Kiküldött munkatársunk, Lantos Gábor helyszíni jelentése a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékokról, Párizsból.
2008 óta várunk arra a pillanatra, amely 2024. augusztus 9-én eljöhetett - a magyar férfi vízilabda-válogatott olimpiai döntőbe jutására. 2012-ben és 2016-ban a négy közé jutás sem sikerült, 2021-ben bronzérmes lett a csapat. Itt volt hát az ideje az újabb nagy diadalnak.
A La Défense uszoda teljesen megtelt, s a magyar drukkerek is szép számmal itt voltak a lelátókon.
Az első ráúszás után a horvátok hozták el a labdát és egy nagyon nagy akciógóllal Maro Jokovic szerzett vezetést nekik. Nem sokat kellett várni az egyenlítésre, centerposzton szép húzással Jansik lőtte a magyarok első gólját. Majd emberhátrányban gyönyörű védekezés után labdát szereztünk a kapunk előtt és az ellentámadásnál Vámos Márton dobott irgalmatlan nagy gólt. 2-1 ide, majd jött egy újabb elrontott védekezés és a lefordulást követően 3-1 volt az állás Fekete Gergő góljával.
Mint az álom, úgy játszottunk az első negyed kezdetén. Védekezésben annyira jól mozogtak a srácok, hogy az ellenfél teljesen elbizonytalanodott. Aztán kaptak a horvátok egy fórt és ezt ki is használták - nem sokkal a támadóidő lejárta előtt Fatovic szerezte a második találatukat. A bírók egymás után ítélték a kontrákat. Ebből a nagy adok-kapokból nem jöttünk ki jól, nem sokkal később már Fatovic újabb gólját nézhettük, amivel 3-3 lett az állás. Ez maradt az első negyed végéig, bár fél perccel a szünet előtt egy óriási ziccert hagytunk ki a horvátok kapujánál.
Kihagyott helyzetekkel és egy Vogel-védéssel indult el a második negyed. A magyar csapat első percekben látott magabiztos játéka eltűnt. Szerencsére a bírók adtak egy ötméterest, amelyből Vámos Márton lőhetett volna gólt. A horvát kapus védett, de a kipattanó Vámos elé került, aki szerencsére belőtte azt. Hosszú idő után vezetett ismét Magyarország (4-3). Hihetetlen jelenetek következtek. A horvátok három lövését védte egymás után Vogel, a kipattanó mindig hozzájuk került, de nem tudtak betalálni. Aztán a miénk lett a labda, de a húzás nem jött e a centerposzton. Ugyanezzel próbálkoztak a túloldalon, a bírók szerint ez is büntetőt ért, amit Fatovic váltott gólra. 4-4 után emberelőnyben Varga Dénes lövést mímelt, majd pimasz ejtéssel ismét a mieinket juttatta egygólos előnyhöz (5-4).
Az volt a baj, hogy a horvátok nem akartak leszakadni. Vogel Somának minden tudására szükség volt ahhoz, hogy ne az ellenfél vezessen 5-5 után. De ezt csak elsőre tudta megakadályozni. 70 másodperccel a nagyszünet előtt Zuvela irgalmatlan nagy góllal jelentkezett, s mi voltunk hátrányban. Varga Zsolt kapitány sárga lapot kapott, a horvát csapat pedig időt kért.
Ebből a lehető legrosszabbul jöttünk ki, mert 9 másodperccel a vége előtt Fatovic újabb góljával 5-7 volt az állás. Ennek a negyednek a második felét tehát 0-3-al hozta le a magyar csapat.
Gyökeres változás kellett tehát a folytatásban. Emberelőnyből érkezett az első magyar találat Angyal Dániel volt a szerzője. De még mindig a horvátok vezettek. Rengeteg volt a kiállítás és egy horvát előnyt Bukic váltott gólra.
Az az igazság, hogy nem játszott jól a magyar csapat. Az első negyed első felében látottakhoz képest biztosan nem. Támadásban akadozott a gépezet, de a horvátok nagyon jól védekeztek. Szinte olvasták a játékunkat és teljesen elbizonytalanítottak minket.
6-8-as állásnál nagy volt a baj, mert magyar ötméteres maradt ki. De a védekezésben meglett a labda és Jansik Szilárd nagyon nagy gólt lőtt. Visszajöttünk tehát egyetlen gólra. Ez az állapot nem tartott sokáig, mert a következő horvát támadásnál Bukic visszaállította a közte kettőt. 7-9-nél megint a kapusba lőttünk egy ötméterest. Sajnos ez, ezen a szinten luxusnak bizonyult. Manhercz után Vámos is kihagyta a büntetőt.
7-9-ről jött tehát a negyedik negyed. Az eddig látottak alapján itt már tényleg csak a csoda segíthetett rajtunk. A negyedik negyed elején a bírók visszafújták a ráúszást, amit meg kellett ismételni. Hiába hoztuk el a labdát, a kapusba vertük azt.
Hektikus volt a játék, de ami ennél sokkal nagyobb bajnak bizonyult, hogy nem sikerült a góllövés. A percek pedig nagyon gyorsan peregtek. A horvátok sem jeleskedtek támadásban, de hát ők vezettek kettővel. Nekik semmi nem volt sürgős.
Nagy Ádám emberelte meg magát és emberelőnyből szépített. Megint csak egy gólra voltunk tőlük (8-9), felcsillant a remény. Főleg, hogy a következő támadást kivédekeztük, majd elöl ismét kapuralövés nélkül zártunk egy akciót. Mondjuk a center ellen elkövetett horvát szabálytalanságot éppen lefújhatták volna, de a center itt fogyóeszköz.
1.55-el a vége előtt ismét az egyenlítésért támadott Magyarország és Varga Zsolt időt kért. Emberelőnyben is voltunk, tehát minden adott volt az egyenlítéshez. Nem sikerült, mert a középről leadott lövést a horvát kapus védte. Most az ellenfél kért időt.
1.33 volt már ekkor csak hátra. Ha gólt kapunk, mindennek vége. Nem kaptunk gólt, de a horvátoknak iszonyú szerencséjük volt, kapufát lőttek és végig náluk maradt a labda. Ezzel ők győztek 9-8-ra, s Magyarországnak az Egyesült Államok elleni bronzmeccs marad vasárnap délelőtt Párizsban.