment, hogy állásfoglalást kért az EHF-től, amit meg is kapott, de ettől aligha lesz jobb a dánok kedve. Az európai szövetség ugyanis azt írta, hogy miután nem áll rendelkezésükre olyan technológia, amellyel minden kétséget kizáróan meg tudnák állapítani, hogy a labda a dudaszó előtt vagy után haladt át a gólvonalon, egyetlen lehetőségük maradt, mégpedig az, hogy a két bíró helyen döntött, amikor megadta Jahja gólját.
Az EHF által említett technológia az ún. goal light, azaz amikor a dudaszó pillanatában a kapufán felvillanó vörös fény jelzi a játékidő végét (vagy épp egy időkérést).
Ilyen technológia azonban csak a férfi és női Bajnokok Ligája négyes döntőin van használatban, valamint az Európa-bajnokságokon.
A játékvezetőket egyedül a gólvonal technológia segíti, az pedig ezúttal is egyértelműen jelezte, hogy Jahja lövése után a labda teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon.
A lap a szurkolók által legtöbbször megfogalmazott kérdést is feltette az EHF-nek, jelesül, hogy miért nem használták a bírók a tévében is látható lassítást? A szövetség válasza erre az volt, hogy azért, mert az csupán a nézők tájékoztatását szolgálja.
"Összességében mindez azt jelenti, hogy a veszprémi szituációt helyesen kezelték a játékvezetők, akik jó döntést hoztak a pályán" - zárta le a vitát az EHF válasza.