Villa kiszúrta az oroszok lufiját

Elmaradt az orosz meglepetés, Spanyolország az Európa-bajnokság  eddigi leggólgazdagabb meccsén 4-1-re győzött Guus Hiddink válogatottja ellen. David Villa mesterhármassal nyitott, Fabregas csereként is gólig és gólpasszig jutott, Oroszországnak pedig nemcsak a csatársorával, de a védelmével is komoly gondok vannak.   

• A mérkőzés összefoglalója
• Elemezze ki a gólokat 3D-ben, tetszőleges kameraállásból!
• Irányítsa ön az Európa-válogatottat!
• Így szavaznak önök - játékos- és csapatstatisztikák
• Spanyolország-Oroszország - percről percre
• Bomba- és potyagól pecsételte meg a görögök sorsát
• Kórházba került a románok csatára
• Foci-Eb: Cristiano Ronaldo a legszebb
• Francia gól a csinibaba hasán
• Négy Eb-döntő-jegy 13 500 euróért

Kedden utolsóként a D csoportban is elkezdődött a tánc az Európa-bajnokságon, a kvartett első párosában az örök ígéret Spanyolország és a többek által titkos esélyesnek tartott Oroszország mérte össze tudását. Raúl ide vagy oda, a spanyolok kétségtelenül remek játékosanyaggal és impozáns eredménysorral érkeztek a tornára, önbizalmukat egy 16 meccses veretlenségi széria, többek között az olaszok, a franciák, az angolok, a svédek és a görögök skalpja, valamint a csapat gerincét alkotó játékosok által az elmúlt tíz év utánpólástornáin begyűjtött több kiló érem edzhette acélosra.

Ám mindezek mellett a spanyolok magukkal hozták az elmúlt évtizedek permanens sikertelenségét is - az utolsó jó eremédényük az 1984-es Eb-ezütérem volt - és persze kolerikus kapitányukat, Luís Aragonést, aki nemcsak a Real Madrid szent tehenéről nem vett tudomást kerethirdetéskor, de az oroszok elleni kezdőből simán kihagyta Francesc Fabregast is, aki amellett, hogy 19 gólpasszával a Premier League legjobb előkészítője volt ebben a szezonban, hét gólt is szerzett a legerősebbnek tartott ligában, és 20 éves korára az Arsenal abszolút vezéregyéniségévé vált.

A másik oldalon Guus "bármilyen válogatottal jól szerepelek" Hiddink mester valószínűleg sokat adott volna azért, ha hasonló tartalékok álltak volna a rendelkezésére, különösen azután, hogy a UEFA-kupát nyert Zenit csatárkettőséből sem Andrij Arsavinra, sem Pavel Pogrebnyakra nem számíthatott, előbbire eltiltás, utóbbira pedig sérülés miatt (így Pavljucsenko volt az egyetlen támadó). A titokzatos orosz bajnokságban erősödő játékosoktól ettől függetlenül számos szakértő várt meglepetést Eb előtti elemzéseiben, elsősorban a holland kapitány csapatépítő képességeire és az európai második vonalat végigverő szenpétervári diadalmenetre hivatzkozva.

Az orosz és a spanyol válogatott a négy évvel ezelőtti tornán is találkozott egymással, és szintén az első csoportkörben mérkőztek meg, akkor a spanyolok 1-0-ra győztek. Igaz, a szbornaja összetétele azóta jelentősen átalakult, és bár játékosai nem sok nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, ennek ellenére cseppet sem keltették megilletődött csapat benyomását - legalábbis eleinte. A spanyolok ugyan kezdettől fogva próbáltak támadásokat alkotni, a keletiek azonban szigorú személyi felügyet alá vonták a kreatívokat, a térfelükön lezárták a kritikus területeket, labdaszerzés után pedig egy emberként lódultak Casillas kapuja felé. Az ibériak részéről Torresnek és Villának is volt egy-egy felvillanása az első negyedórában, közvetlenül utána pedig Szemsov végzett ki szörnyű lövéssel egy többre érdemes orosz támadást.

De bármilyen jól kitalálta Hiddink az orosz taktikát, annak hibátlan kivitelezésre csak a 20. percig voltak képesek fiai, akkor a két belső védő, Sirokov és Kologyin is nagyot hibázott, előbbi hiába volt előnyösebb helyzetben, Torres elcsent előle egy előrevágott labdát, okosan középre gurított, az érkező Villa pedig 10 méterről az üres kapu közepébe passzolt.

Noha Zirjanov két perccel később megdöngette a kapufát, a kapott gól azért eléggé megrogyasztotta Oroszországot, kiváltképp a védelmét, amelyen a következő percekben többször is átgyalogalták Torresék, csak Akinfejev tudta az útjukat állni. A hátsó alakzat rendezése után aztán kiderült, a felállt spanyol védelemmel szemben az orosz támadószekciónak sem lehetnek vérmes reményei, a fehérmezeseknek mindössze egy alkalmuk nyílt az egyenlítésre, azt azonban a játékvezető les címén elvette tőlük.

A játékrész zárásaként szögletet rúghatott a szbornaja, ám ennek kihasználása helyett az ellentámasból Iniesta cikázott egy kicsit a védők között, majd a leshatáron kiugratta Villát, aki a kapus lába között egyből hálóba terelte a labdát.

A kétgólos spanyol vezetés és a szünet előtt látott orosz gyötrődés nem sok jót vetített előre a második félidőre. A visszahúzó spanyolok hiába engedték át az ellenfélnek a pálya nagyobb részét, az oroszok nem igazán tudtak mit kezdeni vele. Az 52. percben Bisztrov lágyan Casillas ölébe bólintott egy labdát, ennél valamivel több esztétikai értéket hordozott magában Villa próbálkozása, noha annyiban könnyebb dolga volt a selección támadójának, hogy Kologyin a lövés előtt szinte elmenekült előle.

A forgatókönyv a későbbiekben is ugyanaz maradt, egy-egy szórványos orosz kísérletre egy-egy spanyol kontra jutott, és közöttük leginkább lanyha labdázgatás. A spanyolok jóvoltából néha azért megélénkült a játék, ám a tizenhatos előterében inkább már a szép megoldásokat, semmint a mindenáron való gólszerzést preferálták. Így volt ezzel a 75. percben David Villa is, aki a Torres helyére beállt Fabregas passza után addig forgatta Sirokovot a 16-oson belül, ameddig nem szégyellte, majd miután az orosz bekk beleszédült a megaláztatásokba, a jobb alsó sarokba vágta a labdát, megszerezve ezzel önmaga és csapata harmadik gólját.

Ha bajnoki meccset láttunk volna, a végére indokolt lett volna a "két csapat közötti osztálykülönbség" fordulat, habár az utolsó percekben mégis összejött a szépítés az oroszoknak, egy szöglet után a Casillast nem sokkal korábban csúnyán letaroló Pavljucsenko fejelt a kissé talán még kábult kapus fölött a léc alá.

Zárásként aztán visszaállt a háromgólos különbség, Akinfejev nagy védése után Fabregas bólintott a hálóba, így a D csoport nyitányán - s az Eb eddigi leggólgazdagabb talákozóján - 4-1-re győztek a spanyolok.

Luis Aragones, a spanyol válogatott szövetségi kapitánya: "Örülök a győzelemnek, de úgy érzem, az első félidőben szerencsénk is volt, az oroszok óriási nyomást gyakoroltak ránk, a vezető gólunkig nehéz pillanatokat éltünk át. Villa fantasztikus képességű játékos, ugyanez igaz Torresre is, ha jó formában van."

Guus Hiddink, az orosz válogatott szövetségi kapitánya: "Mi készítettük elő a spanyol ellentámadásokat. Nagyon naivak voltunk, kemény leckét kaptunk, bízom benne, hogy sikerül tanulnunk a hibáinkból."