Lengyelország

 

• A labdarúgó-Eb lengyel sztárjai lehetnek: Bak, Smolarek, Blaszczykowski

A legutóbbi két világbajnokságon egyaránt szerepelt lengyel válogatott azzal a célkitűzéssel vágott neki az Eb-selejtezőknek, hogy története során először kvalifikálja magát a kontinensviadalra, és ennek érdekében Leo Beenhakker személyében egy neves külföldi szakembert szerződtettek.

A holland mester rajtja azonban pocsékul sikerült, elvégre az első két hazai mérkőzésen mindössze egy pontot gyűjtött a gárda. A nyitányon a finneknek sikerült nyerniük Lengyelországban, pedig a hazaiak sokáig fölényben futballoztak, a második félidőben pedig négy csatárral rohamoztak, mégis ők kaptak gólt egy hatalmas egyéni hibából, amit a kapus, Jerzy Dudek követett el.

Húsz perccel később Arkadiusz Glowacki tizenegyest érően szabálytalankodott, amiért még ki is állították, és ezzel el is dőlt a három pont sorsa. Ezután a szerbek ellen hiába szereztek vezetést, és dolgoztak ki még számtalan helyzetet, a vendégeknek sikerült egalizálniuk, és a hajrában majdnem a győzelmet is begyűjtötték - a Dudeket váltott kapus, Wojciech Kowalewski azonban legalább az egy pontot megmentette csapatának.

Két találkozó után tehát mindössze egy ponttal állt a lengyel gárda, de a jelek szerint ez a két 90 perc kellett a szakvezetőnek ahhoz, hogy jobban megismerje a válogatottat. Olyan, korábban alapembernek számító focisták kerültek ki végleg a keretből, mint Dudek, Glowacki vagy Tomasz Frankowski, és innentől kezdve Beenhakker nem annyira a név, mint a pillanatnyi forma alapján válogatott, még ha ennek az is lett a következménye, hogy meglehetősen sok labdarúgót vetett be.

Az eredmények azonban a tréner igazolták, elvégre a szerbek elleni hazai ikszet követően egymás után hat meccset nyert meg a gárda, amelyek közül a portugálok elleni hazai diadal volt a legnagyobb siker.

Kulcsember II. - Apuka szeme fénye: Euzebiusz Smolarek

A csoportrangadón Euzebiusz Smolarek érte el mindkét találatot, aki a megoldás jelentette csatárposzton Beenhakker számára - a portugálok elleni duplázásában külön érdekesség volt, hogy a lengyel együttes a luzitánokat utoljára az 1986-os világbajnokságon tudta legyőzni, és akkor a gólszerző nem volt más, mint Euzebiusz apja, Wlodzimierz.

Az örmények elleni váratlan vereség ugyan kissé visszavetette a gárdát, amely azonban ezután idegenben ért el két értékes döntetlent. Ehhez Portugáliában azért némi szerencse is kellett, hiszen a vendégek a mérkőzés nagy részét a saját térfelükön töltötték, de valahogy mégis csak sikerült kihúzniuk, köszönhetően annak, hogy három perccel a lefújás előtt Jacek Krzynówek lövése a kapufáról Ricardo kapus hátára pattant, és így került a hálóba.

A kazahok ellen a lengyelek megint közel álltak ahhoz, hogy tönkretegyék jó szereplésüket, hiszen a kazah válogatott a szünetben még 1-0-ra vezetett Varsóban. A két félidő között Beenhakker kettőt cserélt, de eleinte ez sem hozta meg a kellő változást - ahhoz egy áramszünet kellett. A második játékrész elején kialudtak a reflektorok, és a közel tízperces kényszerszünet jót tett a hazaiaknak, akik ezt követően tudtak fordítani Smolarek mesterhármasával.

A Belgium elleni meccsen a csatár ismét főszereplő volt, hiszen az ő két gólja jelentette a 2-0-s győzelmet, és egyben az Eb-re való kijutást.

Smolarek mellett kulcsfigurának számít a középpályás Jacek Krzynówek: a VfL Wolfsburg ballábas labdarúgója amolyan karmesteri szerepkörben játszott, és fontos gólokat szerzett. Beenhakkert dicséri az a húzás is, hogy a klubjában, a Wisla Krakówban rendszerint középhátvédként futballozó Dariusz Dudkából védekező középpályást faragott, és a focista a mester által favorizált 4-2-3-1-es felállásban Mariusz Lewandowskival együtt remekül látta el ezt a feladatot.

A védelem tengelyében pedig leggyakrabban a veterán Jacek Bak szerepelt: a legutóbbi két vébét is megjárt hátvéd immár 90-szeres válogatottnak mondhatja magát, amivel negyedik a lengyel örökranglistán, és az Európa-bajnokságon megközelítheti az első helyen álló, 100-szoros válogatott Grzegorz Latót is.