Németország

 

• A labdarúgó-Eb német sztárjai lehetnek: Schneider, Klose, Gomez

A legutóbbi világbajnokságon hazai közönség előtt szerzett bronzérem után a Nationalelf számára kötelező volt a kijutás az Európa-bajnokságra, és a germánok ennek megfelelően győzelemmel kezdték szereplésüket Írország ellen, de az új szakvezető, Joachim Löw nem lehetett büszke együttese teljesítményére.

Igaz, az ír kapuban Shay Given fantasztikus bravúrokat mutatott be, de a germánok játékban sem tudták azt nyújtani, amit a vébén láttunk tőlük. A három pontot viszont legalább begyűjtötték, köszönhetően Lukas Podolski sorfalon megpattanó szabadrúgásának.

Ezután viszont a csapat megmutatta, hogy képes rekorddöntésre: a San Marino elleni, 13-0-s diadal a német válogatott történetének legnagyobb arányú idegenbeli győzelme, de ami még meglepőbb, még a miniállam sem kapott ki soha ilyen arányban - a legnagyobb veresége 10-0 volt még 1992-ből Norvégia ellen. Sőt: Európában soha semmilyen kvalifikációs mérkőzésen (legyen szó Eb-ről vagy vébéről) nem szerzett egyetlen csapat sem 13 találatot!

A menetelés a szlovákok elleni, idegenbeli 4-1-es győzelemmel folytatódott, és a Ciprus elleni 1-1-es döntetlen sem számított olyan rossz eredménynek - elvégre a szigetország csapata pár hónappal korábban Írország ellen 5-2-re nyert otthon. Ráadásul a germánok némileg tartalékosak voltak, a szlovákok elleni győztes csapathoz képest Bernd Schneider és Podolski is hiányzott. Innentől kezdve pedig Löwnek mérkőzésről mérkőzésre újra kellett építenie az együttest, mert nem akadt olyan összecsapás, ahol ne hiányzott volna legalább egy-két alapember.

Az Arsenalban egyre kevésbé, a válogatottban még mindig kulcsember: Jens Lehmann

A csehek elleni rangadón például a jobbhátvéd Arne Friedrich hiányzott, így az alaphelyzetben balhátvéd Phillip Lahm szerepelt a védelem jobb oldalán, míg a csatársorban Miroslav Klosét Kevin Kuranyi pótolta - mégpedig remekül, hiszen a germánok az ő két találatával nyertek Prágában.

Később Walesben a mester nem számíthatott a sérült Michael Ballackra és Lahmra, valamint az eltiltott Schneiderre sem. A balhátvéd így Christian Pander lett, az általában a védelem bal oldalán szereplő Marcell Jansen pedig egy sorral feljebb húzódott. Dublinban Ballack hiánya már nem is jelent olyan nagy problémát a szakvezető számára, hiszen a Chelsea FC légiósa fél éve nem játszott a nemzeti csapatban, de rajta kívül nem állt a mester rendelkezésére az alapemberek közül Klose, Schneider, Thomas Hitzlsperger és Lahm sem. A középpályán így Clemens Fritz és Piotr Trochowski is helyet kapott, a csatársorban pedig Mario Gomez volt Kuranyi partnere.

A fentiek ellenére a gárda magabiztosan menetelt a csoportelsőség felé, és San Marino ellen otthon is gólzáport rendezett, de korántsem játszott olyan lehengerlően, mint a két együttes első találkozóján. A Nationalelf ezúttal "csak" 6-0-ra diadalmaskodott, és a gólözön csak a második félidőben indult meg, amikor a miniállam emberhátrányban játszott. Ráadásul az első félidő végén San Marino együttese még nagyobb meglepetést okozhatott volna, hiszen egy rövid hazaadást követően a germánok portása, Jens Lehmann a 16-oson kívül kézzel ütött bele az üres kapu felé lőtt labdába - a játékvezető azonban jótékonyan félrenézett az esetnél...

Aztán amikor eldőlt a jövő évi Európa-bajnokság csoportsorsolásának kiemelése, és kiderült, hogy a túlságosan jó szereplés hátránynak számít - hiszen a kontinensviadalon a két házigazda (Svájc és Ausztria), illetve a címvédő (Görögország) mellett a legutóbbi két selejtezősorozatban a legjobb teljesítményt nyújtott együttes került az első "kalapba - a németek eredményei mintegy varázsütésre visszaestek.

Ilyen előzmények után már nem is olyan furcsa a Csehország elleni hazai vereség, illetve a Wales elleni döntetlen: a germánok ezzel selyempapírba csomagolva, masnival átkötve odaadták a csoportelsőséget a cseh válogatottnak, és el is érték, hogy ne ők, hanem a hollandok legyenek a kiemeltek az Eb sorsolásánál.

A németek kvalifikációjával egyébként egy 24 éves "átok" szakadt meg: az 1982-es világbajnokság óta ugyanis egyetlen vb-bronzérmes sem tudott kijutni a következő Eb-re.