- Elégedett az eddigi mérkőzések színvonalával? - kérdeztük Benét.
- Összességében igen, a holland-cseh mérkőzés például szenzációs volt. Általában izgalmas kilencven perceket láthatunk, ám csak most, a csoportmeccsek végén és az egyenes kieséses rendszerben jönnek majd az igazi feszültségek.
- Mely csapatokban csalódott, és melyeknek a játéka tetszett leginkább?
- Az olaszok egyértelműen csalódást okoztak. Főként a támadójátékuk maradt el a várakozástól, nem véletlen, hogy a kiesés szélére sodródtak. Rossz, aki rosszra gondol, én sem teszem, mindenesetre a svéd- dán meccsen egy kettő-kettes döntetlen az egymás elleni eredményeket figyelembe véve az olaszok búcsúját jelentené még akkor is, ha netán Trapattoni csapata több góllal verné Bulgáriát. A németeknek viszont az lehet a szerencséje, hogy a csehek, a biztos továbbjutás tudatában esetleg pihentetik kulcsembereiket. Tetszett, hogy a hollandok legalább megpróbáltak a széleken futballozni, és ez jellemző a spanyolokra is, hiszen Etxeberria és Vicente révén több szárnytámadást vezettek.
- Mint egykori center, milyennek ítéli a tornán látott támadókat?
- Természetesen remek csatárokat láthatunk, ráadásul a mi időnkhöz képest hihetetlenül felgyorsult a játék, ám úgy veszem észre, nem mernek kockáztatni a támadók. Rengeteg a hátra passz, vagyis, hiányolom a lefordulásokat, ráadásul ritkán indulnak be üres területekre. Hiányolom az egy az egyben való cseleket is, igaz, a védők próbálják leszűkíteni a csatárok területét, de éppen ezért kellene váratlan megoldásokat alkalmazni. Persze, a jó meccsek még csak most jönnek, és biztos vagyok abban, hogy nagyszerű csatárteljesítményeket láthatunk majd az Eb-n.
Bánki József